Fotó: Teknős Miklós
A résztvevők nemcsak a technikák biztonságos alkalmazását tanulják meg, hanem a csoportok irányítását, a vezetési formákat is, és arra is kitérnek, hogyan kezeljék például a fogyatékossággal élő csoporttagokat.
- Egy hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezet tagja vagyok, de soha nem szerettem a klasszikus értelemben vett segítést, mert nem érzem magam többnek náluk – meséli Theresa, aki roma fiatalokat tanít Csehországban zsonglőrködni.
- Ebben a mozgásformában viszont úgy viszonyulhatok hozzájuk, mint partnerekhez – meséli, majd nevetve hozzáteszi, hogy újabban időseket is elkezdett tanítani hullahopp karikázni, mostanában ez jelenti számára a motivációt.
A cirkuszpedagógia Belgiumban, Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban kiforrottabb, céljuk most az, hogy a visegrádi régióban is jobban elfogadtassák és megismertessék a nagyközönséggel.
– Több kutatás is vizsgálja a cirkuszi foglalkozások hatásait egészségi és mentális szempontból – mondja Tommaso Negri, a projekt másik oktatója, aki az olasz AltroCirco hálózatot vezeti.
– Szükségünk van papíron is bizonyítékokra, hogy a módszer elfogadottabb legyen és több támogatást találjunk a kezdeményezéseinkhez – emeli ki az olasz művész. A cirkuszpedagógia jelentős segítséget nyújthat a hátrányos helyzetűeknek, illetve fogyatékossággal élőknek is, ugyanis pozitív hatással van az idegrendszer, kiemelten a kognitív készségek fejlesztésére.
– A szociális cirkusz esetében a zsonglőreszközök nem célt, hanem kapcsolódási pontot jelentenek ezekkel a csoportokkal – magyarázza Gallyas Veronika. Hozzáteszi: a Magyar Zsonglőr Egyesület több helyszínen is tart órákat, foglalkozásokat Magyarországon, együttműködésben különböző szervezetekkel, sőt rendszeresen szerveznek képzéseket gyógypedagógusoknak is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!