Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Felbolydult az ír zenei előadók világa, amikor 2005-ben Michael Flatley a régi Népstadionban mutatta be show-ját, a Celtic Tigert. Miért nem Dublinban vagy Londonban, esetleg a Madison Square Gardenben, New Yorkban van a premier?
Flatley azt válaszolta, hogy Budapest az egyik kedvenc városa a világon, és a magyar fővárosnál „nincs jobb hely” bemutatni az új show-t, amelyben ráadásul több itteni táncos is részt vett. A bemutató telt házas siker volt, Budapestet elismerték az ír tánc keleti fővárosaként.
Akkoriban öt-tíz írsztepp-tánciskola működött a fővárosban, és több vidéki városban is indultak órák. Három igazán neves iskola külföldi oktatókkal nevelt több hazai Európa-bajnokot és show-táncost. Stephen Scariff, a Lord of the Dance korábbi táncosa szerint a magyar diákok soha nem látott „lelkesedéssel, elhivatottsággal, kitartással és kemény munkával” dolgoztak azért, hogy legalább olyan ügyes táncosok legyenek, mint a született írek.
A hatalmas rajongótábor azonban kopni kezdett, amikor sokan rájöttek, hogy a kezdet könnyű, de sok időbe és energiába telik, mire az ember eléri a profi szintet. Ez legalább öt év még a legtehetségesebb táncosoknál is.
Ráadásul egy tanfolyam nem olcsó: ma az óradíjak 2000 forint körül mozognak. Zimborán Gábor, a Közép-európai Ír Tánc Akadémia vezetőtanára szerint az elmúlt években minőségi változás történt: egyre többeket érdekel az autentikus ír tánc, és nem kizárólag a show-tánc.
A hazai ír zenét játszó bandák rendszeresen telt ház előtt játszanak. Paddy O’Reilly, aki a magyar Paddy and the Rats együttes frontembere, úgy véli, azért olyan népszerű az ír zene a magyarok körében, mert nemcsak a dallamokban, de a hozzáállásban is van hasonlóság a két nemzet között. Tehát a népzene, bár egyszerű, „jól kifejezi az ember valós érzelmeit”, és ez a mai világból már hiányzik. Régen a kocsmában beszéltek meg mindent, ott szólt a zene, de mára az emberek eltávolodtak egymástól. Ennek a hangulatnak a felevenítését jelentheti az ír zene sikere.
Tara McNeill szerint az ír zene azért hódítja meg milliók szívét világszerte, mert mindig valamilyen történetet mesél, olyan történetet, amelyhez mindenki tud kapcsolódni.
– A dallamok pedig annyira beszédesek, hogy bárkit meg tudnak érinteni. Nem is kell érteni a nyelvet, a hallgatóságunk mégis úgy érzi, hogy másik világba csöppent, ami akár menekülés is lehet a mindennapok elől – magyarázza az ír hegedűművész, aki a Celtic Woman formáció vezetője. – Budapestet mindannyian kicsit a második otthonunknak érezzük.
Olyan gazdag az ország kultúrája, öröksége, kiváló a zenéje, amely – akárcsak Írországban – szinte a táncosoknak íródott – mondja Tara, aki már nagyon várja, hogy az európai koncertkörút keretében ismét Magyarországra látogasson. A Celtic Woman ugyanis október 25-én ad koncertet Budapesten.
A hazai ír szteppet tanító tánctanárok is egyetértenek abban, hogy hasonlók a hazai népzenei alapok és ritmusok, így a két zene hasonló dinamizmusa tagadhatatlan. Számos balett-táncos tér át az ír szteppre, és a néptáncosokhoz is közel áll az ír sztepp, például a magyar botos tánc bizonyos elemei (a botok átugrása) a tradicionális ír tánc egyik fajtájában is fellelhető.
A magyar néptánc nagyfokú ritmusérzéket és állóképességet követel, akárcsak az ír tánc. Ennek is köszönhető, hogy a magyarok tehetségesebbek az ír lépések elsajátításában, mint a környező országokból származó táncosok. Nem véletlen, hogy a legsikeresebb hazai show-táncos, Papp Zoltán a Táncművészeti Főiskola néptánc szakára járt. Huszonegy évesen látta először a Lord of the Dance-t, majd néhány év alatt bekerült a táncosok közé, és végül a főgonosz szerepéig jutott. A felvételijén a zsűri le volt nyűgözve a magyar néptánctól.
Szakértők szerint hiába hasonlít az ír és a magyar zene, mivel a magyarok alapvetően a hagyományokat akarják megőrizni, és keveset „fejlesztenek”, így nehéz népszerűsíteni a hazai népzenét. Ráadásul messze nem olyan népszerű Magyarországon a néptánc, mint az írek között az ír sztepp, ezért nem igazán valószínű, hogy a hazai népzene és -tánc olyan világhódító útra indulna, mint az ír kultúra.
Ugyanakkor, ahogy sikeres magyar táncosok táncolnak már több ír show-ban is, a hazai ír zenekarokat külföldre is hívják fellépni. A Firkin, a Paddy and the Rats vagy az Eclectica számos angolszász rajongót számlál, igaz, koncertjeik nem adják ugyanazt a nemzetközi és kultúrákon átívelő élményt, amely például a Celtic Woman névjegye.
Tara szerint a siker titka, hogy nemcsak a tradicionális zenét kombinálják a modernnel, illetve a klasszikus ír hangszereket a teljes szimfonikus kísérettel, hanem olyan ruhákat és színpadképet is teremtenek, ahol az énekesek és a táncosok energiája akaratlanul is megfogja a közönséget.
Ez persze többnyire pénzkérdés. Egy Celtic Woman-produkció hatalmas költségvetéssel dolgozik, az énekesek például kizárólag divattervezők készítette ruhákban állnak a közönség elé. Hasonló költségvetésről a hazai fellépők nem is álmodhatnak. Kiss Anna táncszakértő szerint alapvetően szomorú, hogy a szűkös költségkeret miatt a hazai fellépők megelégszenek „a kis pénz, kis foci” gondolattal, és nem is nagyon vágynak nemzetközi karrierre. Aki mégis, az inkább valamilyen nemzetközi, divatos stílust választ, és már nem a hazai kultúrát népszerűsíti.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az írekben van annyi kurázsi, hogy bár elnyomott népként élték az életüket több száz évig, ez a kultúrájukon nem látszik. Büszkék a zenéjükre, táncukra, és büszkén adják elő azt bárhol a világon, akár az emigráció leszármazottai között, akár fellépőként egy teljesen más kultúrában.
Magyarországon viszont szinte lesajnáló pillantást kapnak a gyerekek, ha a szüleik néptáncra íratják őket, mondván, néhány év múlva úgyis más dallamokat és más mozgást tanulnak. Például ír táncot.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
Dunaújvárosban a Rockmaraton igazi családias fesztivál képét nyújtotta.
Amiről pedig beszélünk, az a rántott borjúmáj szarvasgombás burgonyapürével.
Franciaország újra börtönt akar építeni dél-amerikai külbirtokán.
A Real Madrid klasszisát most a nagylelkűsége sodorhatja bajba.
Főként levitézlett balliberális veteránokból verbuválódik a Tisza Párt holdudvara.
A világbajnok kerékpáros súlyos tévhitben élt, az UAE a kulcsembere nélkül vágott neki az útnak a szakasz után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
