– Ez nekem olyan hír, mint az, hogy reggel fölkel a nap. Magyarország volt az első ország, amelyik szembeszállt a kaszinókapitalizmussal és leszögezte: a bank az bank, a kaszinó pedig kaszinó. Azóta mindenért támadják Magyarországot, Németországban is, pedig a magyar nemzet volt az, amely a vasfüggönyt lerombolta, amely a berlini falból az első követ kiütötte. Én szívesen elmagyarázom ezt minden amerikai és német barátomnak, hogy mi mindenben voltunk sokkal előrébb, mint a Nyugat. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a hatvanas években Németországban egy német ember felesége csak a férjének engedélyével dolgozhatott, míg nálunk ilyesmiről nem volt szó. Sok mindenben előrébb voltunk. Németország nyugati részében 1945 után maguk mögött hagyták a diktatúrát, mi csak harminc évvel ezelőtt vergődtünk ki belőle. Míg kamaszként otthon éltem a szocializmus idején, eleget olvastam minden gyár falán azt, hogy az Internacionalé a legfontosabb, és nincs nemzet. Pedig a kontinens erőssége a nemzeti különbözőségekből adódik, és akkor jó, ha ez az Európa alulról, nemzetekből épül fel. Szerintem minket, magyarokat nem kell félteni, a jég hátán is megélünk, mert mi mindannyian kicsit katolikusok, kicsit evangélikusok, kicsit reformátusok és kicsit zsidók is, vagy egyszerűen csak ateisták vagyunk, egy olyan kultúra, amely egy Bartók Bélával és rengeteg szellemi értékkel gazdagította a világot.