Még mindig a párnaciha?

Szuperkötvény vagy ingatlanalap, esetleg albérletből származó bevétel, netán régi autó vagy bor? Mindegyik több kamatot hoz az otthon tartott spórolt készpénznél, amelyből még most is rengeteg van forgalomban. Nyilvánvaló, ahogy nő az üzleti kockázat, úgy emelkedik a haszon mértéke is.

Ingatlanbörze a Millenáris Parkban. Előre nem látható tényezők Fotó: MTVA/Bizományosi–Balaton József

Háromszor annyi készpénz van forgalomban manapság, mint kilenc évvel ezelőtt volt. Vagyis a háztartások és vállalkozások továbbra sem hagytak fel a párnacihában, befőttesüvegben vagy irodai széfben tartott forintok gyűjtésével. Június végén több mint 6200 milliárd forintnyi készpénzállományt jegyeztek a gazdaságban, ennek háromnegyede, 4500 milliárd a lakosságnál volt. Ráadásul e gigászi mennyiségű bankjegyhalmaznak a kibocsátása, szállítása, kezelése minimum négyszázmillió forintba kerül évente. A Magyar Nemzeti Bank szerint csak júniusban 32,2 milliárd forinttal hízott a forgalomban lévő bankók mennyisége. Pedig ugyanekkor indult a lakossági roham az ígéretes befektetést kínáló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyzéséért is.

Biztonság vagy hozam?

Alacsonyak a kamatok, persze hogy felkavarta a befektetések után járó hozamkilátások állóvizét a MÁP+, közismertebb nevén a szuperállampapír, amellyel akár már versenyképesnek mondható, hatszázalékos hozam is elérhető. Tehát egy ötéves futamidejű MÁP+ induló kamata 3,5 százalék, amely egy év után már négy százalékra emelkedik, majd minden évben további 0,5 százalékponttal növekszik, így éri el az utolsó évben a végső, hatszázalékos szintet.

Ugyanez a befektetés öt év alatt összességében 27,35 százalékos hozamot biztosít, amennyiben nem adjuk el időközben az értékpapírt. Amikor a kamatot jóváírják, azt állampapír plusz formájában kapjuk meg, és a következő kamatperiódusban már erre is kapunk kamatot, szintén állampapír pluszban – így jutunk a kamatos kamathoz. Amennyiben mégis meggondoljuk magunkat, és más befektetés után néznénk, a jegyzés helyén a kamatfizetést követő öt munkanapon belül kötelesek névértéken visszavenni a kötvényt. Már a kibocsátást követő hetek folyamán, csak júniusban több mint 1100 milliárd forintot jegyeztek az új állampapírból, július első hetében pedig 118 milliárd fogyott.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon milyen kategóriába is sorolható az új lakossági állampapír: inkább a biztonság vagy a magasabb hozam számít? András Bence, az EY adótanácsadó cég pénzügyi kockázatkezelés üzletágának szenior tanácsadója szerint a MÁP+ fix kamatsávokat nyújt, amely háromszázalékos átlagos infláció mellett kétszázalékos reálhozam. Ám a kockázatos eszközök reálhozam-elvárásaitól elmarad, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy tipikus budapesti lakás kiadási céllal ennél érdemben nagyobb reálhozammal szolgálhat – mutat rá a szakember –, hosszú távon ugyanis az ingatlan kockázatosabb befektetésnek minősül, így a kamata is versenyképesebb.

– Az, hogy mennyi pénzt akarunk befektetni, illetve hogy ez a teljes vagyonunk mekkora hányada, két szempontból is fontos: egyrészt jelentősebb összegnél már érdemes odafigyelni a kockázatmegosztásra, azaz a diverzifikációra. Akkor jó a portfóliónk, ha helyes módszerrel ugyanazt a hozamot alacsonyabb kockázatvállalás mellett érjük el. Másrészt cseppet sem elhanyagolandó szempont az sem, hogy mekkora összeget tudunk befektetni – hangsúlyozta András Bence, aki szerint öt-tízmillió forintból csupán az ingatlanalapok kínálataiból szemezgethetünk.

