Medvevárott, halála helyszínén emlékeznek meg Janus Pannoniusról

A Janus Pannonius Díj Alapítvány április 3-án a horvátországi Medveváron, a költő halálának helyszínén emlékezett meg reneszánsz poétánkról. Az alapítvány minden évben megkoszorúzza a pécsi sírt – idén először Medveváron is tisztelegtek a költő emléke előtt.

Janus Pannonius magyar költő. Forrás: Wikipédia

 Az idei ünnepség

Az alapítvány részéről Benyhe István, a kuratórium elnöke, valamint Tirts Tamás alapító vett részt az ünnepségen. A program társszervezője a Közép-és Délkelet-európai Konzuli Testület Együttműködési és Fejlesztési szervezet, és ehhez a delegációhoz csatlakozott a Magyarságkutató Intézet képviseletében Csornay Boldizsár főigazgató-helyettes, valamint a zágrábi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Thuróczy Zoltán. 

A megemlékezés azért is fontos, mert ezzel a magyar–horvát kapcsolatokat is hangsúlyozzák és erősítik; ráadásul Janus Pannonius öröksége arra utal, hogy a késő középkorban is Európa szerves részét képezte a nagy tekintélynek örvendő Magyar Királyság. 

A zágrábi Magyar Kulturális Intézetben. Balról jobbra: Dr. Thuróczy Zoltán, az intézet igazgatója, Dr. Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet főigazgató-helyettese, Benyhe István hispanista, kultúrdiplomata, a Janus Pannonius Díj Alapítvány elnöke, Tirts Tamás, volt országgyűlési képviselő, a Janus Pannonius Díj Alapítvány egyik alapítója, Molnár Erik, az OCCD elnöke, Dr. Bocskov Jordán, Bulgária magyarországi tiszteletbeli konzulja, ifj. Molnár Erik, az OCCD főtitkára. Fotó: Janus Pannonius Díj Alapítvány

Janus Pannonius, a világlátott humanista költő

A szülőhelyéről Csezmicei János néven is emlegetett költőt tekintélyes rokona, 

Vitéz János kiváló nevelésben és oktatásban részesítette, az ifjú nemes Padovában és Ferrarában is tanult. János mindkét egyetemen magába szívta a humanista műveltséget és szellemiséget,

korának legtehetségesebb fiataljai voltak diáktársai. Jánosról Itáliában hamar kiderült, hogy igen tehetséges a versírásban, latin nyelven írt epigrammáival és szonettjeivel elismerést vívott ki magának; később felvette a Janus Pannonius nevet, hogy az antik elődök és hazája előtt tisztelegjen. A későbbiekben is verseléssel szeretett volna foglalkozni, de a nagypolitika közbeszólt.

Janus Pannonius pécsi szobra. Fotó: Wikipédia

Janus, Mátyás király egyik főembere

Hunyadi Mátyás megkoronázása után hazahívta a tehetséges, művelt ifjút, hogy hivatalt vállalva segítse munkáját. Janus először kancellári posztot töltött be a királyné, majd Mátyás mellett, később a pécsi püspöki széket is elfoglalhatta. Egy idő után viszont nem tudta elfogadni Mátyás autoriter törekvéseit, nehezményezte azt is, hogy a király a főurakat is meg akarta adóztatni. Csatlakozott a Vitéz János-féle összeesküvéshez 1471-ben, amely a harmadik nagyobb felkelés volt Hunyadi Mátyás ellen. A király leverte a lázadást, és bár kegyelmet ígért az ellenállóknak, Janus nem adta meg magát, külhonba menekült, Itáliába akart eljutni Horvátországon keresztül. Ám legyengült szervezete nem bírta a megpróbáltatásokat, Medveváron jobblétre szenderült.