Sújtólég

A válság megoldása vagy hatalmas átverés? A kriptovaluták kapcsán rendre­ merül fel a kérdés, vajon mik ezek és mire lehet őket használni. A válasz a digitális fizetőeszközök megbízhatóságában rejlik.

„Nyílt színi fejtés” egy firenzei bitcoinüzemben Fotó: Alessandro Bianchi Forrás: Reuters

A Selyemút összeomlott.

A kriptovaluták digitális aranynak tekinthetők az alaszkai aranyláz vagy a hollandiai tulipánláz mintájára. Addig működnek, amíg az emberek bíznak bennük. Nincs használati értékük a mögöttük rejlő fizetési technológián kívül, és nincs olyan fizikai tulajdonságuk sem, amely alapján pontosan meghatározható lenne értékük (szemben az arannyal). Így nem csoda, ha hatalmas kilengéseket lehet tapasztalni árfolyamukban. A bitcoin esetében a negyvenszázalékos ingadozás megszokottnak számít, 2017-ben azonban óriás lufi nőtt a valuta körül, minek következtében ezernégyszáz százalékos emelkedés következett be, ami 2018 tavaszán a felére zuhant. A probléma továbbá, hogy a technológiát használó cégek és így a blokkláncban lévő fizetőeszközök nyolcvan százaléka átverés. A blokklánc nemcsak számlaegyenlegeket, de bármilyen más adatot is képes megőrizni.

„Nyílt színi fejtés” egy firenzei bitcoinüzemben
Fotó: Reuters

A valós terméket fedő kriptovaluták is komoly sérülékenységeket tartalmaznak, hiába véd minden tranzakciót kétkulcsos titkosítás. Minden bitcoincímhez tartozik egy matematikailag összekötött titkos és egy nyilvános kulcs, ahol az előbbit csak a tulajdonos ismeri, a nyilvánosat bárki. Az utaláshoz mindkét kulcs kell. Hekkerek azonban sorra sikeresen törik fel a felhasználók adatait. Az egyik legnagyobb botrányt a japán Mt.Gox bitcointőzsde 2014-es összeomlása okozta, amikor a forgalomban lévő bitcoinmennyiség hat százaléka tűnt el. A hongkongi bitcointőzsdét, a Bitfinexet többször is meghekkelték, ötszázmillió dollárjába került a felhasználóknak.

Az egyik legnagyobb botrány a bolgár One­Coinhoz köthető. 2014 augusztusa és 2017 márciusa között több mint négymilliárd euróért vettek onecoint a befektetők világszerte. A cég tulajdonosa, Ruzsa Ignatova a multilevel marketingben járatos cégtulajdonosakat győzte meg, hogy „egy év múlva már senki nem fog emlékezni a bitcoinra”. A OneCoin szárnyalt, míg ki nem derült, hogy kontinenseken átívelő pilótajátékról van szó. 2016 elején Bjørn Bjercke blokkláncszakértőt felhívta egy fejvadász cég, hogy igen kedvező fizetési csomag fejében költözzön Szófiába, és dolgozzon egy kriptovaluta-startupnak. Mikor Bjercke megkérdezte, mi lenne a feladat, azt a választ kapta, hogy blokkláncot kellene fejlesztenie. Bjercke nem értette a választ, hiszen blokklánc nélkül nem lehet szó kriptovalutáról. A fejvadász azonban közölte, hogy de. A startup a OneCoin volt. Ignatova 2017-ben eltűnt, testvére, Konstantin 2019-ben vallotta magát bűnösnek csalásban és pénzmosásban.

Magyarországra az idén jutott el az első komolyabb kriptovalutát érintő botrány, Borka-Szász Tamás erzsébetvárosi önkormányzati képviselő önkormányzati erőforrást használó bitcoinbányászata kapcsán. Tény, hogy a bitcoinbányászat nem olcsó és igen környezetszennyező. Át kell hozzá alakítani a személyi számítógépet, hogy alkalmas legyen gyorsan milliós nagyságrendű számítást végezni, így magas áramfogyasztással dolgozik.

A Cambridge Centre for Alternative Finance kutatása szerint a bitcoinbányászat 7,03 gigawatt áramot használ fel egy év alatt, amelyet hét atomerőmű vagy közel 22 millió napelem termel meg.

Minden negatívum ellenére a kriptovaluták ­piaca nő. Sőt a bitcoin a koronavírus okozta válság kapcsán még inkább előtérbe került, mivel árfolyama elvileg a nemzeti valutáknál jobban bírta a pandémia okozta kilengéseket. Dél-Korea így 2021-től meg szeretné adóztatni a kriptovalutákat, Kínában pedig örökölhetővé tették azokat. A szkeptikusok azonban figyelmeztetnek, hogy először a 2013-as ciprusi bankválság idején fúvódott bitcoinlufi, majd hasonló történt 2017-ben. Mindkettőnek hekkerbotrányok vetettek véget. Az idén már meghekkelték a Twittert bitcoinhalászat céljából, legutóbb pedig szeptemberben a szlovák kriptotőzsdét, az Eterbase-t. Így a jelenlegi helyzetben minden korábbinál kiszámíthatatlanabb az online pénz.