Ez a harc lesz a végső?

Nem kell kiemelkedő katonai szakértőnek lenni ahhoz, hogy kijelentsük: az Iszlám Állam mint területi egység megszűnik létezni. Ha így nézzük, ­akkor a 74 szövetséges állam győzelmeskedett. De nem a dzsihadizmus felett, amelynek eszméje és ideológiája tovább él, követőinek száma a világon húsz év alatt megháromszorozódott.

MIDEAST-CRISIS/SYRIA Fotó: Omar Sanadiki Forrás: Reuters

Katonák Damaszkusz lerombolt épületei között. A szíriai és iraki biztonsági erők továbbra is fő célpontnak számítanak
Fotó: Reuters

Távol tartott befektetők

Mire számíthatunk tőlük? Vissza a múltba, a kalifátus kikiáltása előtti időkbe, amikor gerillaakciókkal és terrortámadásokkal vetették magukat észre. Ma is ez folyik Irakban és Szíriában.

A West Point amerikai katonai akadémia terroristaellenes részlegének összegzése szerint tavaly az Iszlám Állam 1271 ilyen jellegű támadást – bombamerényletet, öngyilkos akciót, gerillatámadást – hajtott végre a térségben. A számokból azt látjuk, hogy az előző évihez viszonyítva ez negyedére esett vissza. Abu Bakr al-Bagdadi, a kalifátus első emberének utasítása szerint „észszerűsíteni” kell az ilyen akciókat, kevesebb, de annál jelentősebb támadást kell végrehajtani. Az iraki és szíriai biztonsági erők továbbra is fő célpontjuk, például az utak melletti ellenőrző pontok, amelyek ellen tavaly 120 támadást hajtottak végre. Bár Irakban már több mint egy éve nem birtokol területeket a kalifátus, az ilyen akcióikkal jelentősen aláaknázzák az ország biztonságát. Arról nem is beszélve, hogy ezt a helyzetet látva a külföldi befektetők messze elkerülik Irakot.

Most Szíriában mérik az utolsó csapást a dzsihadistákra. Ám ez sem jelenti azt, hogy a harcok varázsütésre megszűnnének. Rakka városa, amely már régóta felszabadult, és hajdanán a kalifátus szíriai székhelyeként szerepelt, a múlt héten volt kénytelen elszenvedni öt halottat követelő bombamerényletet. Októberben a dzsihadisták homokvihar leple alatt számos falut és várost visszafoglaltak a kurdoktól. Fontos megjegyezni, hogy Szíriában az Iszlám Állam csupán egyike a rengeteg kormányellenes dzsihadista szervezetnek. A Haját Tahrír as-Sám nevű szervezet – amely az al-Nuszra, az al-Kaida szíriai szárnya és számtalan más csoportosulás koalíciójából jött létre – ellenőrzi a damaszkuszi kormányerőkkel szemben állók utolsó fellegvárát, Idlib tartományt. Az Iszlám Állam volt katonái hozzájuk is csatlakozhatnak, mert szemléletben nincs nagy különbség köztük.

A világon 67-re teszik a dzsihadista szervezetek számát, ez is háromszorosa a 2001-es adatnak. Jól képzett, harcban edzett utánpótlásra mindig szükség van. A polgárháborús Líbiában három-négyezer főre taksálják az ilyen egységek számát, amely – a helyi erőket figyelembe véve – akár komolyabb támadás végrehajtására is képes az országhatárokon belül, sőt azokon kívül is. Szép számmal töltik fel soraikat az Iszlám Államban szolgált tunéziaiak – ők adták a kalifátus legnagyobb külföldi „légióját”. Februárban kezdődött az egyiptomi hadsereg nagyszabású akciója a Sínai-félszigeten, ahol különösen erős befolyást szerzett a helyzetük miatt elkeseredett beduinok között az Iszlám Állam. Mintegy ezren harcolhatnak soraikban, de még a fővárost, Kairót is veszélyeztetik merényleteikkel. Nyugat-Afrikában a nigériai Boko Haram a legkegyetlenebb dzsihadista erő, amely korábban felesküdött a kalifátusra. A létszámukat tízezerre taksálják, az elmúlt évek alatt 16 ezer embert öltek meg, és hozzájárultak ahhoz, hogy kétmilliónyi nigériai a környező országokba menekült. Bár nagyobb akcióról nem szólnak a hírek, de jelenleg is folyik a főleg keresztény és természethívő parasztok módszeres elüldözése.

Tehát van hova menniük az iszlám fanatikusoknak. És Európáról nem is beszéltünk. A kalifátus vezetői a 2015-ös menekülthullámban már azzal dicsekedtek, hogy ezer harcost sikerült bejuttatniuk az „európai erődbe”. Az sem kizárt, hogy a nyugati hatóságok jobban végzik a dolgukat, mint korábban. 2016 vége óta nagyobb szervezett merénylet a földrészen nem történt, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik pillanatban ne következhetne be.

Ingatag biztonság

Most a szíriai kurdok által elfogott, európai állampolgársággal rendelkező dzsihadisták visszafogadása körül áll a bál. A kurdok elmondása szerint van olyan nyugat-európai ország, amelyik nem is hajlandó szóba állni velük. Állítólag Németország kijelentette, hogy ő egyet sem akar a területén tudni. Az amerikaiak jó példával járnak elöl, a közelmúltban átvettek a Szíriai Demokratikus Erőktől mintegy tíz amerikai állampolgársággal rendelkező volt iszlamista katonát. Nem azért, hogy Hawaiira küldjék őket nyaralni, hanem hosszú börtönbüntetésre számíthatnak az Egyesült Államokban – erősítette meg Mike Pompeo külügyminiszter, aki szerint jobb ez így, mert az állam ellenőrzése alatt állnak még akkor is, ha letöltötték büntetésüket. Ha a világban szabadon járnának-kelnének, esetleg eszükbe jutna, hogy hazájukban szervezzenek meg merényletet.

Franciaország is ezt vallja, ő is jelezte, hogy hajlandó visszavenni a kurdoktól 130 francia dzsihadistát. Lett is nagy felháborodás az ügyből. Az aggódók azzal érvelnek, hogy eddig sem tudta a titkosszolgálat ellenőrizni az állambiztonságra veszélyt jelentőket, most meg nem gyanús iszlamistákat, hanem jól kiképzett harcosokat kellene naphosszat követni. Az amerikai véleménnyel egyetértők azzal érvelnek, hogy a Közel-Keletről hazatoloncolt volt kalifátusi katonákat csak minimum 12 év után kell majd szoros megfigyelés alá vonni, ugyanis a dzsihadisták legalább ennyi börtönbüntetésre számíthatnak, vagy még ennél is többre, ha egyéb bűncselekményeket is rájuk tudnak bizonyítani. Így a francia biztonságiak kaphatnak legalább tízévnyi haladékot. Addig marad számukra 12 ezer különlegesen veszélyes személy, akiket szemmel kell tartani.