Elment a magyar Murphy

„Hancárjanihoz” mindenki közel állt, mert olyan volt. Egyenes, őszinte, megbízható és humoros.

2021. 01. 19. 18:30
null
Fotó: Gemes Sandor [email protected] Forrás: szegedma.hu
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindenkiről nehéz nekrológot írni, aki közel áll(t) az emberhez. „Hancárjanihoz” mindenki közel állt, mert olyan volt. Egyenes, őszinte, megbízható és humoros. Naná, mert humorista (is) volt. S hogy milyen remek oktatással foglalkozó újságírója a Magyar Nemzetnek (előtte a Napi Magyarországnak, az Új Magyarországnak) azt még az ellenzékünk is elismerte – kényszerűen. Ellenben kevesen ismerték humoreszkjeit, amelyeket másoknak írt. A tévében, többek között, az Uborka című műsorban. Isteni humorát saját szövegeiben, publicisztikáiban, blogbejegyzéseiben szintén kamatoztatta, s nevezte el, mondjuk, Fletót, politikai pamfletjében, Furcsán Nyerencnek.

De írt komoly, nagyon komoly könyveket. Például a pozsonyi csatáról, amikor még nemhogy divat, de ajánlott sem volt a témával foglalkozni. 2006-tól 2012-ig dolgozott az Óperencia – Pozsony 907 című, hihetetlen sikert elért kötetén.

A politika végig kísérte munkásságát. Elvtársak! Annyi! címmel két könyvben mutatta be, hogy még 12 évvel a rendszerváltás után, „a legutóbbi vörös hatalomátcsalás óta” – ahogy írta, azaz 2002-ben is tovább nyüzsögtek az egykori komcsi hálózati emberek.

Amit talán kevesen tudnak, hogy számos Murphy-könyvet ő jegyzett szerzőként, így túlzás nélkül leírhatjuk: ő volt a magyar Murphy.

Legutóbbi műve, a Szerelem a Gulág árnyékában, édesanyja és nagybátyja felesége naplóinak felhasználásával született. Az utóbbi okán, mert a nagynéni első verseskötetét Szabó Magda rendezte sajtó alá, felmerült, a történetet dolgozza fel jeles írónőnk. Ám a munka előtt elragadta a halál. János megírta. S ma már ő sincs köztünk.

De fejezzük be úgy, mintha nagyon is itt lenne! Idézzünk közírói munkásságából, ami változatlanul aktuális maradt. Publicistaként rendszeresen írt a blogstarnak. Ott tette fel a költőinek tetsző, ám valós kérdést: „miért nem jutnak szóhoz a számuknak megfelelő arányban a jobboldali írók, költők, művészek a saját hazájukban, a harmadik túlnyert országgyűlési választás után sem?”

Lássunk valami derűsebbet, amilyen ő maga volt. Jön a Jani című blogjának ezt adta mottóul: „Tudom, hogy elfogult vagyok a népemmel szemben. Tudom azt is, hogy a sajátjaimat ostorozhatom, mert szeretem őket. Elvárom más magyaroktól is, hogy ugyanezt tegyék velem, ha szeretnek. Tudom, hogy a magyar nyelvet használók jó része is rászorul a szeretetre. Ismerem, mert én találtam ki a fordított Murphy – alaptörvényt: Ami megjavulhat, az meg is javul. Vigyáznunk kell azonban, mert: „Minden rosszban van valami kezdet.”

Fotó: Szegedma.hu

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.