Minden idők legnagyobb néprajzi tárlatát készítik elő

A budapesti Néprajzi Múzeum 2022-es újbóli megnyitása óta a múzeumi munkatársak számos területen végeznek impozáns munkát. Az intézmény igazgatójával, Kemecsi Lajossal egyebek között az eddig megvalósult és tervezett tárlatokról, a kutatómunkáról, a múzeumpedagógiai munkáról, valamint a múzeum aktuális programjairól beszélgettünk.

dr. Kemecsi Lajossal, a Néprajzi Múzeum igazgatójával a múzeum új állandó kiállításának előkészítéséről is beszélgettünk. Fotó: Garai Edit

Együtt – Inaktelki képek 2000–2002 (Fotó: Incze László)

– A múzeum kutatási és múzeumpedagógiai területeken egyaránt erős. Melyek a fő kutatási területek és milyen múzeumpedagógiai megoldásokkal igyekeznek a jövő látogatóit megszólítani?

– Erdős Kamill cigánykutatásaihoz például tudunk kapcsolódni, hiszen ezek a kutatások most is zajlanak – a roma tematikát folytatjuk. Van egy izgalmas, pályázati forrás által támogatott kutatás, egy OTKA- (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) kutatás, amiben kelet-afrikai és bulgáriai helyszíneken is végeznek munkatársaink terepmunkát a forrásközösségekben. Külön vizsgálataink vannak már a gyűjteményeinkre vonatkozóan, amelyek a meglévő tárgyak tárgytörténeti kutatását jelentik. Például egy izlandi székkel kapcsolatos kutatás – ilyenkor valódi nyomozással fölérő munkákat folytatnak a szakemberek, amik a raktárokban kezdődnek, de akár terepmunkában is kiteljesedhetnek. Az ilyen kutatások eredményeit rendszeresen bemutatjuk A hónap műtárgya című sorozatunkban. Nagyon hosszú ideje, csaknem nyolc éve zajlik az állandó kiállítás előkészítése, és ezek a témák, amik az állandó kiállításon vannak – például a múzeum első gyűjteményét létrehozó Xantus János életműve, a millenniumi kiállításnak a múzeum történetére gyakorolt hatása vagy a kulturális örökség és a múzeumi gyűjtemény közötti kapcsolat –, évek óta tartó kutatások, melyek eredménye jelentős százalékban beépül az állandó kiállításba. A háttérben pedig vannak olyan anyagok, amelyeken dolgozunk, de a közönség csak évek múlva fog velük találkozni. Az egyik ilyen a munkacíme alapján Buhera – amikor házilag belenyúlunk valamibe és használjuk –, egy ilyen témájú kutatást is folytatnak a munkatársaim. A másik a Katonadolog – itt azzal foglalkozunk, hogy a kötelező katonai szolgálat milyen hatással volt a magyarországi társadalomra és a tárgykultúrára.

És a múzeumpedagógia: szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen vannak olyan terei az intézménynek – például a Méta tér –, a múzeumpedagógiai terünk, amely kiállítás létrehozására, feldolgozására is alkalmas valamennyi korosztálynak, valamint egyéni és csoportos látogatóknak is.

Ezen kívül van óvodás foglalkozásunk, vannak olvasótermeeink és tanulóhelyiségeink. A fiatalokat a digitális kultúrával igyekszünk közelebb hozni az intézményhez és a kiállításainkhoz – vannak magic walljaink, olyan nagyméretű érintőképernyős eszközök, amelyeket digitális tartalommal úgy láttunk el, hogy hosszan el lehet kalandozni a gyűjteményünk izgalmas mélységeiben. Kínálunk speciális programokat is: az Éjszakázz a múzeumban! foglalkozáson a nálunk éjszakázó gyerekcsoportok a múzeum munkatársaival közösen készíthetnek kiállítást, illetve egy ideje működnek a szülő-baba foglalkozások – a nagyon picikkel is megtaláljuk a megoldást, hogy miként tudjuk megszerettetni a családjukkal a múzeumot. Ezentúl sok külső helyszínen vagyunk jelen, és egyre többet leszünk is a most következő hónapokban.

– Idén júniustól ideiglenesen bezárja kapuit a Néprajzi Múzeum és kora ősszel új tárlattal, megújult terekkel várják a látogatókat. Milyen új állandó kiállítás várható, mi lesz a különlegessége?

