Ezer fok felett

Múlt hétvégén Pattantyús Gergely üvegművész vándorkemencéjével a Kelet-Mecsekbe utazott, hogy megismertesse a közönséget az üvegfúvással. Az ősi szájfúvásos technikát már csak kevesen alkalmazzák hazánkban. Több ezer éves, kihalófélben lévő gyakorlatról van szó, amelyet hat ország együttesen terjeszt fel az UNESCO reprezentatív listájára tavasszal.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA Forrás: Pattantyús Orsolya

Múlt hét végén Pattantyús Gergely üvegművész vándorkemencéjével a Kelet-Mecsekbe utazott, hogy megismertesse a közönséget az üvegfúvással. A XV. Üveges hétvége és falunap helyszíne Óbánya volt. Az elmúlt években hol a közeli Kisújbánya, hol Pusztabánya, hol Kövestető, hol pedig Hosszúhetény adott otthont a rendezvénynek rotációs rendszerben. 

Pattantyús Gergely munkában – a finom szabálytalanságok teszik egyedivé az alkotást. „Egy tör-
vény van: nem szabad sietni” Forrás: Pattantyús Orsolya

„Új középkoriak”

A Ferenczy Noémi-díjas üvegművész szívesen mesél, miközben ezer fok fölé hevíti a kemencéjét, és mint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) oktatója tanítja is, hogy a használatra szánt üveg az üveghutában nyeri el a végső ­formáját. Nincs utólagos megmunkálás: az üvegtárgy alján lévő szakítás, az úgynevezett ­„köldök” mutatja, hogy nem csiszolt szájú, mert a hűtőkemencébe rakva, leütéskor kiszakad a ragasztás. Ezek a nyomok és finom szabálytalanságok teszik egyedivé az alkotást.

– A nehezen megolvasztott üveget nagyon megbecsülték a korábbi századokban. A mesterek napokig csak hevítették, törték, előolvasztották, keverték az anyagokat, a masszát, és mint egy rekonstrukciós hutánál tapasztaltam, a napi két kocsi fa éppen hogy elég hőt adott. A középkorban az üveget legtöbbször nem formába fújták, hanem szabadon alakították, ezért van az, hogy az alkotások úgy szabályosak, mint egy emberi arc két fele. A mostani, szabadon fúvott üvegek az „új középkoriak” – mondja Pattantyús Gergely. – Fújásukkor nincs merev cél, ahogyan rajzol vagy mintáz a művész, éppen úgy alakítja a poharat vagy palackot a fúvómester. Figyeli, nézi az arányait és a fejlődési lehetőségeit. Egy törvény van: nem szabad sietni, nem számít, meddig tart az elkészítés. Ezért is volt az arannyal egyenértékű az üveg egykor. 

Az évente megrendezett üvegműves hétvége kezdeményezője Papp János és Jegenyés János volt másfél évtizeddel ezelőtt, az ő munkájukat is dicséri a hosszúhetényi Nemes János Művelődési Központ alsó szintjén kialakított állandó üvegtörténeti múzeum. Az ősi szájfúvásos technikát már csak kevesen alkalmazzák hazánkban. A Fénybánya Huta-Üveg Alapítvány a Szimultán művészeti iskola működését támogatja azzal a céllal, hogy a kihalástól veszélyeztetett szakmát életben tartsa, az üvegfúvás és az üvegművészet gyakorlatát továbbadja. 

Fotó: Pattantyús Orsolya

Menekülés Velencébe

A közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó Kisújbányán Derksen Gyöngyi szponzorálásának köszönhetően van két kicsi fix kemence, de ott múlt hétvégén elmaradt az üvegfúvás, mert kiszáradt a falu patakja, nem volt víz. Hasonló kis kemencés, kézi gyártású, szájfúvásos üvegműhely az országban csak néhány található: a bárdudvarnoki művésztelep állandó stúdióműhelyében, James Carcassnál és feleségénél, a szintén üvegművész Hegyvári Bernadettnél Tápiószecsőn és Pattantyús Gergelynél Révfülöpön. A fenti társasággal együttműködve a Magyar Üvegművészeti Társaság terjesztette fel az üvegművesség hagyományát a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
– Jelen pillanatban összesen öt pici üvegműhely működik, szakaszos üzemeltetéssel, elfáradt kemencékkel, és egy halimbai egykemencés „gyár”. Szakmunkásképzés nincs már a feldolgozóipar – festők, csiszolók – területén se. Középiskolás fokon a művészeti szakgimnázium és a Jaschik Álmos szakiskola maradt, elfogyó jelentkezőkkel. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek van tárgyalkotás-üveg szakja, ám egyre inkább a galériás nyugati felvevő piac életpályamodelljéhez igazodó tantervvel – sorolja a fogyatkozó lehetőségeket a MOME oktatója.

Első rátekintésre a parasztüveg formája a török hódoltság előtti korra nyúlik vissza: a híres velencei üvegig. Ám a velencei üveg is közel-keleti előképet mutat. A legrégebbi ismert üveg szíriai, korát a Krisztus előtti V. évezredre teszik.

A közel-keleti üvegművesség évezredekig gyártotta, érlelte, fejlesztette a formákat, díszítési módokat és módszereket. A Keletrómai Birodalom területén az antik hagyományokat elsősorban a bizánci mesterek éltették tovább, Egyiptomban, Szíriában és Perzsiában az ókori tradíciókat sokrétűen gazdagította az iszlám is. A keresztes háborúk során megismert magas szintű kézművesség és üvegfújás a zsákmányolt termékekkel Európában is hatott, az egyik ilyen keleti forma az úgynevezett „Hedvig-poharak” típusa (csak a megnevezés európai – Szilézia fejedelemasszonya után). Ez a pohártípus az újkorban is fellelhető a parasztüvegek között. Veres László említi az üvegművességünkről szóló könyvében, hogy miután a XIII. század végén a keresztesek uralma megtört Szíriában, az üvegesek Velencébe menekülve magukkal vitték a gyártás Keleten féltve őrzött titkait, s ott hozzájárultak az üvegkészítés felvirágzásához. A török uralom alatt a kereskedelem közvetlenül is szállította Magyarországra a közel-keleti üvegeket. A hódoltság után a Kelet-Mecsek üveghutái őrizték és adták tovább hagyományokat.

– Felkerülni az UNESCO listájára megtisztelő cím, amely azonban nem jár közvetlen anyagi támogatással – tájékoztat Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője. – Intézményünk felelős az UNESCO-egyezmény magyarországi szakmai koordinálásáért, munkánk során megtapasztaltuk, hogy a nemzetközi figyelem visszahat az örökséget éltető közösségekre is. 

Miként menthetők át az eltűnőfélben lévő életformák tudáselemei a jövőbe? Andrásfalvy Bertalan válasza erre: nem mi őrizzük a hagyományt, hanem a hagyomány őriz minket. Az évezredes kézműves eljárások, éppen úgy, mint a régi tárgyak lelkiséget, szellemiséget is közvetítenek. Általuk az alkotó megélheti legfontosabb tevékenységét: az értelmes munkával, kockázattal, örömmel-kudarccal teli életet. Ennek az erőfeszítésnek következményei és gyümölcsei az üvegtárgyak is.

Borítókép: Pattantyús Orsolya