A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete harminckét éve tömöríti és képviseli a hazai művészeti élet különböző ágaiban hivatásszerűen tevékenykedő alkotókat. Fotóművészeti, iparművészeti, irodalmi, képzőművészeti és zenei tagozataival Magyarország legnagyobb taglétszámú művésztársulása. Az egyesület és a szegedi Regionális Összművészeti Központ együttműködése komoly múltra tekint vissza: a tagok rendszeres nevezői és kiállítói a visszatérő nyári tárlatoknak és táblaképfestészeti biennáléknak, és az egyesület többször rendezett már nagyszabású, saját tárlatokat is szecessziós palotában.
![A Távlat április 6-án nyílik](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/03/WG3BkoMMZFSmsOe5yPu0TP3ckW-lOHiiO_2mlTFGouA/fit/1200/1008/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA1MmE3ODMzZTUxNTQzNWM4ZmI4Y2QzMjk0MGYwMzYw.jpg)
Akkor mintegy hatszáz alkotó vett részt műveivel az összeállításban, ezúttal 87 alkotást állítanak ki a központ két emeletén. Nátyi Róbert művészettörténész, a központ vezető kurátora kifejtette, ennek hátterében egyfajta koncepcióváltás áll.
A korábbi évek szalonjellegű, az óriási darabszámú művet digitális reprodukciók formájában, paravánokon a térben megjelenítő installációi után visszatérnek az eredeti alkotások.
Ezért a kiállítás társkurátorával, Sárkány Győzővel, a MAOE alelnökével szorosabb szelekció mentén válogatták ki a tárlat végleges anyagát. A megszokottnál is nagyobb figyelmet szenteltek annak, hogy az alkotóművészetnek minden aktív generációja képviselhesse magát a tárlaton.
A kiállítás középpontjában álló, címadó fogalom idén a távlat: erre a hívó szóra felelve alkották meg műveiket a társaság képzőművész tagjai.
A feszesebb kurátori koncepció értelmében a mottó által felvázolt szellemi ív következetesen bomlik majd ki a tárlat leendő befogadói előtt. Az értelmezés sokfélesége kerül a középpontba: a távlatnak a képalkotó művészek számára magától értetődőnek tűnő fizikai, optikai aspektusa mellett a fogalom pszichológiai, filozófiai jelentésrétegei is megnyilvánulnak majd a központ termeiben kiállított műveken.
A 21. századi művészeti pluralizmus határtalannak tűnő technikai és tematikai szabadságában különösen izgalmas megfigyelni, hogy a Távlat kiállításra beadott művek túlnyomó többségének kompozíciós megoldása nem kapcsolódik a klasszikus művészettörténeti perspektíva fogalom gondolatköréhez
– állapította meg D. Udvary Ildikó művészettörténész, a MAOE elnökségi tagja.
– A kiállított művek elsősorban a távlat gondolatkörének egyéb, elméleti és személyes vonatkozásaira fókuszáltak, különös tekintettel az idő előre és hátrafelé irányuló távlatára, a tér-idő összefüggéseinek kontextusaira. S míg többen a privát és történelmi múlt felé fordultak, sokan a jelen és a jövő viszonyát kutatva aktuális kérdésekre, tudományos felfedezésekre, kozmikus jelenségekre koncentráltak – mondta a május 12-ig látható kiállítás anyagáról a művészettörténész.