Azt is felidézhetjük, hogy elődje a Momentum pártelnöki tisztségében az a Fekete-Győr András, aki le akarta zuhanyozni az elektromos rollert, a napkollektorokat pedig mini-atomerőműveknek nevezte. Nem lehet mindenki Einstein vagy Teller Ede, de a butaság ilyen foka azért már riasztó, főként azért, mert az állítólag felvilágosult, „nyugatos”, új liberális nemzedék krémjéről beszélünk.
Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a fiatalabbak a lila párt vezéreit is alulmúlják, bár ők elméletileg még fejlődhetnek. Igaz ugyanakkor, hogy ha a TASZ frissen kitüntetett aktivistájának fellépéseit szemléljük, a fejlődésnek nyoma sincs eddig. Pankotai Lili az erősen túltolt trágárkodásával hívta fel a figyelmet magára még tavaly október 23-án az ellenzék színpadán, majd a kordonbontogató néhány száz fős diáktüntetésnek hazudott provokatív akciósorozat szervezője és hangadója lett.
A stílus semmit nem változott, de számos tény utal arra, hogy szemben a megtévesztőnek szánt imázzsal, Pankotai már rég nem egyszerűen egy lázadó, a rendszerrel kritikus fiatal diák, aki a korának megfelelő szenvedéllyel áll ki a vélt vagy valós igazáért. Nem véletlen, hogy éppen őt és néhány osztálytársát vitte „osztálykirándulásra” a globális baloldali hálózat egyik hazai ügynöke, Somogyi Zoltán. Az elfogyasztott hamburger vagy pizza mellett volt alkalom némi „tanácsadásra” is, amiben Somogyi kiváló szakember. Főként, ha külföldi érdekek mentén kell ügyködnie, mint ahogy egyik érdekeltsége tette az Egyesült Államok amerikai nagykövetségének plakátkampányában.
Itt el is érkeztünk a lényeghez, ami korántsem annyira vicces, mint Gelencsérék abszurd humort idéző szereplései.
Minden látszat ellenére a mai baloldal és annak csatolt részei – álcivil szervezetektől a médián át a Pankotai Lili-féle aktivistákig – nem vagy nem csak önmagukat adják, szó sincs szuverén politikusokról, lánglelkű rendszerkritikus színészekről és diákokról, akik kizárólag a saját meggyőződésükből fakadóan cselekednek. Természetesen vannak olyanok – a szakzsargon őket nevezi hasznos idiótáknak –, akik komolyan gondolják, hogy Magyarországon diktatúra tombol, és ez a hely a létező világok legborzasztóbbja, amitől majd Brüsszel vagy az amerikaiak, esetleg egy „civil forradalom” fog megszabadítani minket.
Az eseményeket viszont nem azok irányítják, akiknek akár jogos ellenvetéseik vannak a kormány politikájával szemben. Azt a bizonyos passzátszelet külföldről, elsősorban Washingtonból és Brüsszelből fújják, a hazai politikusok és aktivisták csak végrehajtók. Akinek korábban nem volt egyértelmű, az legkésőbb tavaly bizonyosságot kapott arra vonatkozóan, hogy a magyar baloldalt kilóra megvették az amerikai globalisták és nyugat-európai kihelyezett alegységeik dollárral, euróval és angol fonttal.