Pótcselekvések

A zavaró tényezők miatt egy brit internetes kutatás szerint egy átlagos munkavállaló nyolcórás munkaidejéből kevesebb mint három órát tölt ténylegesen feladataival.

Szolnok, 2013. június 19. Somos Anikó tulajdonos egy nyitásra váró, berendezett nemzeti dohányboltban a szolnoki Mészáros Lõrinc utcában 2013. június 19-én. A vállalkozó 20 évre nyerte el a koncessziós jogot és vállalta 3 fõ - köztük egy megváltozott munkaképességû és egy regisztrált munkanélküli - foglalkoztatását. Eddig 4525 dohánytermék-kiskereskedelmi engedély iránti kérelem érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és pénzügyõri igazgatóságaihoz, és 3021 engedélyt adtak ki. MTI Fotó: Mészáros János Fotó: MTI

Józsi, jössz dohányozni? – visszhangzik az irodában Pista kérdése már harmadszorra a délelőtt, és még 11 sincs. Józsi vállat von, hogy persze. Igaz, nemrég jött vissza az előző kávészünetéből. Időbe kerül, mire elég az a cigaretta. És persze ki kell menni az épületből. De ha már lenn vagyunk a kapu előtt, nem szabad visszasietni. Nehogy már kimaradjunk a legújabb irodai pletykákból. Ha Józsi már megtette ezt a háromemeletnyi liftutat, igazán elugorhat a közértbe a napi betevőért. Csak ötpercnyire van. De a kávét már a kávézóból kell megvenni, nem iszunk egyszerű bolti lőrét. És lásd, már fél 12! Muszáj betérni a szemközti étterembe egy gyors ebédért. Igazán nem lehet egész nap a számítógép előtt ülni! Az üzemorvos is megmondta.

Hasonló munkamorál gyakorta fordul elő az irodai dolgozók között, a magyar beidegződés ugyanis a napi nyolcórás munkavégzést tartja követendőnek, ennek ellenére kutatások sora bizonyítja, hogy az ember nem tud nyolc órán át egyfolytában koncentrálni. A kötelező ülés miatt a dolgozók számos pótcselekvést alakítanak ki. Egyre hosszabbra nyúlnak az ebédszünetek, és egyre többször kell lemenni dohányozni (egyes felmérések szerint a cigarettázó munkatársak többsége minden órából negyedórát dohányzással tölt).

A GfK legújabb kutatása szerint a hazai irodisták átlagosan 27 percet töltenek az épületen kívül munkaidőben. Munkaidejük nyolcvan-kilencven százalékát az irodaépületen belül töltik, de arról már nem tudni, hogy ebből mennyi az effektív munkavégzés. Egy korábbi közösségimédia-használatról készült felmérés szerint a dolgozók akár munkaidejük felét is a Facebookon, Instagramon, Twitteren tölthetik. A zavaró tényezők miatt egy brit internetes kutatás szerint egy átlagos munkavállaló nyolcórás munkaidejéből kevesebb mint három órát tölt ténylegesen feladataival.

Nem véletlen terjednek külföldön az alternatív foglalkoztatási formák, így a távmunka és a projektalapon való munkavégzés. Léteznek olyan programok, amellyel akár másik földrészről is ellenőrizhető, hogy a dolgozó mennyi időt töltött az adott feladat elvégzésével. Számos országban csökkentik a hivatalos munkaidőt. Tavaly nyáron egy új-zélandi cég zárta hatalmas sikerrel kísérletét, amelyben heti négy napot dolgoztatta nyolc órában munkavállalóit, de a fizetésüket nem csökkentette. Kiderült, hogy a dolgozók 78 százalékánál a jobb munka-magánélet arány miatt javult a hatékonyság.

Nyugat-Európában átlagosan 37,5 óra az irodai munkaidő, amelyből egyre kevesebbet töltenek benn a munkavállalók, mivel egyre többször élnek a törzsidő nyújtotta lehetőségekkel. Utóbbi nálunk is elfogadott, a dolgozók kedvelik a 11 és 15 óra közti kötelező bennlétet, hogy aztán maguk gazdálkodhassanak idejükkel. Ám a régi rendszer beidegződéseit nehéz megszüntetni, így Magyarországon sok főnök még mindig azt hiszi, hogy munkavállalója csak akkor dolgozik, ha látja az íróasztalánál ülni. Józsi erre joggal teszi fel a kérdést, hogy a cégnek nem az az érdeke, hogy ő minél jobb munkát végezzen? És ha ezt hajnali háromkor egy fa tetején tudja megtenni, akkor nem az a cég érdeke, hogy hajnali háromkor biztosítson neki egy fát?