– A koronavírusos esetek milyen többletterhelést rónak a gyermekkórházakra?
– Ezek az intézmények csúcsra járnak, sok az akut koronavírusos eset, illetve számos betegünk egyéb fertőző betegséggel küzd – hiszen most ősszel nem volt karantén, a közösségekbe járók közül sokan megbetegedtek. Megjelentek a szokásos őszi légúti és emésztőrendszeri járványok érintettjei, emellett sok a csecsemők légútjait megtámadó RSV-fertőzéses páciens. Nehezíti a helyzetet, hogy gyakran a koronavírus és más fertőzések együtt járnak. Az ilyen betegek gyakorta intenzív osztályra kerülnek. A leterheltség fontos oka, hogy az egészségügyi kormányzattal összhangban a gyermekellátásban nem mentünk bele a műtétek halasztásába. Mindenkit időben ellátunk. A negyedik hullámban szintén sok gyermek fertőződik meg, és többnél jelentkeznek – legtöbbször banális – tünetek, de súlyos esetekkel is találkozunk. A növekedés oka a delta variáns megjelenése és a közösségbe járás.
– Sűrűn hallani, hogy a koronavírussal fertőzött gyerekek a felnőtteknél könnyebben vészelik át a betegséget. Találkoztak olyannal, akit nem vittek időben orvoshoz?
– Valóban volt olyan beteg, aki későn jelentkezett, és azonnali segítséget igényelt. Elsősorban a túlsúlyos kamaszokat látjuk veszélyeztetettnek, illetve bizonyos fejlődési rendellenességben szenvedőknél is előfordul, hogy lélegeztetőgépre kerülnek. Magának a betegségnek van egy különös következménye, amely csak a gyerekekre jellemző – az akut koronavírus-fertőzés után egy hónappal tapasztalható sokszervi gyulladás. Több száz ilyen gyereket kezeltünk a hazai gyermek intenzív osztályokon. Ez sokszor súlyosabb lefolyású, mint amelyet az érintettnél a koronavírus okozott, és a fertőzés utáni fellélegzés idején már nem számít az újabb bajra a család.
– A szülőket, nagyszülőket sokszor a gyerekek betegítik meg. A felnőttek védelmén túl más is indokolja a fiatalok oltását?
– Igen. Elsősorban az, hogy ők is súlyosan megbetegedhetnek. Fontos, hogy növekedjen a társadalom átoltottsága, ráadásul a gyerekek között a szorosabb kontaktus miatt rendkívül gyorsan terjed a kórokozó. Másfél-két év után azt is világosan látjuk, hogy a folyamatos járványhelyzet – az ezzel járó izolációval, korlátozásokkal, félelmekkel, esetleg gyásszal, szocializációs nehézségekkel, kényszerűen fokozott számítógép-használattal – az óvodások és iskolások lelki és értelmi fejlődésére károsan hat. Sokan szoronganak, alvászavarral küzdenek, nőtt az anorexiás gyerekek száma. A gyerekek a távoktatás hónapjaiban keveset mozogtak, a nem ritka képernyőfüggőség még a térlátásuknak is ártott. Elemzések szerint a koronavírussal összefüggésben harmaduk-felük szenved valamilyen pszichés problémától. Az oltás hatására normalizálódó viszonyok ezeket a problémákat is jelentősen csökkentenék.
