A sátoraljaújhelyi vasút mögött, a határ túloldalán csillog a Vegas kaszinó, onnan nagyjából öt perc alatt jutunk el Borsiba, Rákóczi Ferenc fejedelem hányattatott sorsú szülőkastélyába, amely mellé egyáltalán nem szegődött a szerencse a XX. században.
Tábla is jelzi a kastélyhoz vezető utat, az Eszpresszó Rákóczinál balra fordulva pedig már látjuk a várárkot, a terebélyes fák mögött pedig a kastélyt, aminek most már impozáns tetőzete is van.
Aki tavaly ősszel járt Borsiban, és nem hallott a felújítási munkálatokról, a tetőszerkezet nélküli, sok helyen megbontott falú épületet látva azt hihette, hogy romterületen jár, vagy éppen bontanak valamit.
A rekonstrukcióval értékes művészettörténeti elemek válnak újra láthatóvá
Fotó: MTI/Balázs Attila
Pedig egészen másról van szó: áprilisban fejeződött be a kastély felújításának első üteme, amelynek során új fagerendázatú tetőt építettek, és megerősítették az épület alapszerkezetét, a reneszánsz kastély új födémeket is kapott.
Nemsokára kezdődik a Rákóczi-kastély felújításának második üteme is, amelyre a magyar kormány az első ütem után (805 és fél millió forint) újabb egy és negyed milliárd forintot ad. Bár a munka jelentős része még hátravan, ha minden terv szerint halad, akkor 2020 derekán már látogatható lesz a fejedelem szülőkastélya.
A nagyjából 1200 lélekszámú faluban, a hivatalos adatok alapján elég kiegyensúlyozott a nemzetiségi összetétel. A helyiek szerint ez mégis csalóka, hisz a népszámláláskor rengeteg magyar vallja magát szlováknak. Hogy miért, az egy külön cikk témája is lehetne, és mit sem változtat azon, hogy Rákóczi Ferenc neve itt nem csak egy tankönyvízű fogalom, és nem véletlenül mondják, hogy Borsiba a kommunizmus legsötétebb évtizedeiben is elzarándokoltak az emberek erőt meríteni a fejedelem szülőhelyéből és szelleméből.
A kastélyt a XVI. században Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi György alakította reneszánsz épületté, s amellett, hogy a felvidéki reneszánsz építészetünk egyik legfontosabb emléke, 1676 márciusában itt született II. Rákóczi Ferenc fejedelem is.
A csehszlovák állam a jeles történelmi személyiség emlékét azzal tisztelte meg, hogy előbb iskolát, majd munkásszállót, végül raktárat alakított ki az évtizedek alatt egyre romló épületben. 1990-ben a borsi önkormányzat tulajdonába került, s bár többször próbálták felújítani, anyagi források híján ez nem sikerült. 2013-ban Áder János magyar és Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök találkozóján eldöntötték, hogy a két ország együttműködik az épület renoválásában.
A kastély udvarán és szárnyaiban gőzerővel dolgoznak. A munkagépek eltakarják az egykori pince lejáratát, amelyet benőtt és elrejt a növényzet. A helyiek úgy tartják, hogy valahol ott lenn kezdődött az a titkos alagút, amelyen keresztül el lehetett jutni egészen Sárospatakig.
Nincs is olyan vár vagy kastély, ahol ne lenne hasonló alagút. Wittinger Zoltán, a felújítás irányítója körbevezetett minket az épületben, és már a főkapu belső, rekonstruált árkádján is látszik, hogy milyen értékes művészettörténeti elemek válnak újra láthatóvá.
A történelmi falazat éppannyi titkot rejthet, mint a föld: a munkálatok során rengeteg olyan befalazott ajtókeretet, ablakot találtak és bontottak ki, amelyek a kastély legrégebbi korából származtak, sőt szakállas puskának való lőréseket is kibontottak a falakból, ezenkívül egy hatalmas kandalló nyomát is megtalálták, amelynek eredeti méretét a füstös tégla jelzi.
Az egyik földszinti teremben pedig 1638 körüli belső illemhelyet is találtak, amely az építési nyomokból ítélve nagyon korszerű lehetett – s ez már amiatt is érdekes, mert Versailles-ban csak a század vége felé jelent meg a hasonló higiéniai színvonal.
A kastélynak kulturális és vendéglátóipari rendeltetést szánnak. A Lux Kálmán építész által a 40-es évek elején rekonstruált hátsó szárnyban szállodát alakítanak ki, az épület legrégebbi részének emeletén nagy konferenciatermet hoznak létre, az északi szárnyban pedig nagyszabású Rákóczi-kiállítást terveznek kialakítani a Sárospataki Múzeummal együttműködve – e hónapban már a Moholy-Nagy László Egyetemmel is egyeztetnek a tárlat látványelemeinek koncepciójáról.
Ahogy a borsi sajtótájékoztatón is megfogalmazták: céljuk az, hogy önfenntartó műemlék épületet hozzanak létre, ráadásul Varga Tünde Anna polgármester szerint a létesítmény legalább 25 embernek, így sok helyi családnak adhat majd munkát.
