Sújtólég

A válság megoldása vagy hatalmas átverés? A kriptovaluták kapcsán rendre­ merül fel a kérdés, vajon mik ezek és mire lehet őket használni. A válasz a digitális fizetőeszközök megbízhatóságában rejlik.

„Nyílt színi fejtés” egy firenzei bitcoinüzemben Fotó: Alessandro Bianchi Forrás: Reuters

A csendes-óceáni Yap sziget őslakosai számára a mészkő jelentette a nehezen megszerezhető javak netovábbját. Az egyébként Föld-szerte elterjedt kőzet Yapon ugyanis hiánycikk. Kockázatos expedíciókkal tudtak megszerezni néhány tömböt a törzs fiataljai a szomszéd szigetcsoportról, hogy aztán kagylóhéjjal tízcentistől többméteres oszlopig faragjanak kőpénzt belőlük. Az óriás tömböket azonban nem lehetett megmozdítani, így a szájhagyományra bízták, azokkal milyen tranzakciók történtek. Egy nap egy kisebb kőpénz az óceánba esett, mire a vének úgy döntöttek, a szájhagyományt a kisebb darabokra is kiterjesztik, hiszen ugyanúgy léteznek, csak épp esetleg nem hozzáférhetők. Innentől kezdve nem használtak fizikai fizetőeszközt, csak a kollektív tudás alapján vezetett főkönyvet. 2009-ben ezt ültette át online formába a Satoshi Nakamoto álnéven futó programozó. Egymillió bitcoint bányászott a kriptovaluta megalkotásakor, és maximálta az elérhető bitcoinok számát, ezáltal biztosította a valutákra jellemző szűkösséget. Körülbelül 17 millió bitcoin van forgalomban, és számítások szerint a rendszer 2140-ben éri el a maximális 21 milliót, amely után csak a tranzakciós díjakból származhat bevétel.

A bitcoin és az azóta fellelhető összes kriptovaluta a blokklánc-technológiára épül. Ez egy hatalmas főkönyv, amely minden felhasználónál megtalálható, és minden tranzakció minden felhasználó számára automatikusan könyvelődik. Így a számítógépek netes kommunikációja alapján, bonyolult algoritmusok segítségével központi bank nélkül tartható nyilván, mely felhasználó számláján hány bitcoin van. A rendszer elvileg feltörhetetlen és lenyomozhatatlan, ezáltal vált a dark web kedvelt fizetőeszközévé. Amíg ki nem derült, hogy az online pénznek is van szaga.

A Selyemút volt évekig a dark web kedvenc ­piactere, ahol drogok, gyermekpornográf tartalmak és fegyverek cseréltek gazdát. Úgy tűnt, a rengeteg titkosítás mögé bújt bűnözőket nem lehet utolérni, a bitcoin-tranzakciók azonban nyomra vezették a FBI-t. Pénzmosás vádjával tartóztatták le az egyik bitcointőzsde, a BitInstant igazga­tóját, Charlie Shremet és bűntársát, Robert ­­Faiel­lát,­ aki drogot vett a Selyemúton. A hír nyomán az Apple törölte az App Store-ból a Block­chain névre hallgató bitcoin-alkalmazást, Oroszország és Kína betiltotta a bitcoin használatát.

A Selyemút összeomlott.

A kriptovaluták digitális aranynak tekinthetők az alaszkai aranyláz vagy a hollandiai tulipánláz mintájára. Addig működnek, amíg az emberek bíznak bennük. Nincs használati értékük a mögöttük rejlő fizetési technológián kívül, és nincs olyan fizikai tulajdonságuk sem, amely alapján pontosan meghatározható lenne értékük (szemben az arannyal). Így nem csoda, ha hatalmas kilengéseket lehet tapasztalni árfolyamukban. A bitcoin esetében a negyvenszázalékos ingadozás megszokottnak számít, 2017-ben azonban óriás lufi nőtt a valuta körül, minek következtében ezernégyszáz százalékos emelkedés következett be, ami 2018 tavaszán a felére zuhant. A probléma továbbá, hogy a technológiát használó cégek és így a blokkláncban lévő fizetőeszközök nyolcvan százaléka átverés. A blokklánc nemcsak számlaegyenlegeket, de bármilyen más adatot is képes megőrizni.