Miközben tisztában kell lenni azzal is, hogy a döntés milyen hátránnyal járhat: nemcsak az alapkezelési díj miatt eshetünk el a jelentősebb kamattól, hanem azért is, mert az ingatlanalapokat bármikor pénzzé lehet tenni. Azaz a befektető cégek ingatlanállományának a jelentős része bármikor átcsoportosítható készpénzben vagy könnyen készpénzzé tehető eszközökben van, és nem magukban az ingatlanokban. Érdemes megnézni azt is, hogy pontosan milyen összetételű egy-egy csomag, mert valójában egy-egy alapon keresztül korlátozottabban profitálhatunk az ingatlanpiac áremelkedéséből – hívta fel a figyelmünket az EY munkatársa, akivel azt is megvizsgáltuk, hogy milyen befektetési alternatívát kínál egy mostanában megvásárolt lakás és annak kiadása.

Óvatosan az ingatlannal!

– Amennyiben kizárólag azért invesztálunk több tízmillió forintot egy ingatlanba, hogy azt kiadjuk, nem árt az óvatosság, hiszen a kiadási célú lakásvásárlás megtérülése két fő összetevőből áll. Az egyik a nettó kiadási hozam, a másik pedig maga a lakás felértékelődése. Egyiket sem lehet előre látni, továbbá lényeges szempont az is, hogy a lakáskiadás jövőbeli megtérülését mindig jelentős bizonytalanság övezi. Attól, hogy tavaly hat-hét százalék körül mozgott az átlagos nettó kiadási hozam, közel sem biztos, hogy a jövőben is hasonlóan alakulnak a piaci viszonyok. Bár a lakásárak mostanában tartósan magasak, nem látható előre, hogy ez mikor fordul rosszabbra. A hosszú távú befektetési döntéseknél ezért nem érdemes háromszázalékos inflációnál nagyobb felértékelődéssel számolni. A lakásfelértékelődés hosszú távon csak az inflációtól véd meg. Amennyiben a lakásárak lakbérekhez viszonyított aránya nem változik, akkor a kiadás egészen biztosan jobb üzlet, mint a kötvénybefektetés, amely nem nyújt hosszú távon hasonló reálhozamot – hívta fel figyelmünket a szakértő.

Ingatlanbörze a Millenáris Parkban. Előre nem látható tényezők
Fotó: MTVA/Bizományosi–Balaton József

A lakásvásárlás kockázatos befektetési ügylet, a kiadás és a karbantartás pedig sokkal több munkával jár, mint egy kötvénycsomagot megvenni és a lejáratig tartani. Emiatt az EY munkatársa szerint nem az a kérdés, hogy jobb befektetés-e a kiadási célú ingatlan a lakossági állampapírok megvásárlásánál, hanem az, hogy mennyivel jobb, és megéri-e a pluszkockázatot.

A negyven négyzetméter körüli ingatlanokat az Ingatlan.com adatbázisa szerint általában bő harmincmillió forintért lehet kapni Budapesten. Ez a méret azonban a kiadás szempontjából nem ideális, ugyanis a javítási és felújítási költségek a lakás értékéhez képest túl magasak lehetnek. Ajánlatos inkább a két-három szobás, 60-80 négyzetméter körüli lakásokban gondolkodni, ahol már jobban eloszlanak az ilyen jellegű költségek, de még nem akkora az ingatlan, hogy csak lassabban és nehezebben lehetne kiadni. Ezek ára egy jobb állapotú téglaingatlan esetében Budapesten 50-55 millió forinttól indul 700-750 ezer forintos négyzetméterárakkal számolva. Mindent összevetve még mindig nem elég drágák a budapesti lakások az albérletárakhoz képest, és ebből következik, hogy jelentős reálhozammal kecsegtetnek – állítja András Bence.

A hasznot könnyen számszerűsíthetjük, ha figyelembe vesszük az infláció mértékével dráguló ingatlanunk értékét, amelynek húsz év alatt 30-ról megközelítőleg 55 millióra emelkedett az ára. Erre jöhet még rá a kiadásból származó nettó hozam, amennyiben nem magunk használjuk a lakást. Ez egy 30 milliós lakás esetében akár évi 1,5 milliót is kitehet reálértéken számolva. Ez jóval magasabb, mint ami kötvénybefektetésekkel elérhető itthon. Ez pedig tovább srófolhatja majd a hazai lakásárakat.

