Megkezdődött a magyar nyelv hete

Gazdag és tartalmas programmal kezdődött kedd délután a Nemzeti Színházban az 57. magyar nyelv hete. A Lőrincze Lajos és Grétsy László kezdeményezésére 1967 óta megtartott nagyszabású nyelvművelő, anyanyelvápoló rendezvénysorozat minden esztendőben kínál versenyeket, vetélkedőket, előadásokat, játékokat azoknak, akiknek fontos a magyar nyelv, a magyar kultúra. A Nemzeti Színházban tartott megnyitó természetesen az esti Bánk bán előadáshoz is kapcsolódott, ami persze nem meglepő, hiszen színház és nyelv szorosan összetartozik. Ezért is vállalt szerepet a rendezésben a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye mellett a Nemzeti Színház, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem.

Az országjáró anyanyelvi piknik értékeit Pölcz Ádám mutatta be. Forrás: Facebook

Juhász Anna előadásával kezdődött a délután, amelyen a Petőfi Kulturális Ügynökség munkatársa szubjektív összefoglalót adott arról, mit jelent számára a nyelv, milyen örökséget kapott édesapjától, a költő Juhász Ferenctől. Úgy fogalmazott: a nyelv az a szövet, amibe beleszülettünk, ami összetartja sokszor széthullásnak induló világunkat. A magyar nyelvről gondolkodva az irodalmár széles ívet húzott a nyelvért folyó reformkori küzdelmektől a jelenig, feltéve Juhász Ferenc kérdését, vajon mit őrzünk múltunkból, miként bánunk örökségünkkel, a magyar nyelvvel. 
S hogy erre a kérdésre milyen válaszokat adunk vagy adhatunk, az éppen az olyan rendezvénysorozatokon körvonalazódik, mint a magyar nyelv hete. Vagy az olyan, időben is, térben is szélesebb programokon, mint az országjáró anyanyelvi piknik, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében egy éve indult, s amelynek értékeit Pölcz Ádám mutatta be. Az ELTE tanszékvezetője beszámolt az évente több helyszínen, köztük határon túli településeken is megrendezett eseménysorozat tapasztalatairól.
– Úgy tűnik, van igény a kultúrára – fogalmazott az előadó, hozzátéve, hogy közösségteremtő, családi programjaikon rengeteg kérdést tesznek föl az érdeklődők. Ha értelmes válaszokat kapnak, sokan foglalkoznak a nyelvvel. 

A Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva Forrás: Facebook

– Mit fognak olvasni száz év múlva? – tette föl a messzire vezető kérdést a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva, aki a magazin átalakulása, megújulása mellett arról is beszélt, hogy ő abban hisz: úgy kell beszélni a jelen kérdéseiről, hogy a most elhangzó felvetések, válaszok, problémák száz év múlva is érdekesek legyenek. 
– Minden lapszámunkat időkapszulának szánom – mondta, hiszen jelenünk sokfélesége, értékei, szellemi, lelki, irodalmi, kulturális gazdagsága biztosan érdekes lesz az utánunk jövőknek is. Hozzátette: 

A kultúra, a szimbólumalkotás, a vers, az irodalom rendkívül jelentősek nekünk, embereknek. Az evolúció nem fektetett volna energiát ilyen látszólag fölösleges dolgokba, ha nem lennének különlegesen fontosak.

 Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Balázs Géza nyelvész Forrás: Facebook

A Petőfi Kulturális Ügynökség Anyanyelvi praktikák címen megjelent online módszertani kiadványát Széplaki Erzsébet magyartanárdíjas, érdemes tankönyvszerző mutatta be. Elmondta, hogy a különleges kiadvány három nagy témát ölel föl. Találunk benne játékokat, foglalkozásvázlatokat (óratervezeteket, feladatokat, remek ötleteket, értékeléstippeket) és módszertani szövegeket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a kötet elsősorban pedagógusoknak készült, nem csak ők forgathatják haszonnal. 
– Hiszen – magyarázta – az anyanyelvi kultúra alapjait a családban kell lerakni. Amit a szülők 3-6 éves kor között elmulasztanak, azt nagyon nehéz behozni az óvodában és az iskolában. Hozzátette: – Anyanyelvünk megóvása, fejlesztése mindenen magyarnak kötelessége.  
 

A másfél évszázada megjelenő Magyar Nyelvőr küldetéséről és sikereiről is beszámolt Balázs Géza felelős szerkesztő. Elmondta, hogy miközben a lap komoly, tudományos folyóiratnak számít, amióta ő vezeti a szerkesztőséget (2022-ben vette át a lapot) számos könnyedebb, érdekesebb témának, rovatnak is helyet talált benne.

Így most nem pusztán a szakemberek, de az anyanyelvápolás iránt érdeklődő laikusok is forgathatják. 
És ha már Balázs Géza a mikrofonnál volt, mindjárt be is mutathatta a közönségnek új kötetét, a Szélárnyékban – Művészetkritikai írások című közelmúltban megjelent könyvét. Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora a szerzővel beszélgetve úgy fogalmazott: izgalmas, ahogy egy nyelvész megközelíti a színházművészetet és más művészeti ágakat, egy ízlés térképét látjuk a kritikákból kirajzolódni. 

Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója. Forrás: Facebook 

Ez a beszélgetés már át is vezetett nemzeti, nyelvi kultúránk fontos eleméhez, a színházhoz, a reformkori színházi irodalom legfontosabb alkotásához, a Bánk bánhoz. Vidnyánszky Attila, a darab rendezője nem rejtette el érzéseit. 

Én a Bánk bán szerelmese vagyok. Nem tudom megunni. A legjobban megírt magyar színdarabnak tartom, az egyetlen shakespeare-i színvonalú magyar színdarabnak. Emberi érzelmek mentén építkező, követhető történet, amely úgy beszél Kelet és Nyugat ütközésében felbukkanó nagy kérdésekről, hogy egy percig sem lesz didaktikus. 

A délutánt a darabhoz kapcsolódó művelődéstörténeti játék zárta olyan kérdésekkel, amelyekre még a tájékozott színházlátogató is nehezen tudott válaszolni.