A többnyire adócsalási ügyek érintettjeit a bűnbanda vezetője, D. András kereste fel, aki több sértett állítása szerint fedett nyomozónak, NAV-os felderítőnek adta ki magát, illetve azt hangoztatta, hogy kiváló kapcsolatban van Pintér Sándor belügyminiszterrel, akivel „mindent el tud intéztetni”.
Az egyik tanúnak D. beszélt arról is, hogy a megszerzett pénzek nem hozzá, hanem a Belügyminisztérium „feketekasszájába” kerülnek, ő pedig a felvett összegből csak részesedést kap.
Az egyik „bűnbe esett” vállalkozónak azt is megígérte, kihozatja az áfacsalás gyanúja miatt letartóztatott üzlettársait a börtönből egy markában lévő megyei főügyész segítségével, de azt is hangsúlyozta, hogy az ügyre már „Pintér Sándor is rábólintott”. Az átvert vállalkozóval D. András elhitette, hogy a főügyész évekkel korábban részegen vadászott, és véletlenül rálőtt egy idős asszonyra, aki belehalt a sérüléseibe.
D. elhintette, hogy ebből azért nem lett később büntetőügy, mert ő a remek összeköttetéseinek köszönhetően megakadályozta az eljárás megindítását. A csaló férfi a letartóztatás megszüntetéséért kilencvenmillió forintot kért és kapott az üzletembertől, akinek azzal is hencegett, hogy egy országosan ismert, befolyásos ügyvéd is segíti a „munkáját”.
A több nagyobb büntetőügyben is dolgozó védőről azt állította, a 90-es években rendőrként kollégák voltak. Az országos szintűvé kinőtt csalássorozat miatt többen is a hatóságokhoz fordultak, és a Központi Nyomozó Főügyészég meg is indította az eljárást.
Az már a nyomozás elején kiderült, hogy D. Andrást semmilyen szál nem fűzi a fentebb említett hivatalos személyekhez és az ügyvédhez, ezért a férfit és három társát vesztegetést állítva, illetőleg hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsította meg az ügyészség.
A vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés azt jelenti, hogy a terhelt úgy kért valakitől vagy valakiktől jogtalan előnyt – sok esetben pénzt –, hogy azt állította, ezért cserébe hivatalos személyt fog megvesztegetni.
Az ugyanakkor némiképp meglepő volt, hogy a súlyos bűncselekmények ellenére az összes szereplő sokáig szabadlábon védekezhetett, ráadásul értesüléseink szerint a csapat nem hagyott fel a bűncselekmények elkövetésével sem. Annak fényében is érdekes volt a gyanúsítottak szabadlábon hagyása, hogy forrásaink állították, D. András valamilyen hatósági kapcsolatokkal feltételezhetően rendelkezett, hiszen olyan információkat tudott meg az általa megkeresett és becsapott vállalkozók elleni nyomozásokról, amelyekről normál esetben nem lehetne tudomása.
Volt olyan személy, akit figyelmeztetett, „ha nem veszi igénybe a segítségét”, hamarosan megindul ellene az eljárás, és az adóhatóság az otthonába is ki fog szállni. A kész tények elé állított vállalkozó azután döbbent meg igazán, hogy két héttel az „ajánlat” elhangzása után a NAV valóban házkutatást tartott a lakásán.
A bűnbandára végül a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint több magánszemély feljelentése alapján 2019. február 28-án csapott le az ügyészség. Az első kutatások során közel tízmillió forint készpénzt, nagy értékű ékszereket, órákat, valamint öt gépjárművet foglaltak le.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben idén októberben vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 18 személy ellen a Budapest Környéki Törvényszéken. A vádiratban is említést tettek arról, hogy D. András, aki feltételesen volt csak szabadlábon, a 2017. és 2018. évben olyan személyekkel lépett kapcsolatba, akik ellen, illetve az érdekeltségeikbe tartozó cégekkel szemben hatósági eljárások voltak folyamatban.