Retró járgányok divatja

Túllépve a mostanában népszerű befektetésnek számító állampapírokon és ingatlanokon érdekes és jövedelmező befektetés lehet a régi gyártású autó is. Nemrég minden idők legdrágább, ám kiváló állapotú Wartburgját kínálták az interneten: a nyolcvanas években gyártott német modellért kétmillió forintot kért első tulajdonosa. Egészen biztos, hogy már a cikk megjelenésekor elkelt a négykerekű, a retró járgányokat ugyanis veszik, mint a cukrot. Autós fórumokon olvasható, hogy egy pár százezer forintért megvásárolt jármű felújítás után – ennek összege pár százezer forinttól indul – milliókért adható tovább.

Még nagyobb üzlet a limitált szériájú kocsi, amelynél egy-egy modell már az első megvásárlás utáni napon lényegesen többet ér, mint amennyiért az első tulajdonos hozzájutott. Ezek a verdák általában jóval többet tudnak, mint az azonos szériában gyártott testvéreik. Persze nagyon nehéz őket megszerezni, és itt nem a szükséges pénz mennyisége a korlát. Akad extrém példa is: a Ferrarinál volt olyan modell, amelyet nem csupán korlátozott számban gyártottak, de nem is vehette meg akárki. A La Ferrariból az olaszok kevesebb mint ötszáz darabot készítettek, ám ahhoz, hogy valaki ezek közül az egyik büszke tulajdonosává válhasson, már minimum három, egyenesen a gyártótól megvásárolt Ferrari-modellel kellett rendelkeznie. Ám amikor a kiváltságos tulajdonos ezt a négykerekűt továbbadja, még használtan is több tízmillió forintos haszonra számíthat.

Az átlag befektetőknek minden bizonnyal csak álom marad az ilyen csodajárgány. Ugyanakkor némi vigasz számukra a jóval könnyebben elérhető, ám sokszor ígéretes befektetés: egy-egy palack jó nevű, limitált szériájú bor, amely pár százezer forintos ráfordítás fejében különféle aukciókon adható-vehető. Pár hónapja például az 1963-as évjáratú ötputtonyos Tokaji Aszú rekordösszegért, palackonként 140 ezer forintért kelt el egy árverésen.

Vagyongyarapítás

Tavaly év végén hazánkban megközelítőleg 4700 milliárd forintot kezeltek a magyar privátbankárok (a prémium ügyfelek vagyonát kezelő pénzintézeti alkalmazottak) 42 ezer vagyonos ügyfél számláján. Ez az összeg már az idén 5250 milliárd forintra nőhet, vagyis jó eséllyel több mint 550 milliárddal emelkedik a legtehetősebb réteg privátbanki szolgáltatóknál tartott megtakarítása. Sőt jövőre a becslések szerint további 600 milliárd forint gyűlik majd össze a számlájukon. Vagyis minden vagyonos ember évente 15 millió forinttal gyarapíthatja a már most is 108 millió forint körüli átlagos megtakarítását – derül ki a Blochamps Capital elemzéséből. A gyors növekedés oka, hogy ez az ügyfélkör egyre idősebb, mindene megvan. Nem akarnak már újra a cégeikbe fektetni, ingatlanokat venni, így osztalékaikból, bevételeikből leginkább megtakarítanak a nyugdíjas éveikben. A jelenleg még betétekben lévő pénzek is lassan felszabadulnak, a korábbi, rövidebb futamidejű állampapírok pedig folyamatosan járnak le. A szuperkötvényt a privátbankárok már idejekorán felfedezték, és sokan azt tanácsolják ügyfeleiknek, hogy fektessék vagyonuk egy részét az ígéretes hozamú új magyar állampapír pluszba. Így az sem kizárt, hogy az új szuperállampapírok jelentősebb része a gazdagok számláján landol majd.