Száz magyar művel indít a filmlexikon

Magyar filmek a kezdetektől napjainkig címmel online filmlexikont indított a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.

Balázsovits Lajos a Feldobott kő című alkotásban Fotó: Nemzeti Filmintézet

Magyar filmek a kezdetektől napjainkig címmel online filmlexikont indított a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), amely immár öt éve működik azzal a céllal, hogy programjaival hosszú évtizedekre hatást fejtsen ki a művészeti közegre. Ennek jegyében született meg tavaly az intézet online irodalmi lexikonja és most hasonló formában a filmes lexikon is – mondta el a www.mmalexikon.hu címen elérhető kiadvány tegnapi bemutatóján Kocsis Miklós, az MMA MMKI vezetője.

– Komoly hiányt pótol a vállalkozás azzal, hogy a filmek felől közelíti meg a tárgyát, hiszen bármennyire is fontosak az alkotók, a legfontosabbak maguk a filmek – mondta Jankovics Marcell rajzfilmrendező, az MMA alelnöke, aki arról is szólt, hogy a honlap fejlesztése során nem szabad megfeledkezni majd a fotók feltöltéséről sem.

A lexikon szerkesztőbizottságának vezetője, Gelencsér Gábor kiemelte, nem csupán a játékfilmekre, hanem a többi filmes műfajra is figyelmet fordítottak, csupán a televíziós filmek maradtak ki.

Balázsovits Lajos a Feldobott kő című alkotásban
Fotó: Nemzeti Filmintézet

Elmondása szerint a lexikonnal nem szerették volna felforgatni az eddig kialakult filmtörténeti kánont, viszont több ponton finomítottak rajta. Kifejtette, hogy az esztétikai megközelítés volt a válogatás fő szempontja, de néhány film társadalom- és intézménytörténeti megfontolásból került be a válogatásba, továbbá az 1945 előtti filmekre is kiemelt figyelmet fordítottak.

Az 1945 előtti filmgyártás legfontosabb alkotásainak bemutatása már csak azért is nagyon fontos, mivel a kommunizmus alatt figyelmen kívül hagyták ezeket a műveket, a filmtörténeti kutatások a rendszerváltás után is csak érintették ezt az időszakot. A lexikon fő célja a tudományos ismeretterjesztés, a szócikkek szerzői pedig azért is igyekeztek közérthetően fogalmazni, hogy a közoktatásban is hasznát vehessék a leírtaknak. A honlap még nincsen kész, jelenleg száz filmről készült szócikk, de hamarosan ez a szám ötszázra bővül. Összesen 300 játékfilm, 75 dokumentumfilm, 30 rövidfilm, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 50 animációs film szócikkét tervezik megírni a szerzők.

A szócikkek közlése után, főleg ha az iskolás gyerekek is a célközönség közé tartoznak, célszerű lenne a filmes fotók és az alkotók portréi mellett filmbejátszásokat is elhelyezni az oldalakon, valamint egy, a diákok érdeklődését felkeltő, dizájnosabb nyitóoldalt is készíteni a lexikonnak.

Az első film, amelyet a lexikon bemutat, Góth Sándor 1912-es alkotása, a Keserű szerelem. Mint írják, ez az első, teljes terjedelmében fennmaradt magyar játékfilm. „Jóllehet az első magyar film, Zitkovszky Béla A táncza már 1901-ben megszületett, csupán egy-két werkfotó maradt meg belőle. A következő tizenegy év termése néhány – jobbára dokumentumfilm-jellegű – töredék (például a II. Rákóczi Ferenc újratemetését bemutató képsorok) kivételével egészében elkallódott, elpusztult, de a tízes-húszas évtizedet sem kímélték a történelem viharai. Ez azért is szomorú, mert a hazai volt a tízes években a világ egyik legproduktívabb filmgyártása.”

A szócikkek nemcsak az adott filmről, hanem a korszakról is beszámolnak. Sára Sándor 1969-es Feldobott kő című alkotása kapcsán a magyar új hullámról is olvashatunk.

„A magyar filmtörténet hatvanas évekbeli csúcsidőszakában sorozatban születtek a kiválóbbnál kiválóbb művek debütáns rendezők műhelyében: Gaál István Sodrásban (1963), Kósa Ferenc Tízezer nap (1967), Kardos Ferenc és Rózsa János Gyerekbetegségek (1965) vagy Szabó István Álmodozások kora (1964) című műveit az alanyi hangvétel, a vallomásos jelleg és nem utolsósorban a filmnyelvvel folytatott kísérletezés, az innovatív, míves képi világ hozta közös nevezőre. Sára Sándor (1933–2019) első nagyjátékfilmje az évtized ezen, úgynevezett »így jöttem«-filmjeinek sorozatát zárja le, és mind közül talán a legszemélyesebb” – olvasható a honlapon.

– Az MMA fontos feladata a magyar filmművészet népszerűsítése, ennek jegyében több műfajban is válogatásokat mutattak be a legfontosabb magyar filmekből, de az MMA könyvkiadásának is központi témája a hazai filmművészet, amelynek nemzetközi népszerűsítésében is szerepet vállal az akadémia – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára. Hozzátette: az MMA emellett számos filmfesztivált, filmes rendezvényt, díjat támogat, továbbá segíti jelentős magyar filmalkotások restaurálását is.