– Minden évben megújítjuk a programunkat, beillesztünk egy-egy új zeneszámot a repertoárba, idén ez Rossini A sevillai borbélya, valamint Franz von Suppé Könnyűlovasság-nyitánya lesz. Klasszikus zenekari formációban, a hagyományokat megtartva lépünk fel, ám a 30-i előadáson lesz egy különlegesség, hiszen egy Sevillában végzett tehetséges flamenco táncművész, Pirók Zsófia csatlakozik hozzánk, aki Bizet Carmen-variációra mutat be egy izgalmas produkciót – mondta lapunknak Danyi Lőrinc. Hozzátette, hogy az évzáró koncertet szervező Argos Art Produkció ötlete volt, hogy egy különleges koreográfiával színesítsék a programot a megújulás jegyében, amelyre az első pillanattól megvolt a fogadókészség a 100 Tagú Cigányzenekar részéről.
Idén – folytatva a hagyományt – ismert operettekből nyújtanak át csokrot a közönségnek. Johann Strauss, Kálmán Imre, Szirmai Albert örökzöld dallamait a Budapesti Operettszínház népszerű szólistája, Bordás Barbara és Turpinszky-Gippert Béla, a Magyar Állami Operaház magánénekese előadásában hallhatják ezen az estén. Jól ismert részletek hangzanak el a Marica grófnőből, a Cigánybáróból, a Mágnás Miskából és a Cigányszerelemből. A koncertet Lendvai Csócsi József főprímás vezetésével az elmaradhatatlan Pacsirta és a Radetzky-induló zárja.
A szünetben borkóstolásra is lesz lehetőség, a villányi és a hajós–bajai borvidék finom tételeiből. Azok a vendégek, akik a zeneélményen túl egy gasztronómiai utazáson is részt szeretnének venni, a műsor alatt négyfogásos vacsora kíséretében vagy hideg előételek és bor mellett élvezhetik a 100 Tagú Cigányzenekar mind hangzásban, mind látványban lebilincselő, páratlan előadását.
Danyi Lőrinccel a műfaj helyzetéről is beszélgettünk, kitérve az éttermi cigányzene rendszerváltás utáni hanyatlására, majd az újbóli felvirágoztatására tett kísérleteire. Ilyen például a hagyományos éttermi cigányzene támogatását és népszerűsítését megcélzó Muzsikáló Magyarország pályázat, melynek köszönhetően egyes éttermekben, hotelekben, csárdákban négy-öt fős cigányzenekarok jutottak muzsikálási lehetőséghez az állam finanszírozásában.
– Úgy látom, hogy vannak elképzelések és akarat is arra, hogy visszanyerje régi fényét az éttermi cigányzene, amely egykoron a legkönnyebben elérhető szórakozási lehetőség volt. Ezt szeretnénk visszavezetni, hiszen egy értékről, egy tradícióról van szó, amely a magyar kultúra fontos része. Optimista vagyok, de mint mindenhez, ehhez is idő kell
– húzta alá a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke. Hozzátette, annál, hogy egy cigányzenekar egy évben három vagy négy hónapig az ország különböző éttermeiben, hoteljeiben adjon műsort, lényegesen több kellene. – Több odafigyelés és több akarat szükséges ahhoz, hogy ez teljes mértékben működjön. Vannak előttünk pozitív példák: egy-egy, a programban részt vevő zenekar annyira bevált, jó forgalmat generált, hogy állandó fellépőként maradhattak az adott vendéglátó egységben, de ez elenyésző. Ugyanakkor ez is mutatja, hogy a programmal egyaránt nyernek a muzsikusok, a vendéglátóhelyek és a hazai turizmus is.
