Sün tüskék nélkül

Animáció nélkül ma szinte nincsen film. Messzire jutottunk az első makettektől, de a rossz történetet nem menti meg a pixelcsoda sem, viszont a jó mese élvezetét rontja a gyenge vizuális effekt. A digitális művészi munka nem életbiztosítás.

Omar Sy és Harrison Ford Cara Gee színésznővel A vadon hívó szava bemutatóján Fotó: REUTERS/Mario Anzuoni

A vége főcím után kezdődik a stáblista. Szereplők, rendező és a producerek neve után a kevésbé fontos stábtagok következnek, majd hirtelen apró fehér betűk ezrei jelennek meg, a vizuális effektek szekció ugyanis szinte megszámlálhatatlan művésszel dolgozik. A film­trükkök mindig ámulatba ejtették a közönséget. Amikor a Lumière fivérek 1896-ban bemutatták A vonat érkezését, fejvesztve menekült a közönség, mivel az emberek azt hitték, a vásznon lévő vonat el fogja ütni őket. Az évtizedek számítástechnikai fejlődése nyomán a klasszikus trükkök (például robbantások, ködgép, makettek) egyre inkább háttérbe szorulnak, és átadják helyüket a vizuális effekteknek (VFX) és a CGI-nak (számítógép generálta kép). Főként, hogy a számítógépes utómunka sok esetben olcsóbb, mint a valóságos megjelenítés. Így volt ez a Harrison Ford és a CGI-kutya kalandjaiként elhíresült A vadon hívó szava filmben is, ahol az összes állatszereplőt számítógép generálta, mivel a valós kutya és trénere gázsija magasabb lett volna.

Az Oscar-gálán Rebel Wilson és James Corden macskajelmezben adta át a legjobb vizuális effektekért járó díjat azzal a felkiáltással, hogy ők igazán tudják, miért fontos egy filmben a jó CGI. 2019 legjobban várt musicalje, az Andrew Lloyd Webber klasszikusának számító Macskák filmes változata ugyanis bizarr képi világa miatt az év legnagyobb bukása lett.

A Vizuális Effektek Céhe azonban nem értékelte a két színész viccét. Hivatalos közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy „még a legjobb vizuális effekt sem tudja ellensúlyozni a rossz történetvezetést”.

Azt viszont el kell ismerni, hogy sokat ronthat rajta. A februárban bemutatott Sonic, a sündisznó produkálta a valaha volt legnagyobb nyitóbevételt a videójátékból készült filmek közöttt. Amikor azonban az első trailer tavaly áprilisban kikerült, a Paramount nem lehetett biztos a sikerben, mert a Twitteren valóságos háború indult, hogy ezt a filmet a játék rajongói biztos nem fogják megnézni, mivel Sonicot annyira emberire vették, hogy kész horror a szőrrel borított figura kinézete. A rendező Jeff Fowler égre-földre esküdött, hogy a premierre kijavítják a hibát, és valóban napi 17 órás munkarendet jelöltek ki a Moving Picture Company vancouveri dolgozóinak, hogy bájosabbá formálják Sonic karakterét. A sündisznó végül ölelni való szőrgombóc lett, amely óriási szemmel néz a világba, és a fogai sem ijesztőek.

A film sikeréből viszont a kanadai cég semmit nem kapott, miután december 12-én lehúzta a rolót. Hasonló történt az Oscar-díjas Pi élete mögötti Rhythm & Hues csapatával, amely a premier után kénytelen volt csődöt jelenteni. Joe Pavlo, az Animációs és VFX Szövetség elnöke szerint egyértelmű, hogy ha a filmben valami rosszul néz ki, akkor rögtön a grafika a hibás, ám ha sikeres a film, akkor a művészek még annyi biztonságot sem kapnak, hogy megtarthassák állásukat. Az utómunkálatokban részt vevők „sokkal sérülékenyebbek, mint az iparág más szereplői”. A költséghatékonysági versenyben ugyanis mindent gyorsabban és olcsóbban kell megcsinálni, mint az előző projekt esetén.

