Barkácsolás

Kiürült színházak, bezárt mozik, ürességtől kongó koncerttermek. A világon végigsöprő koronavírus számos iparágat lehetetlenít el, a szórakoztatóipari szektort is lebénította: a kulturális szféra, a fesztiválszervezők és művészek csak remélni tudják, hogy nem tart sokáig a megélhetésüket szakadék szélére sodró állapot.

Hámori Máté vezényel üres széksorok előtt az Óbudai Danubia Zenekar koncertjén a Zeneakadémia Nagytermében március 13-án Fotó: MTI/Mohai Balázs

A magyar kormány hétfő éjféltől megtiltotta a rendezvények megtartását, és bezárta az összes szórakozóhelyet, a mozikat, a kulturális intézményeknél pedig látogatási tilalmat vezetett be. Világszerte egyre több országban, nagyvárosban hoznak hasonló döntéseket a vezetők a koronavírus agresszív terjedésének megfékezésére. Néhány nappal korábban csak a száz fő feletti beltéri, illetve az ötszáz fő feletti kültéri rendezvényeket tiltották be, mára azonban nem maradtak kiskapuk, így a kulturális és szórakoztató szektor dolgozói mostantól jelentős bevételtől esnek el. Könnyítés, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentése nyomán a súlyos gondokkal küszködő szektorokban – többek között a szórakoztatóiparban és a kulturális szolgáltatások esetén is – a munkáltatók járulékfizetés-kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkentik.

Különösen veszélyeztetettek a kialakult helyzetben a szabadúszó művészek és a háttérmunkatársak. Még a 2008-as válság sem okozott akkora kiesést, mint amekkora most jöhet. Rengeteg állás forog veszélyben, minden azon múlik, meddig tart a rendkívüli állapot. Kérdés, miből pótolják kieső bevételeiket a kulturális szektor dolgozói ilyen hirtelen, amikor a gyorsan elkezdhető munkakörök – amilyen például a vendéglátós – szintén érintettek. A friss munkanélkülieknek nincs sok lehetőségük: a legtöbben a tartalékaikra vagy családjukra kénytelenek támaszkodni.

A „Színházban dolgozom, de máshoz is értek” elnevezésű Facebook-csoport például azért jött létre, hogy a koronavírus idején bevétel nélkül maradó színházi szakemberek meg tudják osztani, milyen más jellegű munkát vállalnának szívesen a barkácsolástól a tolmácsolásig. Sok ember megélhetése forog kockán, ezért is indult el a bejelentéseket követően kampány, hogy az elmaradt színházi előadásokra és koncertekre már megvásárolt jegyekért lehetőség szerint ne kérjük vissza a pénzünket, ezzel is segítve a nehéz helyzetbe került színházakat, koncertszervezőket.

A jó idő közeledtével szaporodnának a kulturális és szórakoztató események, de jelenleg nem tudni, hogy a nyári koncertek és a fesztiválszezon sorsa hogyan alakul. Egyelőre mindenki kivár, a legjobbat reméli, de felkészül a legrosszabbra is. A Rolling Stone zenei magazin március első hetében arról írt, hogy a zeneipar már akkor milliárdos nagyságrendű pénzeket bukott el. Tolódnak a turnék, szoronganak a szervezők: az amerikai gigafesztivált, a Coachellát például már hetekkel ezelőtt őszre tolták, a jubileumi, ötvenedik Glastonbury fesztivált pedig szerdán mondták le, Kendrick Lamar, Paul McCartney, Taylor Swift és Diana Ross nem lép fel júniusban az angliai Somersetben.

Magyarország is még remél: mint a Sziget Zrt. sajtósától megtudtuk, változatlanul szervezik a júniusi Volt Fesztivált, a Balaton Soun­dot és a Szigetet is. A legnagyobb hazai fesztiválszervező cégnél abban bíznak, hogy nyárra lecseng a pánik, elvonul a vírus, így megtarthatják majd rendezvényeiket. Azt azért hozzáteszik, hogy természetesen folyamatosan figyelemmel kísérik a hivatalos tájékoztatásokat, és amennyiben olyan döntés születik, amely miatt nem tudják megtartani a fesztivált, a jegyek árát visszatérítik.

Jakab Natália a Művészetek Völgye fesztivál igazgatója, a zalacsányi Örvényeshegy Piknik minifesztivál, a tállyai Kerekdomb és a Start­up Safari szervezője. A Music Hungary szövetség fesztiváltagozatát is vezeti, amelynek hatvan nagyobb fesztivál a tagja:

– Nem állhatunk le, hiszen a Művészetek Völgyére 1500 előadást kell megszervezni, a háttérmunkát a fesztiválok esetében ugyanúgy el kell végezni, akár átmenetileg otthonról, karanténban; a döntést pedig meg kell hozni az aktuális helyzetnek megfelelően – elemez a szakember. – Nem érdemes kockáztatni, felelősségteljes felnőttként akár a saját üzleti kárunkra kell ebben a helyzetben dönteni. Ha most hátradőlnénk, akkor nem lenne fesztivál, ha mégis megszűnne a veszély mondjuk júniusban.

