Ők kapják idén a Déry-díjakat

Jánossy Lajos, Szűcs Teri és Sophie Aude kapja idén a Déry-díjat.

Forrás: konyvesmagazin.hu

A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerését a Déry Tibor Alapítvány évente ítéli oda. A kitüntetést kedden adják át a díjazottaknak.

A díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. A pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. 

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Schein Gábor, tagjai pedig Bán Zsófia, Keresztesi József és Németh Gábor. 

Az idei díjazottak egyike, Jánossy Lajos író, szerkesztő, kritikus 1967-ben született Budapesten. Német-filozófia szakra járt az ELTE-n, 1994-től a Magyar Rádió Irodalmi Szerkesztőségében dolgozott, riportokat készített, majd a kétezres évek első felében könyvkritikákkal jelentkezett. Volt vendégszerkesztője az EX Symposionnak, az Enciklopédia Kiadóban Hajas Tibor összegyűjtött írásait szerkesztette. Prózái és kritikái 1993-tól a Magyar Naplóban, a Jelenkorban, az Élet és Irodalomban, az Alföldben jelentek meg; első kötete, a Nulladik óra 2000-ben látott napvilágot. 2006-ban a Kalligram kiadónál Hamu és ecet című regénye, 2012-ben a Parnasszusnál válogatott kritikái jelentek meg, utóbbi az Ebedli a kezdőkörben címmel. 2012-től 2023-ig a Müpában a Literárium-beszélgetéssorozat állandó műsorvezetője volt. A Szépírók Társaságának tagja, 2006-tól a Litera.hu szerkesztője. Legutóbb a Jelenkornál jelent meg regénye, az Örök hely és mindenhol idő. A szövegből Máté Gábor rendezésében a Katona József Színház Kamrájában drámát mutattak be október 11-én. 

Szűcs Teri író, kritikus, irodalomtörténész, független kutató 1975-ben született Leningrádban (Szovjetunió). 2009-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE esztétika doktori programján. Foglalkozott a holokauszt irodalmával, magyar roma irodalommal, feminista és queer művészettel. Dolgozott az ELTE és a Corvinus Egyetem oktatójaként, volt szociális munkás és projektkoordinátor. Társkurátorként részt vett a Közösen kihordani - Péli Tamás: Születés (BTM Vármúzeum - OFF-Biennále Budapest) létrehozásában. A felejtés története (A holokauszt tanúsága irodalmi művekben) című tanulmánykötete 2011-ben jelent meg a Kalligram kiadónál. Több mint egy évtizede otthongondozásban vesz aktívan részt. Visszatért hozzám az emlékezet (Demencia és Óperencia) című prózakötete idén jelent meg a Magvető kiadónál. Magyarországon és Szlovéniában él. 

A szintén Déry-díjas Sophie Aude műfordító 1979-ben született Franciaországban. Tanulmányait Rennes-ben, Bordeaux-ban és Párizsban végezte, diplomáit modern irodalom, összehasonlító irodalom és francia, mint idegen nyelv szakterületeken szerezte. Doktori képzést és kutatásokat Budapesten, az ELTE-n folytatott a kortárs közép-európai prózáról. 2006-tól fordít magyar irodalmat franciára, többek között Füst Milán, Bodor Ádám és Nádas Péter műveit, olyan francia kiadóknak dolgozva, mint a Cambourakis, az Actes Sud és a Noir sur Blanc. 2008 óta egyetemi könyvtárak munkatársa, párizsi magyar gyűjteményének bővítésével foglalkozott, majd 2012-től a Montpellier-i Egyetemi Könyvtár különböző projektjeit vezette. Fordításai könyvként és folyóiratokban jelentek meg, de forgatókönyveket és színpadra írt szövegeket is fordított. Számos irodalmi ösztöndíjban részesült, például a Centre National du Livre és Füst Milán-ösztöndíjban, rendszeresen dolgozott a balatonfüredi Fordítóházban. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan kaptak kitüntetést. 

A korábbi díjazottak között szerepel Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, az irodalomtörténész, kritikusok, esszéisták sorában Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla, Radnóti Sándor, Vida Gábor. Tavaly Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa vehette át a kitüntetést.