Herczeg Ferenc a pártoskodást kárhoztatja. Az elszakított országrészek szobrai elkészülnek a fővárosban. Romániában egy álhír ürügyén magyarellenes tüntetéseket szerveznek. Prágában a magyar hallgatók egyetemre járását meg akarják akadályozni.
Arany Jánosnak, „Bihar halhatatlan szülöttjének” emlékére rendeznek költőversenyt a „hontalanná vált bihariak” a Vígszínházban, amiről a Pesti Hírlap november 28-án beszámol. Nyitóbeszédében Herczeg Ferenc kifejti: „A magyarság ma is kezében tartja a maga sorsát és rajta fordul meg, hogy dicsőségesen feltámadjon sírjából, mint feltámadott már annyi más eltemetett és halottnak hitt nemzet. A feltámadás útja az újjászületés. Ennek előkészítésében részt kell vennie az egész nemzetnek, minden férfinak és nőnek, aki méltóvá akarja magát tenni a magyar névre. Meg kell szűnnie a pártoskodás ősi átkának. Különös és tragikus körülmény, hogy a mi nagyeszű és nagyszívű magyar népünk nem tudja azt, ami az utolsó balkáni söpredéknek is veleszületett adománya: kit kell szeretnie és kit gyűlölnie.”
A Friss Ujság 28-án megírja, hogy az elszakított országrészek szobrai a Szabadság téren már megtekinthetőek. „A keleti országrészt ábrázoló szoborművet Pásztor János készítette és a szobor Csaba vezért ábrázolja, amint a kopjához láncolt Erdély bilincseit széttöri. Nyugat szobra Sidló Ferenc alkotása és hű kifejezője annak a fájdalomnak, amelyet Nyugat-Magyarország érez Szent István koronájától való elszakítása miatt. Észak szobrát Strobl Alajos mintázta és a keresztre feszített Hungáriát ábrázolja a dacos elszántsággal mellé húzódó tót fiúval és a felvidéki kuruc harcossal. A déli részek szobra Szentgyörgyi István műterméből került ki és azt ábrázolja, amint a búzakévék között dacosan álló sváb leány hűségesen simul a mögötte álló magyarhoz.”
A Magyarország arról ad hírt 24-én, hogy „Megszüntetik Erdélyben a régi magyar vármegyéket”. A románok politikai körzeteket csináltak, „úgy állítván ezeket össze, hogy minden politikai kerületben lehetőleg oláhok legyenek többségben. Igen természetes, hogy ily módon a leglehetetlenebb alakulások jöttek létre, földrajzilag egyáltalán össze nem függő területeket kapcsoltak egy-egy kerületbe.”