– A koronavírusos esetek milyen többletterhelést rónak a gyermekkórházakra?
– Ezek az intézmények csúcsra járnak, sok az akut koronavírusos eset, illetve számos betegünk egyéb fertőző betegséggel küzd – hiszen most ősszel nem volt karantén, a közösségekbe járók közül sokan megbetegedtek. Megjelentek a szokásos őszi légúti és emésztőrendszeri járványok érintettjei, emellett sok a csecsemők légútjait megtámadó RSV-fertőzéses páciens. Nehezíti a helyzetet, hogy gyakran a koronavírus és más fertőzések együtt járnak. Az ilyen betegek gyakorta intenzív osztályra kerülnek. A leterheltség fontos oka, hogy az egészségügyi kormányzattal összhangban a gyermekellátásban nem mentünk bele a műtétek halasztásába. Mindenkit időben ellátunk. A negyedik hullámban szintén sok gyermek fertőződik meg, és többnél jelentkeznek – legtöbbször banális – tünetek, de súlyos esetekkel is találkozunk. A növekedés oka a delta variáns megjelenése és a közösségbe járás.
– Sűrűn hallani, hogy a koronavírussal fertőzött gyerekek a felnőtteknél könnyebben vészelik át a betegséget. Találkoztak olyannal, akit nem vittek időben orvoshoz?
– Valóban volt olyan beteg, aki későn jelentkezett, és azonnali segítséget igényelt. Elsősorban a túlsúlyos kamaszokat látjuk veszélyeztetettnek, illetve bizonyos fejlődési rendellenességben szenvedőknél is előfordul, hogy lélegeztetőgépre kerülnek. Magának a betegségnek van egy különös következménye, amely csak a gyerekekre jellemző – az akut koronavírus-fertőzés után egy hónappal tapasztalható sokszervi gyulladás. Több száz ilyen gyereket kezeltünk a hazai gyermek intenzív osztályokon. Ez sokszor súlyosabb lefolyású, mint amelyet az érintettnél a koronavírus okozott, és a fertőzés utáni fellélegzés idején már nem számít az újabb bajra a család.
– A szülőket, nagyszülőket sokszor a gyerekek betegítik meg. A felnőttek védelmén túl más is indokolja a fiatalok oltását?
– Igen. Elsősorban az, hogy ők is súlyosan megbetegedhetnek. Fontos, hogy növekedjen a társadalom átoltottsága, ráadásul a gyerekek között a szorosabb kontaktus miatt rendkívül gyorsan terjed a kórokozó. Másfél-két év után azt is világosan látjuk, hogy a folyamatos járványhelyzet – az ezzel járó izolációval, korlátozásokkal, félelmekkel, esetleg gyásszal, szocializációs nehézségekkel, kényszerűen fokozott számítógép-használattal – az óvodások és iskolások lelki és értelmi fejlődésére károsan hat. Sokan szoronganak, alvászavarral küzdenek, nőtt az anorexiás gyerekek száma. A gyerekek a távoktatás hónapjaiban keveset mozogtak, a nem ritka képernyőfüggőség még a térlátásuknak is ártott. Elemzések szerint a koronavírussal összefüggésben harmaduk-felük szenved valamilyen pszichés problémától. Az oltás hatására normalizálódó viszonyok ezeket a problémákat is jelentősen csökkentenék.
– Milyen az oltási hajlandóság a szülők részéről? Győzködni kell őket a gyerekük érdekében?
– Kis, de meglehetősen hangos réteg radikálisan oltásellenes. Sokan ellenben alig várták, hogy hozhassák a gyerekeiket. A hezitálók tekintélyes csoportja igyekszik tájékozódni, és a közösségi médiában megjelenő irracionális tévhitek félelmet ültettek el bennük. Velük érdemes beszélgetni, mert nyitottak a racionális érvelésre.
– Az 5–11 év közti gyermekek – akiknek a beoltása december 15-én kezdődött meg – a szokásosnál kisebb, tíz mikrogrammnyi adagot kapják. Ráadásul vékonyabb tűvel is adják be nekik, mint a 12 éven felülieknek, ezért kevésbé lesz fájdalmas az oltás. Készülnek egyéb trükkel is, hogy minél kevésbé ijedjenek meg a gyerekek?
– A kollégáimmal együtt élethosszan gyermekkórházban dolgozunk, van olyan munkatársam, aki ötven éve gyógyít. A Bethesda évente 150 ezer gyerekesetet lát el. Minden lehetséges bátorító praktikát és fortélyt ismerünk, amellyel pácienseink félelmét csökkenthetjük, és ezeket ma is módszeresen használjuk.
– Miért csak most kezdődött el az ő oltásuk?
– Ezt a józan szakmai előkészítés indokolja. Az új hatóanyagokat először mindig a felnőtteknél alkalmazzák, így rengeteg tapasztalat gyűlik össze, miközben folynak a gyerekek előzetes vizsgálatai is. Ezért fokozott biztonsággal, bár némi késéssel kerül sor a fiatalok oltására. A másik ok: ez a betegség a felnőttekre még veszélyesebb, így nekik kellett először megkapniuk a vakcinát.
– A szakirodalom szerint súlyos mellékhatást nem észleltek idáig. A 12 év feletti gyermekeknél ritkán előfordultak markánsabb szövődmények az oltás után, de a 12 év alattiaknál ezekkel elvétve találkoztak. A Bethesdában is csak a szokásos reakciókkal számolnak?
– Karfájdalom, bőrpír, elesettség érzése, láz, fejfájás előfordulhat. Azt javasoljuk, hogy az oltás után a gyerek két-három napig tartózkodjon az intenzív testmozgástól, ezalatt ne is sportoljon. Az erős fizikai aktivitással két hetet is várhat, ez a szövődmények elkerülésében segít. De a legfontosabb üzenet: oltani kell a gyerekek érdekében. E hét szerdától naponta több száz gyermeket oltunk koronavírus elleni vakcinával. Arra készültünk, hogy az első napokban nagyon nagy lesz a terhelés az oltópontokon. Ezt azért vállaljuk karácsony előtt, mert határozott szakmai álláspontunk, hogy mielőbb védeni kell őket.
Borítókép: Egy lány édességet kap, miután beoltották a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina gyerekek oltására alkalmas változatával a hatvani Albert Schweitzer Kórház oltópontján 2021. december 20-án (Fotó: MTI/Komka Péter)
