Háromszor annyi készpénz van forgalomban manapság, mint kilenc évvel ezelőtt volt. Vagyis a háztartások és vállalkozások továbbra sem hagytak fel a párnacihában, befőttesüvegben vagy irodai széfben tartott forintok gyűjtésével. Június végén több mint 6200 milliárd forintnyi készpénzállományt jegyeztek a gazdaságban, ennek háromnegyede, 4500 milliárd a lakosságnál volt. Ráadásul e gigászi mennyiségű bankjegyhalmaznak a kibocsátása, szállítása, kezelése minimum négyszázmillió forintba kerül évente. A Magyar Nemzeti Bank szerint csak júniusban 32,2 milliárd forinttal hízott a forgalomban lévő bankók mennyisége. Pedig ugyanekkor indult a lakossági roham az ígéretes befektetést kínáló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyzéséért is.
Biztonság vagy hozam?
Alacsonyak a kamatok, persze hogy felkavarta a befektetések után járó hozamkilátások állóvizét a MÁP+, közismertebb nevén a szuperállampapír, amellyel akár már versenyképesnek mondható, hatszázalékos hozam is elérhető. Tehát egy ötéves futamidejű MÁP+ induló kamata 3,5 százalék, amely egy év után már négy százalékra emelkedik, majd minden évben további 0,5 százalékponttal növekszik, így éri el az utolsó évben a végső, hatszázalékos szintet.
Ugyanez a befektetés öt év alatt összességében 27,35 százalékos hozamot biztosít, amennyiben nem adjuk el időközben az értékpapírt. Amikor a kamatot jóváírják, azt állampapír plusz formájában kapjuk meg, és a következő kamatperiódusban már erre is kapunk kamatot, szintén állampapír pluszban – így jutunk a kamatos kamathoz. Amennyiben mégis meggondoljuk magunkat, és más befektetés után néznénk, a jegyzés helyén a kamatfizetést követő öt munkanapon belül kötelesek névértéken visszavenni a kötvényt. Már a kibocsátást követő hetek folyamán, csak júniusban több mint 1100 milliárd forintot jegyeztek az új állampapírból, július első hetében pedig 118 milliárd fogyott.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon milyen kategóriába is sorolható az új lakossági állampapír: inkább a biztonság vagy a magasabb hozam számít? András Bence, az EY adótanácsadó cég pénzügyi kockázatkezelés üzletágának szenior tanácsadója szerint a MÁP+ fix kamatsávokat nyújt, amely háromszázalékos átlagos infláció mellett kétszázalékos reálhozam. Ám a kockázatos eszközök reálhozam-elvárásaitól elmarad, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy tipikus budapesti lakás kiadási céllal ennél érdemben nagyobb reálhozammal szolgálhat – mutat rá a szakember –, hosszú távon ugyanis az ingatlan kockázatosabb befektetésnek minősül, így a kamata is versenyképesebb.