„Nyílt színi fejtés” egy firenzei bitcoinüzemben
Fotó: Reuters

A valós terméket fedő kriptovaluták is komoly sérülékenységeket tartalmaznak, hiába véd minden tranzakciót kétkulcsos titkosítás. Minden bitcoincímhez tartozik egy matematikailag összekötött titkos és egy nyilvános kulcs, ahol az előbbit csak a tulajdonos ismeri, a nyilvánosat bárki. Az utaláshoz mindkét kulcs kell. Hekkerek azonban sorra sikeresen törik fel a felhasználók adatait. Az egyik legnagyobb botrányt a japán Mt.Gox bitcointőzsde 2014-es összeomlása okozta, amikor a forgalomban lévő bitcoinmennyiség hat százaléka tűnt el. A hongkongi bitcointőzsdét, a Bitfinexet többször is meghekkelték, ötszázmillió dollárjába került a felhasználóknak.

Az egyik legnagyobb botrány a bolgár One­Coinhoz köthető. 2014 augusztusa és 2017 márciusa között több mint négymilliárd euróért vettek onecoint a befektetők világszerte. A cég tulajdonosa, Ruzsa Ignatova a multilevel marketingben járatos cégtulajdonosakat győzte meg, hogy „egy év múlva már senki nem fog emlékezni a bitcoinra”. A OneCoin szárnyalt, míg ki nem derült, hogy kontinenseken átívelő pilótajátékról van szó. 2016 elején Bjørn Bjercke blokkláncszakértőt felhívta egy fejvadász cég, hogy igen kedvező fizetési csomag fejében költözzön Szófiába, és dolgozzon egy kriptovaluta-startupnak. Mikor Bjercke megkérdezte, mi lenne a feladat, azt a választ kapta, hogy blokkláncot kellene fejlesztenie. Bjercke nem értette a választ, hiszen blokklánc nélkül nem lehet szó kriptovalutáról. A fejvadász azonban közölte, hogy de. A startup a OneCoin volt. Ignatova 2017-ben eltűnt, testvére, Konstantin 2019-ben vallotta magát bűnösnek csalásban és pénzmosásban.

Magyarországra az idén jutott el az első komolyabb kriptovalutát érintő botrány, Borka-Szász Tamás erzsébetvárosi önkormányzati képviselő önkormányzati erőforrást használó bitcoinbányászata kapcsán. Tény, hogy a bitcoinbányászat nem olcsó és igen környezetszennyező. Át kell hozzá alakítani a személyi számítógépet, hogy alkalmas legyen gyorsan milliós nagyságrendű számítást végezni, így magas áramfogyasztással dolgozik.

A Cambridge Centre for Alternative Finance kutatása szerint a bitcoinbányászat 7,03 gigawatt áramot használ fel egy év alatt, amelyet hét atomerőmű vagy közel 22 millió napelem termel meg.

Minden negatívum ellenére a kriptovaluták ­piaca nő. Sőt a bitcoin a koronavírus okozta válság kapcsán még inkább előtérbe került, mivel árfolyama elvileg a nemzeti valutáknál jobban bírta a pandémia okozta kilengéseket. Dél-Korea így 2021-től meg szeretné adóztatni a kriptovalutákat, Kínában pedig örökölhetővé tették azokat. A szkeptikusok azonban figyelmeztetnek, hogy először a 2013-as ciprusi bankválság idején fúvódott bitcoinlufi, majd hasonló történt 2017-ben. Mindkettőnek hekkerbotrányok vetettek véget. Az idén már meghekkelték a Twittert bitcoinhalászat céljából, legutóbb pedig szeptemberben a szlovák kriptotőzsdét, az Eterbase-t. Így a jelenlegi helyzetben minden korábbinál kiszámíthatatlanabb az online pénz.