Kék álom

A Másfél millió lépés Magyarországon című, legendás televíziós sorozat sokaknak adott kedvet a természetjáráshoz. Gyurkó Péter most arra vállalkozik, hogy tizennégy nap alatt teljesíti az 1165 kilométeres távot. Ez naponta nyolcvan kilométer, tíz-tizenkét óra terepfutás. Az ultrafutó félúton jár.

Sport – Verseny közben kikapcsol az agy Fotó: Szmetana Balázs

Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain vezető, folyamatos, jelzett turistaút, mely a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig tart. Hossza 1165 kilométer. Aki végigjárja, joggal számíthat a Magyar Természetjáró Szövetség elismerésére.

A Kéktúra teljesítése azonban nem jár semmiféle kötöttséggel, a kirándulóknak sem időponthoz, sem időtartamhoz nem kell igazodniuk. Az útvonal népszerűsítője, Rockenbauer Pál negyven évvel ezelőtt sokaknak kedvet adott a kiránduláshoz, amikor a Másfél millió lépés Magyarországon című, legendás televíziós sorozatában a közönség elé tárta a vidék mindennapjait, tájait és történelmét. A kék jelzést követve mi is képet alkothatunk az északi településekről, hegyen-völgyön, erdős utakon járva gyönyörködhetünk a természetben.

Gyurkó Péter futtában teszi ezt, elhatározta ugyanis, hogy két hét alatt teljesíti a távot. Naponta tíz-tizenkét óra terepfutást kalkulált, nyolcvan kilométer megtételét, változatos terepviszonyok közt. Csak fölfelé összesen 33 ezer méter a szintemelkedés. Az ultrafutó elszántsága elismerést váltott ki környezetéből, a Kék álom nevű közösségi oldalon már közel ezer követője van az eseménynek, egyesek szó szerint is követik Pétert: sportcipőt húznak, és csatlakoznak hozzá hosszabb-rövidebb távon.

A terepfutás április 13-án, szombaton indult az Országos Kéktúra nyugati végpontjáról, Írott-kőről. A Kék álom oldal tudósít az eseményekről: „Éjszaka hideg és orkánerejű szél, reggel téli ruházatban indulok Írott-kőről; Kőszeg egy terepfutónak nem ideális közeg, de kárpótol az erdei futás, az őzek, szarvasok látványa.” „Gércét elhagyva indul a második nap!” „Sümegen pecsét és robogunk tovább!” „Harmadik nap. Vizes minden. Keszthelyi vasútállomáson lesz ma az első nagy frissítés és a csatlakozási lehetőség is Tapolcáig.” Miért ez a nagy futás?

– Későn érő típus vagyok – mondja magáról a kétgyermekes édesapa még az indulás előtti napon. – Pilisvörösváron születtem, rengeteget jártam az erdőt, sokat adott a természet gyerekkoromban. A katonaság után kezdtem el komolyabban kerékpározni, és hamarosan már hegyi kerékpárral indultam maratoni távokon. Terepfutóversenyre 2013 óta járok, hihetetlen, mennyi energiát ad a sport, miközben levezetem a napi feszültséget. Munka mellett készülök fel a Kéktúrára – Pilisvörösváron dolgozom, a Türk Műanyag Bt.-nél műszakvezetőként –, munkahelyem is támogat álmaim megvalósításában. Hálás vagyok Szmetana Balázs terepfutónak is, akik vállalta, hogy lakóautóval kísér: napközben két-három alkalommal találkozunk, hogy ne kelljen az egész napra való frissítőt cipelnem.

Sport – Verseny közben kikapcsol az agy
Fotó: Szmetana Balázs

Az Országos Kéktúra végigjárását bélyegzéssel és dátumozással kell igazolni a Magyar Természetjáró Szövetség füzetében. Ha meglesz a százötvenegy pecsét tizennégy nap alatt, Gyurkó Péter az eddigi legrövidebb időn belül teljesíti a távot. Korábban Szarvas Mátyás tizenhét nap alatt jutott el Hollóházáról Írott-kőre. Az ultrafutó elmondása szerint edzésben van, eddigi ­leghosszabb teljesítménye a Kazinczy 200, amelyet harminckét és fél óra alatt meg is nyert 2016-ban.

– Verseny közben kikapcsol az agy – meséli –, megszűnik a külvilág. Tavaly, a százmérföldes Istria terepversenyen nagyon sokáig egymás mellett futottunk egy szlovén sráccal, meg is beszéltük, hogy együtt érünk majd a célba, harmadik helyen. De a verseny vége előtt öt kilométerrel megjelent mögöttünk egy versenyző, teljes gőzzel közeledett, kérdeztem is a szlovént, mi legyen, hiszen együtt akartunk befutni. Intett, hogy menjek nyugodtan, akkor átkattant valami az agyamban, csak a verseny maradt: úgy éreztem, még ha összeesem is, de nekem­ kell az a harmadik hely. Ahogy elkezdődik a futás, már csak a következő cél, a következő frissítőpont érdekel. Rövid távú versenyeken előfordul, hogy meghúzzák a mezőny elejét, olyankor látszik, ki az, aki valóban tud futni – utána persze visszavesznek. Hosszú távú versenyeken nem érdemes belemenni ilyenbe: húsz óra futás fölött nehéz tervezni, bármi megtörténhet, egy rossz­ mozdulat, sérülés. Remélem, ilyen most nem lesz. Mivel nyugatról megyek keletre, a vállalkozás második felében jönnek a nagyobb szintemelkedések, egymás után következik majd a Pilis, Börzsöny, Mátra, Bükk, és a nagy futás a Zemplénben ér véget.