„Michael vitathatatlanul zseni volt, és végtelenül kedves, tiszta lelkű ember.Amikor elindultam Budapestről, nem volt másom, csak a zene szeretete, a szabadságvágy és az a hit, hogy egyszer a világ legnagyobb művészeivel dolgozhatok. Az élet végül messzebbre vitt, mint amiről valaha álmodni mertem: dolgozhattam zenei rendezőként Phil Collins-szal, Lionel Richie-vel, Chaka Khannal, felfedezhettem Jennifer Rush-t. Quincy Jones oldalán, az ő személyes, zseniális szemszögéből is betekinthettem a világ legnagyobb stúdióinak varázslatos, kreatív univerzumába, és ezek az emberek nemcsak munkatársak, hanem nagyon jó barátaim is lettek. A Mandoki Soulmates családjában viszont olyan legendás zenészekkel alkothattam együtt, mint Ian Anderson, Jack Bruce, Al Di Meola, Bobby Kimball, Mike Stern, Bill Evans, Steve Lukather, Randy Brecker és még sokan mások. Ezek a találkozások zenei és emberi értelemben is életre szóló ajándékok számomra.
Michael Jacksonnal nem alkottunk együtt, mégis volt egy periódus, hogy több időt tölthettünk együtt Quincy körében, hosszú beszélgetésekkel, közös estékkel és olyan mély emberi pillanatokkal, amelyek örökre meghatározóak maradtak számomra.
Michael vitathatatlanul zseni volt, és elképesztően érzékeny, tiszta lelkű, szeretettel teli ember. Különösen érdekes volt számomra az is, ahogy első kézből hallhattam Lionel Richie barátomtól is, hogyan zajlott a We Are the World megszületése és a közös munka folyamata, amelyet Quincy Jones barátom producerként irányított.
A világ a popkirályt látta benne, én pedig olyan szerencsés voltam, hogy azt a különleges embert is megismerhettem, aki a reflektorfény mögött volt"- mondta Leslie.- "Amikor Michael a nagy müncheni és szöuli szólókoncertjére készült, itt Münchenben is sokat beszélgettünk az előkészületek alatt. Ezek elsősorban szakmai beszélgetések voltak, és rendkívül inspiráló találkozások. A szöuli koncert is a Michaellel a maximalizmusáról, arról a hihetetlen precizitásról és alázatról szólt, ahogy voltaképpen minden koncertje. Ebből a beszélgetésből pontosan lehetett érezni, hogy számára a zene és a közönség iránti tisztelet mindennél fontosabb volt. Ezek az élmények számomra szakmailag, emberileg is örökre meghatározóak maradtak.”






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!