Nincs jó véleménnyel a Színművészeti Egyetemről Balázs Péter

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hazai és külföldi elismertségének növelése, és a nemzetközi összevetésben is színvonalas, korszerű képzés feltételeinek biztosítása a célja annak a modellváltásnak, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervez az egyetemen – mondta Palkovics László miniszter. Azt is hangsúlyozta: az ott tanuló és végző fiatalok színházművészeti, televíziós és filmipari lehetőségei jelentősen javulnak, ha megvalósul az átalakítás – írja az Origó.

Forrás: Origo.hu2020. 06. 28. 17:46
Balázs Péter
Balázs Péter: Nem lehet az ember sohasem elégedett, ha igazán tiszteli és szereti ezt a pályát Fotó: MTI/Zih Zsolt
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az utóbbi években sokan kritizálták a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatási színvonalát – ahogyan például a Magyar Teátrumi Társaság fogalmazott múlt heti közleményében: az SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége alacsony színvonalúnak tartja. Újabb színházigazgatókat kérdezett az Origó, milyennek látják a színművészetiről kikerült hallgatókat, mennyire képzettek, és szakmai szempontból hogyan vélekednek az ott folyó munkáról.

– Nehéz beszélni a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem szakmai színvonaláról, mert sajnos nem jutnak el hozzánk növendékek. De nemcsak a színészek, hanem a frissen végzett rendezők sem jönnek vidékre – mondta Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója. Hozzátette: Kaposvárról és Marosvásárhelyről jelentkeznek a fiatal színészek. Azt is hozzátette az igazgató, hogy nem lát bele az oktatás minőségébe, de az eredmény sem mérhető, mivel nem találkozik a végzett fiatalokkal.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásáról úgy fogalmazott, hogy azoknál az egyetemeknél, ahol közalapítványokhoz került át a fenntartói jog, a hallgatók lehetőségei jelentősen megnövekedtek. Ez egy korszerű forma.

„A Színművészeti Egyetem ugyanabban a struktúrában működik, mint a szocializmusban. A 21. században vagyunk, mindenképpen úgy gondolom, hogy a modellváltással sokkal rugalmasabb lehet az intézmény, sokkal több lehetőséget is kínálhat.”

Az elmúlt nyolc évben egyetlen fiatal színész sem érkezett a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemről a Soproni Petőfi Színházhoz sem. Hét fiatal színészt foglalkoztattak ez alatt az idő alatt, akik a kaposvári egyetemen végeztek – mondta Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója. Úgy véli, hogy a vidéki színházi létezés nem vonzó a fiatal színészgeneráció számára – legalábbis azok számára, akik a fővárosban végeztek.

– Talán egyszerűbb Budapesten maradni és inkább a kicsit bizonytalanabb, ám mégiscsak működő sufni-, spájz- vagy alagsorszínházakban munkát vállalni vagy megalapítani ezeket a barátokkal. Persze utána követelni lehet az állami támogatást. Lehet, hogy nem ez a teljes igazság, de az kétségtelen tény, hogy a független színházak létszáma jelentősen megnövekedett, és az is tény, hogy a kőszínházakba a budapesti egyetemről korlátozott számban érkeznek felkészült hallgatók. Hogy a kettő között milyen az összefüggés, azt az olvasó fantáziájára lehet bízni – mondta Pataki András.

– Természetesen figyelem a budapesti Színművészeti Egyetem működését – persze nem részletesen. Mivel ott végeztem, tudom, hogy ez már nem az az iskola, ahova én jártam. Sajnos nincs jó véleményem róla – mondta Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója.

– Véleményem szerint azért nem jelentkeznek vidékre a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem végzett színészei, mert a megélhetés és a vidéken való lét teljesen más életformát jelent, mint amit az egyetemi évek alatt megszoktak. A szinkronstúdiók közelsége és az a lehetőség, hogy esetleg filmszerepeket is kaphatnak Budapesten, a fővárosban tartja őket. Ez egyrészt érthető, másrészt szomorú. Amikor én végeztem a Színművészeti Főiskolán, kötelező volt vidéken tölteni néhány évet. Persze akkor teljesen más volt a színházi rendszer. Akkor a fővárosi igazgatók rendszeresen jártak vidékre, és a legtehetségesebb fiatal színészeket a fővárosba vitték. Így kerültem én is Budapestre a veszprémi színházból. Azt gondolom, hogy bár ezt természetesen nem lehet visszahozni, de a mostani rendszeren is változtatni kellene. Nem politikai csatározásokban kellene részt venni, hanem izgalmas, jó színházat kell csinálni – mondta az igazgató.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.