Gaudi-Nagy Tamás szerint hatalmas összefogással egy szimbolikus erejű jelképet juttathatunk vissza méltó helyére, majd Mindszenty József hercegprímás szavaira emlékeztetett, amely szerint az idő Isten kezében van, és az idő az igazság szövetségese.
Kezdetét vette az értékmentés
Az értékmentés elindult, amelyhez hozzájárult a budapesti Duna Palotában megrendezett, a Magyar Csodaszarvas Egyesület által szervezett jótékonysági est is, amelynek fő védnöke Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere volt. Az eseményen számos kiemelkedő művész vett részt, ahol licitálni lehetett különböző felajánlott tárgyra is. A tárgyak megvásárlásából összegyűlt bevétel szolgált támogatásként az eddigi munkálatokhoz.
A visszaállítási akció következő lépése az engedélyezési tervek megszerzése, a költségvetés kidolgozása, valamint a kőből készült oszlop restaurálásának előkészítése lesz. A remélt magyar kormányzati és helyi önkormányzati támogatást követően az emlékmű kőelemeinek restaurálása, majd felállítása következik. Ezt követheti a bronz turulszobor kiemelése a Tiszából, majd annak restaurálása.
Hogy a szobor ismét Törökbecse éke lehessen, a szervezők számítanak Magyarország kormánya, a törökbecsei községi önkormányzat és minden jó szándékú ember támogatására. A szervezők a helyreállítás érdekében közösségi oldalt hoztak létre: Törökbecsei TURUL Szabadság-szobor visszaállításáért, ahol megtalálható az adományozással kapcsolatos számlaszám is.
A törökbecsei emlékoszlop leleplezése
Torontál vármegyében Törökbecsén emeltek elsőként emlékoszlopot a magyar szabadságharc emlékére, az emlékmű felavatására 1903. szeptember 13-án ünnepélyes külsőségek között került sor.
A nemzeti lobogókkal díszített utcákat már kora reggel népáradat özönlötte el, az emberek a park irányába, a központi tér felé igyekeztek. (A XX. század elején itt tartották a heti piacokat, és ezért Piac térnek is nevezték. Az említett napon, mint azt látni fogjuk, elmaradt a piac.)
A menet élén tíz magyar legény haladt lóháton. Utánuk száz, fehérbe öltözött fiatal leány következett, azután az egyesült dalárda tagjai, majd pedig az egyletek képviselői és a koszorúvivők. A városháza előtt összegyűlt rangos vendégek tíz óra után indultak az ünnepélyre, az emlékoszlop leleplezésére. A rangos vendégek elfoglalták helyüket az emlékoszlop előtt (…), 11 óra körül felhangzott a Himnusz, és megkezdődhetett az ünnepély.
Solymos Gusztáv birtokos rövid ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Azért jöttünk ide, hogy megkoszorúzzuk azt a szobrot, melyet Törökbecse hazafias közönsége a szabadságharc dicső emlékének emelt.ˮ
Ezt követően Rohonczy Gedeont, a szabadságharcban részt vevő ezredes, Rohonczy Lipót fiát, a választókerület volt országgyűlési képviselőjét kérte fel ünnepi szónoklata megtartására. A több ezret számláló közönség nagy éljenzéssel fogadta volt országgyűlési képviselőjét, aki lelkes, hazafias, de más nemzeteket nem sértő előadásával felülmúlta önmagát. Nagy hatást keltett a majd félórás beszéd, amely az 1848/49-es forradalom méltatása mellett a „szabadságˮ szónak a nemzetek életében betöltött szerepét négy szempontból világította meg:
1. A jobbágyság eltörlése, felszabadulás, s a robot megszüntetése
2. Jogegyenlőség; a törvény nem ismer különbséget gazdag és szegény, hatalmas vagy tehetetlen között, s egyetlen vezércsillaga az igazság
3. Ki-ki oly nyelven, melyen akarja, s azon Istenét imádhatja, akiben hisz, a szerb szerbül, a német németül, s a zsidó héberül küldheti fohászát Istenéhez
4. A nemzet minden egyes fia bensejének, szívének érzelmeit, gondolatait szóban, írásban, nyomtatásban elmondhatja, kifejezésre juttathatja, s azért csakis önmagunk által hozott és alkotott törvényeknek vagyunk felelősek és alávetve.” (forrás: http://www.ebookextra.hu/album/267)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!