– Minden idők legnagyobb néprajzi múzeumi állandó kiállítását készítjük most, a korábbi épületeinkben sem volt még ekkora. Ez a tárlat több mint háromezer négyzetméteres alapterületen jön létre, több mint háromezer tárggyal. Hatalmas és látványos tárlat lesz, amelyben mind a magyar, mind pedig a nemzetközi gyűjtemény megjelenik. Ez nem kronologikus rendben tárgyalja a kollekciót, és nem is regionális rendszerben, hanem a gyűjteményt alakító folyamatokat elemeztük, és megnéztük, hogy melyek azok a témakörök, amelyek az elmúlt több mint százötven évben alakították a gyűjteményt. A népművészet témája mindig jelen volt: a magyar népművészet kincsestáraként fölfogható gyűjteményi darabokból válogattunk ebben a kiállításban. Hasonlóan izgalmas a terep tematika, ahol a néprajztudományra jellemző terepkutatások eredményeit mutatjuk be. Ezek között van a Kárpát-medencei, magyar falvakat érintő, akár évtizedekig tartó terepkutatás, és megtalálható a hagyományos, távoli kontinenseket megcélzó, akár dél-amerikai, ázsiai vagy afrikai terepekről származó gyűjteményi egység. Az állandó kiállítás egy rendkívül látványosnak ígérkező és a legkorszerűbb múzeumi eszközöket és interaktivitást is megcélzó tárlatként nyílik majd meg kora ősszel.

– A budapesti Néprajzi Múzeum szakmúzeumként a magyar népi kultúra jelentős tárgyi emlékeit őrzi és tárja egy részüket a múzeumlátogató elé. A Petőfi kulturális program részeként országszerte számos településre jut el a múzeum a következő hónapokban, amíg zárva lesz az épület. Milyen eseményeket és programokat szerveznek, illetve milyen szempontból lényeges önöknek, hogy Budapesten túl is bemutatkozzanak, megmutassák a gazdag népi kultúrát? Úgy olvastam, hogy fesztiválokra és külföldi nagyvárosokba is el fognak látogatni kiállításokkal, múzeumpedagógiai programokkal.

– Az átmeneti bezárás a főépületünket érinti, de ezzel párhuzamosan kiteljesedik a múzeum külső helyszíni megjelenése. A Petőfi Kulturális Programon belül például két utazókiállításunk húsz magyar településre jut el június végéig. A kiállítások közül az egyik a már említett Erdős Kamill-anyag, amiből készítettünk egy utaztatható verziót, illetve egy, a hagyományos mintakincsből motívumokat képző, kreatív és korszerű eszközöket is alkalmazó kiállítás, ami a mi gyűjteményünkben lévő motívumoknak az alkotását és felhasználását – azaz a népművészeti tematikát – célozza meg. 

Ezek a tárlatok ötezer fő alatti kistelepülésekre is eljutnak az elkövetkező időszakban, olyan helyekre is, ahol akár egyáltalán nem volt még múzeumi kiállítás.

Helytörténeti kluboknak is szervezünk projekteket szintén a Petőfi kulturális program részeként: filmklubjaink a múzeum filmtárában található legkorábbi és leggazdagabb néprajzi filmgyűjteményre építenek. Rendezünk még kulturális örökség digitalizálását és reprodukálását támogató műhelyfoglalkozásokat is. Ez utóbbiak szakmai programok – nem az érdeklődőknek, hanem szakembereknek szólnak. Egy-egy helyszínen fölépítünk egy mobil stúdiót, és bemutatjuk, hogyan érdemes, célszerű és indokolt a partnereknek, például más gyűjteményekben, könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban a dolgozóknak a digitalizálást elvégezni. Külföldön is jelen vagyunk: a varsói Liszt Intézetben májusban mutattuk be a Húzd rá, cigány! – A czigány zene Liszttől a hungarikumig című időszaki kiállítást – ugyanez az anyag egy másik verzióban New Yorkban is szerepelt már. Emellett készülünk a fesztiválszezonra: ott leszünk a Múzeumok Majálisán, illetve a Művészetek Völgyében – sokféle projekttel igyekszünk a nyári hónapokban mind vidéken, mind a fővárosban jelen lenni.