– Gratulálunk a díjhoz! Nagy vágya teljesült?
– Nagyon boldog vagyok, visszatért az erőm, az önbizalmam. Most tele energiával azon gondolkodom, azon fogok munkálkodni a jövőben, hogy ezt az elismerést még valamilyen maradandó alkotással megköszönjem.
A Börtönszínház sikere
– Sok műfajban alkot. Mindig színész akart lenni?
– A rádióban az ifjúsági osztály vezetője, Padisák Mihály Így írunk mi címmel pályázatot hirdetett, és a gimnáziumi irodalomtanárom tőlünk is kért anyagokat. A novellám harmadik helyezést ért el, és a rádióban végighallgathattam, ahogy az általam megálmodott figurát Bodrogi Gyula életre keltette. Ezek után elkapott a gépszíj, verseket tanultam, színházba jártam, és felvételiztem a Színművészeti Főiskolára. Azóta hét könyvem jelent meg, főleg bűnügyi és kalandregények. A pályafutásom során 17 színdarabot, köztük musicalt is írtam, amelyekből néhányat a Karinthy Színházban mutattunk be, és játszották őket a Budapesti Kamaraszínházban és a Vidám Színpadon is. A Börtönszínház címűre nagyon büszke vagyok, mert igazán szép karriert futott be. 2009-ben benevezték a New York-i Midtown Nemzetközi Színházi Fesztiválra. Angolul kellett előadnunk, ami azért rémített meg, mert előtte volt egy rossz élményem. A Thália Színház tagja voltam, amikor egy orosz színház Csehov egyik művét játszotta el – csodálatos színészekkel. Kedvezni akartak a publikumnak, ezért 10-15 percet magyarul adtak elő. Borzalmas volt, alig bírtuk ki nevetés nélkül… Aztán életre szóló élmény lett, főleg azért is, mert megkaptam a legjobb férfialakítás díját.
– Írás közben harcol egymással az író és a színész?
– Amikor írok, a színész beleszól az írásba! Rögtön jelzi, ha hamis vagy papírízű a mondat. De édes harc ez. Szenvedélyesen szeretek írni. Többször elgondolkoztam azon, hogy honnan veszem ehhez a bátorságot. Hogy lehet, hogy Feydeau vagy Békeffi István után egy Harsányi-darabot mutatnak be? Az írószövetség elolvasta a színdarabjaimat és a könyveimet, befogadott a tagjai sorába.
– A járvány idején mivel foglalja el magát?