Az ördög megérzi, ha valaki veszélyes lehet rá, és arra lecsap

Vannak olyan kultuszfilmek, amelyek a kamaszkorhoz kötődnek, amelyek révén tinédzserként megtanul valami nagyon fontosat az ember. Luigi Magni 1983-ban készült Legyetek jók, ha tudtok című alkotása ilyen mozi. A filmből két fontos dolgot lehet megtanulni. Az egyik, hogy oda kell figyelni a szegényekre, a másik, hogy van sátán, és temérdek alakban kísért.

Fotó: Árvai Tündi

Eleinte úgy tűnik, hogy egy kedves kis film Luigi Magni Legyetek jók, ha tudtok (1983) című mozija, ráadásul sikerült hozzá olyan slágert is írni, amelyet majdnem negyven éve minden generáció ismer. Aztán, ha jobban végiggondoljuk, hogy miről is szól valójában az alkotás, döbbenten tapasztaljuk, hogy egy igencsak kemény filmről van szó. Ez a mozi ugyanis elég egyértelművé teszi, hogy van sátán, amely ráadásul akár egy gyönyörű mór lány képében is kísérthet. A legyetek jók, ha tudtok a jó és a rossz harcáról szól, arról, hogy milyen kegyetlen kísértéseknek teszi ki az ördög az embert. Amint megkeseredik egy pillanatra az élet, azonnal lecsap a sátán, rá­adásul az egyik legbrutálisabb kísértése, amikor olyan helyzeteket kreál, amelyekben ha szenvedélyből születik válasz, és nem az észszerűség alapján, azonnal elbukik az ember. Persze a film arról is szól, hogy a keresztény kultúrkörünk egyik legfontosabb értéke: mindig van megbocsátás, csak bűnbánatot kell gyakorolni.

– Így tehát az egész életem, az utazások, az álomországok, a legendás vidékek, a nők csupán a sátán műve?

– kérdezi Cirifischio Filippo atyát, akit apjaként tisztel, és aki árva gyermekként felnevelte őt.

– Azt hiszem, hogy igen – válaszolja Filippo atya.

– Miért kellett az ördögnek pont engem kiszemelnie? Annyi ember van, aki soha életében nem is találkozik vele. Nekem meg a nyakamon ül egész kiskölyök korom óta. Miért, Fülöp atya, miért pont én kellek neki? – kérdezi elkeseredve a fiú a kivégzése előtt.

– Mivel bizonyára te voltál a legjobb közöttünk. A legjobb szívű. És az ördög megérzi, ha valaki veszélyes lehet rá, és arra lecsap – válaszolja Filippo atya.

Cirifischio élete tulajdonképpen bemutatja a legnagyobb kísértést, amit a modern ember kamaszként megélhet. Ördögi ármánykodás révén elveszíti élete legnagyobb szerelmét, Leonettát, menekülnie kell, és úgy dönt, hogy házasság és szerelem, Istennek tetsző élet helyett soha többet semmilyen kísértésnek nem áll ellen. Cirifischio a szenvedélyeinek él, a pénzhajhászás rabságában.

Az ördög megérzi, ha valaki veszélyes lehet a számára, és arra lecsap – figyelmeztet Filippo atya Fotó: MTVA

Szinte minden isteni törvényt megszeg. A film, ha elvonatkoztatunk a konkrét történettől, a kamaszkor kihívásairól is szól. Arról, hogy szinte minden akkor dől el, amikor kamaszként, illetve fiatal felnőttként az ember eldönti, milyen életet kíván élni. Enged az ördögi kísértéseknek vagy józan eszére hallgatva átlátja azokat az élethelyzeteket, amelyek végzetes csapdákat rejtenek.

Épp ezért kamaszkorunk egyik legfontosabb filmje a Legyetek jók, ha tudtok. Mert arra figyelmeztet, hogy jobban teszi az ember, ha észnél van, és főleg attól a pillanattól kezdve, hogy fiatal felnőttként önálló döntéseket kell meghoznia, mert a lejtőn elindulva egyre nehezebb megállni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet. A kereszténység egyik legfontosabb alapköve ugyanis a bűnbánatot követő megbocsátás. És azt is megtanítja a film, hogy soha nem szabad megfeledkezni a szegényekről. A szociális érzékenység fejlesztését olyan gyermekek bemutatása révén érik el az alkotók, akiket megfosztott a sors attól, hogy családban nőjenek fel. Mai korunkban pedig, amikor egyre jobban dívik az egyházellenesség, különösen hangsúlyos, hogy ezeken a gyermekeken Filippo atya segít, akinek munkáját még a pápa is elismeri. Főleg karácsony közeledtével érdemes újranézni a filmet, és elgondolkodni azon, hogy kamaszkorunk óta hogyan alakult a szociális érzékenységünk, és vajon a lejtőn gurulunk lefelé, vagy józan eszünkre hallgatva ellen tudtunk állni a sátán temérdek kísértésének.