A vádlott arra való hivatkozással, hogy hivatali befolyása, illetőleg kapcsolatai révén adóigazgatási és büntetőeljárásokat befolyásol, jogtalan vagyoni előnyt kért és kapott a folyamatban lévő ügyek érintettjeitől. Az átvett összegek vonatkozásában azt állította, hogy azok egy részét a döntéshozók részére továbbítja.
A vád is kitért arra, amit forrásaink is megemlítettek, hogy D. a sorozatban elkövetett bűncselekmények során magát valótlanul a NAV, a rendőrség vagy az ügyészség állományába tartozó magas rendfokozatú, illetve beosztású, valamint a belügyminiszter közvetlen irányítása alatt álló hivatalos személynek adta ki. Az ügyészség is kiemelte, hogy a 41 éves férfi többször valótlanul azt állította, hogy a korrupciós pénzt a Belügyminisztérium úgynevezett „feketekasszájába” szállítja, amelyből ő jutalékot, a vesztegető személy pedig hatósági eljárásoktól mentességet jelentő védettséget kap.
Azt az ügyészek a vádiratban is leszögezték, hogy a jelenleg is letartóztatásban lévő vádlott a bűncselekmények elkövetéséből származó pénzt nem továbbította senkinek, a korrupciós bűncselekmények sorozatjellegű elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekedett, és legalább háromszázmillió forinttal gazdagodott.
A nyomozó ügyészség az eljárás során – vagyonelkobzás céljából – a vádlottól hét gépjárművet, 24 millió forint készpénzt, ékszereket, valamint dollárt és eurót foglalt le, továbbá két ingatlan zár alá vételéről intézkedett. A főügyészség megemlítette azt is a vádiratban, hogy a többi vádlott részben a bűncselekmények elkövetésében vett részt, részben pedig mint vállalkozó a vesztegetési pénzt adta annak tudatában, hogy azzal hivatalos személyt fizet le.
D. Andrással összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a nagybani piacot behálózó maffiához is köthető egyes tanúk szerint: a lapunk által megismert vallomásokban hangsúlyozzák, hogy rengeteg védelmi pénzt, heti szinten ötmillió forintot fizettek a férfinek. Nem véletlenül: D. nekik arra hivatkozott, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is dolgozik, emiatt a fizető vállalkozók közül többen csak „esernyőnek” hívták.
A nagybani piacot behálózó bűnözőkről egyébként tudni kell, hogy ellenük több eljárást indított a NAV néhány évvel ezelőtt. Például a piachoz köthető egyik legnagyobb vállalkozás tulajdonosát is letartóztatták, és különösen jelentős, ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsították meg. Az ügybe egy, korábban a nagybanin szolgálatot teljesítő volt NAV-os alkalmazott, T. Ádám is belekeveredett, aki ellen körözés van kiadva.
A volt hivatásos emellett egy másik, szintén a nagybani piachoz köthető, milliárdos adócsalási eljárásban is gyanúsított volt, ám valamilyen oknál fogva őt akkor még nem tartóztatták le. Utóbbi ügynek 23 gyanúsítottja van, akik közül egy személy vallomásával segítette a nyomozók munkáját, ám őt több fenyegetés érte az ügy szereplői, köztük a szökésben lévő volt NAV-os munkatárs és több gyanúsított-társ részéről is.
Volt, hogy a börtönből üzentek: az életével játszik, ha beszél, de azt is a tudomására hozták, hogy olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akik kimossák őket a büntetőeljárásból. Az ügyben a BRFK is nyomozást indított kényszerítés hatósági eljárásban gyanújával, ismeretlen tettesek ellen.
Borítókép: Vesztegetéssel és nyomozati információk kiadásával vádolt, ismert debreceni ügyész várakozik bilincsben a Budai Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2017 (Fotó: MTI Fotó: Lakatos Péter)
