Danyi Lőrinc: Van igény a cigányzenére

– Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a helyiértékén kezeljük a cigányzenét, hiszen az ország megítéléséhez is sokat hozzátesz – fogalmaz Danyi Lőrinc, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke, akivel egyebek mellett a december 30-i évadzáró koncertről, valamint a műfaj jelen helyzetéről beszélgettünk.

Danyi Lőrinc - 100 Tagú Cigányzenekar elnök Budapest 20231219 Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Mára hagyománnyá vált a Zene-Bor ünnepe, melyen minden évben december 30-án nagyszabású gálakoncertet ad a 100 Tagú Cigányzenekar. Milyen repertoárral készülnek idén?

– Minden évben más koncepció alapján, de alapvetően a hagyományainkat megtartva, egy-két új számot beleszőve a programba állítjuk össze a repertoárt. A kétrészes műsorban mindig megjelenik Brahms, Monti, Dinicu, Rossini, Hacsaturján, és nem maradhatnak ki a közkedvelt dallamok, az operettek sem. Két operettcsillaguk, Dancs Annamari és Laki Péter is fellép, úgyhogy idén is megmutatjuk, milyen széles a 100 Tagú Cigányzenekar repertoárja.

Danyi Lőrinc: Egy értékről, egy tradícióról van szó, amely a magyar kultúra része (Fotó: Bach Máté)

– Milyen kapcsolódási pontjai vannak az operettnek és a cigányzenének?

– Nagyon szoros kapcsolódási pontokról beszélhetünk, amelyek már több évtizede megvannak a két műfaj között. Akár magyarról, akár külföldiről van szó, tudják, hogy operettet nemcsak az Operettszínházban hallgathatnak, hanem cigányzenekaroktól is, hiszen ezek olyan közkedvelt dallamok, amelyek cigányzenekaros megszólalásban is remekül működnek. Éppen ezért az operettművészek sok helyen cigányzenekarral lépnek föl.

– Említette, hogy a széles repertoárral dolgoznak, alkalmanként a populáris zene egy-egy népszerű előadója is fellép a zenekarral. Ez hozzátesz a cigányzene reputációjához? Egyáltalán, milyen a megítélése itthon a cigányzenének?

– Egyrészt szükség van rá, hiszen egy értékről, egy tradícióról van szó, amely a magyar kultúra része. Már ősapáink cigányzenére mulattak, ebben mondták el bánatukat és örömüket is. 

Az elmúlt évtizedekben talán kevesebb figyelem szegeződött erre a műfajra, ugyanakkor azt látom, hogy mind a magyarok, mind a külföldiek nagyon nagy igényt tartanak a cigányzenére.

Rengeteg lakodalomra, születésnapra, összejövetelre hívnak meg cigányzenekarokat. Ennek előzménye az, hogy már évtizedekkel ezelőtt is a cigányzene volt a legelérhetőbb szórakozási lehetőség. 

Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a helyiértékén kezeljük a cigányzenét, hiszen az ország megítéléséhez is sokat hozzátesz.

– A cigányzene is a magyar kultúra része, de nem biztos, hogy ez mindenkinek egyértelmű…

– Ez így van, a mai fiatalságnak például nem sok ismerete van a cigányzenéről, arról, hogy kik játsszák és hogy miről szól. A 100 Tagú Cigányzenekar egyik célkitűzése, hogy ezzel a generációval is megismertesse ezt a hagyományt. Egész biztos, hogy ha megkérdeznénk a szüleiket, nagyszüleiket, azt mondanák, hogy vasárnaponként az ebédhez cigányzene szólt a rádióból. Meg kellene értetni velük, hogy ez egy élő hagyomány, amely ott van a családok emlékezetében, csak elő kell hozni azokat, s a fiatalok kíváncsiságát felébreszteni a műfaj iránt.

A 100 Tagú Cigányzenekar (Fotó: Für Henrik)

– Az éttermi cigányzenének óriási hagyománya volt itthon, a rendszerváltás után azonban nehéz helyzetbe került ez az ágazat. Hogy látja, jöhet még egy éttermi cigányzene revival?

– Ez egy nagyon összetett kérdés. 

Felvirágoztatni olyan kezdeményezésekkel lehetne, mint amilyen a hagyományos éttermi cigányzene támogatását és népszerűsítését megcélzó Muzsikáló Magyarország pályázat volt. Ennek köszönhetően egyes éttermekben, hotelekben, csárdákban négy-öt fős cigányzenekarok jutottak muzsikálási lehetőséghez az állam finanszírozásában. 

Ez a kezdeményezés például nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjék ezt a kultúrát. Nehéz helyzetbe valóban a rendszerváltás után került az éttermi cigányzene, a vendéglátó egységeknek egyszerűen nem érte meg és ma sem éri meg cigányzenekart tartani… Rontott a helyzeten az is, hogy megjelentek a gyorséttermek, kiszorítva ezzel a hagyományos élőzenét. Ma már egyedül azokban az éttermekben tud működni cigányzenekar, ahol nagy a turistaforgalom.

– A Magyar Zene Házában is van egy remek kezdeményezés, a Muzsikusok kávéháza, amely sorozat havonta egyszer a vendéglátós zenészek világába kalauzolja el a közönséget. Nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet az egyre inkább háttérbe szoruló kávéházi cigányzenére. 

– Ismerem ezt a sorozatot, példaértékű kezdeményezés, és ha jól tudom, igen látogatott is. Örömmel tölt el, hogy egy ilyen nagy intézményben is foglalkoznak ily módon a cigányzenével. A program felhívja arra a figyelmet, hogy ha nem teszünk érte, megvan a veszélye, hogy ez a kultúra örökre elvész.

– Mire készül a közeljövőben a 100 Tagú Cigányzenekar?

– Egy tíz koncertből álló templomi koncertsorozatot készítünk elő, amely húsvétkor fog elindulni. Bízunk benne, hogy az ezekre a koncertekre nyitott szívvel érkezők fogékonyak lesznek a 100 Tagú Cigányzenekar által képviselt értékekre, s arra, hogy megismerjék ennek az egésznek a miliőjét. Emellett sok felkérésünk van, színházakban, koncerttermekben fogunk játszani itthon és külföldön egyaránt, úgyhogy jól alakul a jövő évünk.

Borítókép: Danyi Lőrinc, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke (Fotó: Bach Máté)