
Kertész Imre 1987-ben így írt e művéről:
E feljegyzések [...] nem szolgálnak (nem szolgálhatnak, nem akarnak szolgálni) a fennmaradás vigaszával, olyan jövő reményével, amely az ilyen feljegyzéseket megőrizné. S miért őrizné meg? Nos: szeretetből, valamint önfenntartási szándékból. És én egyiknek sem látom biztató jeleit.
A mű címéről is szó volt a könyvbemutatón. Mint kiderült, ezeknek a korai folyóiratközléseknek általában nem adott címet az író. A könyvben található szerkesztői megjegyzésben is olvashatjuk, hogy e három szót az író avatta címmé, ugyanis az egyik részletet, aminek ezt a címet adta, kiemelte a többi közül. Horváth Péter beszélt az 1992-ben megjelent Gályanaplóról és Kertész pályájának ebben az időben keletkezett új fordulatáról.
Az irodalomtörténész elmondta, hogy korábbi művei epikai fikciók voltak, a Gályanapló számítható az első példának azon művek sorában, amelyben önéletrajzi elbeszélőként szólal meg, a kötet a napló önéletrajzi műfajába sorolható.
A fragmentumokból dolgozó szövegépítkezés, a rövid, tömör szövegbetétek kompozícióba rendezésének újfajta módszerével találkozhatunk. A legfontosabb szervezőelvet ugyanakkor a naplóíró jelenti, az ő szellemi munkájának ábrázolása határozza meg a Gályanapló arculatát. A napló három nagyobb fejezetre tagolódik, az egyes részek a gályarab útjának állomásait jelölik: a nyílt vizekre történő kihajózást a szirtek és zátonyok közti bolyongás követi, végül a kormány és az evezők elengedése a boldogság elérését jelenti. A naplóírás folyamatát Kertész tehát egy beláthatatlan cél felé tartó tengeri utazás képében ábrázolja, amelyben az írói munka a fegyenc „gályázásának” felel meg.
A könyvbemutató résztvevői kiemelték az egzisztencializmus hatását Kertész gondolkodására.
Radics Viktória rámutatott, hogy Kertész Imre szellemi önéletrajza ez a mű, ugyanis az író vezetett mellette egy személyes naplót is. Véleménye szerint az volt a célja ezzel a Gályanaplóval, hogy állandó intellektuális tréningben legyen, mindig gondolkodjon valamin és ezáltal szabaddá váljon.
A könyvbemutatón számos érdekes kérdést jártak körbe a művel kapcsolatban. Az érdeklődők a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepén, az ünnepi könyvhéten is részt vehetnek egy beszélgetésen, ahol megismerhetik Kertész Imre Az eszmélet szintjei című művét és írói világát.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!