Jakab Natália azt tanácsolta a fesztiválszervezőknek, hogy június elsejéig mindenki gondolkodjon átütemezésben, illetve lemondásban, és erősítse a #neváltsdvissza kampányt. A kulturális szektor kivéreztetett terület, vannak olyan művészek, akik havi pár tízezer forintokon tengődnek: ha nekik kiesik három hónapnyi bevétel, az már élet-halál kérdés. A jelenlegi helyzet előtt is szép számmal voltak, akik alig bírtak hónapról hónapra megélni, és vagy ettek, vagy a számlákat fizették be. Jakab Natália azt is elmondja, hogy ha a fellépők szerződése nem tartható be a kormány tiltása miatt, az vis maior. Ha a korlátozás életben van a rendezvény időpontjában, és amiatt marad el, akkor nincs pénzmozgás, befagy a szerződés.

Sápi Zsófi zenekari menedzser három bandát is képvisel: az ország egyik legnagyobb koncert­zenekarát, az Irie Maffiát, a Hősöket és a Sör És Fű nevű formációt. Elmondta, a téli időszak náluk amúgy is nehézkes volt, hiszen énekesnőjük, Sena Dagadu rövidebb szülési szabadságra ment, ezért szeptemberben leállt a koncertezéssel az Irie:

– Ebben a szakmában általában télen szervezünk, aztán tavasszal, nyáron és ősszel befutnak a bevételek. Tavaly elmaradtak a karácsonyi-szilveszteri bulik, úgyhogy üres a kasszánk.

A nyári időszak le van szervezve, most azt várjuk, hogy meddig mondják le a szerződéseket. Azonnal tudunk ugrani, ha a helyzet változik, a zenekarok is alig várják, hogy dolgozhassanak, én viszont sajnos nem látom, hogy két hónapon belül bármi változás történhet. Ha szerencsénk lesz, az emberek akkor sem fognak egyből kirohanni az utcára. Biztosan nagyon elegük lesz a bezártságból, de akkor is óvatosak lesznek – véli a menedzser. A szerződések nem védik a zenészeket, hiszen ha a rendezvény járvány miatt nem lesz megtartva, abban senki nem hibás. Olyan, mint egy földrengés: mindent magával ránt. A ne váltsd vissza a jegyed mozgalom Sápi Zsófi szerint szuper ugyan, de a zenekarok többnyire nem látnak belőle semmit, csak a helyszínek, amelyek persze szintén nagy gondban vannak. A szórakoztatóipart a menedzser szerint lefejezi a járvány.

Kiürült a budapesti szórakozónegyed is. Ahol néhány hete még tobzódtak a hiányos öltözetű brit legénybúcsúhordák, az mára szellemváros. Ágoston Dániel, a Dürer Kert kommunikációs vezetője szerint nem túlzás, hogy a vírus miatti kormányrendelet után 72 órával tulajdonképpen lenullázódott a teljes szórakoztatóipar:

– Mindez azonban szükséges kényszerhelyzet, amelyen közösen kell átverekedni magunkat, aminek a legjobb módja, hogy nem nyitunk ki, ezzel segítve a vírus terjedésének mielőbbi megakadályozását. Ugyanis minél előbb vége van ennek, annál hamarabb nyithatunk újra, és folytathatjuk tovább a munkát. Hogy ebből milyen gyorsan fog felállni a szórakoztatóipar, nem tudni. Az egyik verzió, hogy az emberek katarzisban rohannak majd bulizni (ami alighanem így is lesz), viszont kérdés, hogy ha ez az egész elhúzódik, akkor az otthon maradás után, a sok esetben bekövetkező fizetetlen kényszerszabadságok miatt mekkora lesz a fizetési hajlandóság a szórakozásra. De a nehézségek ellenére bizakodva tekintek a zárlat utáni időkre – mondja a kommunikációs szakember.