„Olyan ez, mint a vadnyugat. Minden más részleg százéves, mi még mindig csak keressük a helyünket. A számítógépes technológia évről évre fejlődik, a komputerek gyorsabbak és kifinomultabbak, a munkahelyi körülmények viszont rosszabbak, még mindenkit átfogó szövetségünk sincs, nem úgy, mint a filmkészítés többi részlegének” – állítja a szakértő, hozzátéve, hogy amikor ő 25 évvel ezelőtt néhány barátjával elkezdett Londonban dolgozni, akkor csak egy csapat kocka voltak, akik az elismerésért küzdve szerették volna meghódítani a világot. Ma viszont nem lehet VFX nélkül milliárd dolláros hasznot beszedni egy mozifilmen.

Omar Sy és Harrison Ford Cara Gee színésznővel A vadon hívó szava bemutatóján
Fotó: REUTERS/Mario Anzuoni

A rossz munkakörülmények Magyarországon inkább a nagy megbízások hiányában ér­hetők utol. Marinov Gábor, a Puppetworks (Magyarország második legnagyobb animációs stúdiója) 3D-igazgatója szerint itthon az utolsó nagy trükkmunka a Terminátor 3. volt, azóta inkább hazai alkotások trükkjei készülnek itthon. Világszínvonalúak viszont a játékprogramokhoz készült, két-három perces promóciós filmek, mert ezeknél a minőség a lényeg, nem pedig az emberi erőforrás nagysága. A CGI–VFX-technológia ugyanis 19-féle munkakört ölel fel, így egy hazai, átlagosan húsz-harminc fős cég nem tud versenyezni George Lucas több ezer alkalmazottat foglalkoztató Industrial Light & Magicjével.

Szarvasi Zoltán, a Digital Apes alapítója úgy látja, hiába támogatja Magyarország általában a filmgyártást, nincs speciális figyelem a VFX-et tekintve. Erre például Kanada külön figyel, ezért is dolgozik számos szakember a tengerentúlon. A számítógépes grafika háttérbe szorulására hívja fel a figyelmet Kolbert István, a Gamelab társalapítója is, aki szerint a hazai oktatás általános programozókat nevel, míg Angliában, Skóciában, Francia- és Németországban már találni külön kurzusokat.

Amerikában a képzést illetően a legújabb irány az, hogy a VFX-szakemberek töltsenek több időt a számítógéptől távol, hátha akkor a filmek sem szakadnak el teljesen a fizikai valóságtól. A CGI bírálói hozzáteszik, hiába volt olcsóbb például számítógéppel generálni Tony Stark jelmezét a Bosszúállók utolsó részében, a számítógépes grafika túlságosan meghosszabbíthatja a filmek elkészítési idejét, akár évekre is eltolhat egyes bemutatókat. A végleges jelenetsor előállításához szükséges utolsó két fázis, amely tulajdonképpen a digitális exponálás (ekkor gyúrják össze az addigi munkafolyamatok során készült képeket), minden egyes képkockánál HD-felbontásban akár tíz óra munka is lehet, 4K vagy 8K esetén még több. A felbontás és a technológia fejlődésével ezért eljuthatunk odáig, hogy a CGI mégsem lesz annyira kifizetődő.

A koronavírus azonban újraírhatja a trendeket. Hollywood újranyitása kapcsán Jonny Slow, az egyik legnagyobb CGI-cég, a Pixomondo vezérigazgatója nyilatkozta, hogy a digitális képalkotással foglalkozó vállalatok pontosan olyan helyzetben vannak, mint a légitársaságok, mivel a stúdiók nem gyártanak filmeket és sorozatokat, emiatt számos kollégájától kellett elbúcsúznia. Az egyetlen reményt az jelentheti, hogy a kötelező távolságtartás miatt a tömegjelenetek forgatása tilos, azonban enélkül szinte nincs mozgókép. A CGI jelenthet tehát kiutat a koronavírus okozta filmgyártási válságból. Különösen mivel a számítástechnikai berendezések bármely otthonban felszerelhetők.

Ennek ellenére a legnagyobb rendezők igyekeznek visszatérni a klasszikus trükkökhöz. Christopher Nolan szerint fizikai elemek nélkül minden grafika animációnak tűnik. Ezt támasztja alá, hogy a minden csillogó-villogó szuperhősfilm ellenére vizuális effektek terén még mindig az 1993-as Jurassic Park számít az egyik etalonnak, amelyben mindössze négypercnyi CGI szerepelt.