Hámori Máté vezényel üres széksorok előtt az Óbudai Danubia Zenekar koncertjén a Zeneakadémia Nagytermében március 13-án
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Jakab Natália szerint az elszaporodó online koncertek esetében sajnos figyelembe kell venni azt is, hogy aki tud, az „online-osít”, és nagy lesz a médiazaj. Egy kis magyar duó lakáskoncertje versenyez a londoni filharmonikusok előadásával, és hiába szeretnénk, hogy a magyar nézők fizessenek a zenéért, és támogassák művészeiket az ínséges időkben, a nagy nemzetközi-állami intézmények ingyen biztosítják a lehetőséget az online kultúrafogyasztásra. Sápi Zsófi zenekari menedzser szerint pedig az online streamelés sem sima ügy: kell hozzá egy helyszín, egy technikus, tehát össze kell gyűlnie jó pár embernek, hacsak nem egy szál gitárral és mobiltelefonnal veszi fel magát valaki. Ebből bevételt nem nagyon lehet remélni, de arra jó, hogy a közönség ne unja halálra magát – meg hát a zenészek se.

A járvány lesújtott a filmiparra is. A Holly­wood Reporter cikke szerint a mozik globális bevétele tavaly elérte a 42,5 milliárd dollárt, és a szakértők úgy számolnak, hogy csupán az év elején zárva tartó kínai mozik miatt ez a szám idén máris ötmilliárd dollárral kevesebb lehet.

A világméretű mozibezárási hullám azóta utolérte az európai és amerikai kulcspiacokat, az iparág katasztrofális helyzet szélére került. Egy évvel elhalasztották a Halálos iramban 9. bemutatóját, de csúszik a Mulan, a Fekete Özvegy vagy a James Bond bemutatója is. Ráadásul a kór fizikailag is jelen van a filmiparban: Idris Elba brit színész, Olga Kurilenko egykori Bond-lány vagy Hollywood legszimpatikusabb fickója, Tom Hanks és neje, Rita Wilson is elkapták a koronavírust. Leállt az összes forgatás a Batmantől a Jurassic Parkig, a streamingszolgáltatók pedig dörzsölhetik a tenyerüket, hiszen a világ legtöbb országában az elmúlt hetekben korlátok között lehetett mozizni, de ma már a teljes bezárás a jellemző.

A magyar és a nemzetközi forgalmazók is visszavonták a premiereket, új filmeket nem mutatnak már be. Tóth Csaba kritikus, filmes szakértő és a VOX Mozimagazin főszerkesztő-helyettese szerint a folyamat egyik hatása, hogy a mozik érdekképviseleti hatásai csökkennek a stúdiókkal szemben, mert azok az online sugárzás felé fogják nyomni a tartalmakat. Kérdés, hogy az emberek mennyire akarnak majd visszatérni a moziba, ha elvonulnak a fellegek.

– Nem maradunk filmek nélkül, hiszen az eddig leforgatott alkotások utómunkálatai javarészt számítógépen, négy fal között befejezhető folyamatok – magyarázza Tóth Csaba. – Sok film fog elkészülni, viszont a forgatások megszakadnak, úgyhogy elkövetkezik egy fura ­időszak, amikor nem lesz már min dolgozni. Az lesz igazán kao­tikus, amikor visszaáll a rendszer: a sztárok, menő operatőrök és rendezők ugyanis ­előre le vannak szerződve: meg van szabva nekik, hogy mondjuk májusban és júniusban egy adott ­filmet forgatnak, de júliustól már jön a következő. Érdekes esetekhez vezet, ha összecsúsznak forgatások, szerződések ütköznek. Őskáosz lesz – jósolja a filmszakértő, aki szerint a másik piacot befolyásoló tényező az, hogy jelentős filmfesztiválok maradnak el.

A Cannes-i Filmfesztivál ugyan még nem jelentette be, hogy a május végi eseményt törlik-e, de hamarosan ki kell derülnie ennek. Tóth Csaba szerint az augusztus végi Velencében már lehet bízni, illetve az utána következő Torontói Filmfesztiválban is, ám felmerülhet az a probléma, hogy egyszerre annyi film akar majd bemutatkozni, hogy túl sok helyre kell összpontosítani, és jó filmek esetleg nem kapják meg a kellő figyelmet.

– A szakmának le kell lassítania. Egy biztos: ha elmarad Cannes, akkor a művészfilmek, független alkotások nehéz helyzetben lesznek, mert számukra ez az esemény a legfontosabb figyelemfelkeltő bemutatkozási platform. Hollywood legfeljebb leállítja marketingkampányait, és eltolja a bemutatóit – húzza alá Tóth Csaba, aki szerint az sem mindegy, hogy ha az országok mozijai nem egy időben nyitnak újra, akkor úgymond „be kell várniuk” egymást. Ha kulcspiacok bajban vannak, meg kell várni őket a premierekkel is. Mindez pedig csak a szórakoztatás része, de az, hogy hányan veszítik el a munkájukat, hány mozi, színház és szórakozóhely megy tönkre, még bonyolultabb és égetőbb kérdés.