Honecker imádkozik

Bűnről és bűnhődésről, keresztényi megbocsátásról, irgalmasságról és bűnbánatról – avagy annak hiányáról – is szól az a nemrég Németországban bemutatott tévé-, illetve dokumentumfilm, amelyben az NDK egykori diktátor házaspárja jelenik meg, mégpedig egy evangélikus lelkész családjának különös vendégeként. Erich és Margot­ Honecker brandenburgi faluban töltött hetei 1990-ben a keletnémet társadalmat is felkavarták.

537155973 Fotó: ullstein bild Forrás: Getty Images

Holmerék, az ekkor már hatvan körül járó lelkészpár, valamint tíz gyermekük közül a szülői házból még ki nem repült két legkisebb, Kornelius és a nála négy évvel idősebb Traugott valószerűtlen társbérletben éltek Honeckerékkel. Ez nem volt éppen súrlódásmentes, de érdekességekben is bővelkedett. Kornelius – ma már maga is evangélikus lelkész – megtűrt keresztyény gyerekből hirtelen menő sráccá lett az iskolában, ahová szállította az otthoni pletykát. Így kelhetett szárnyra az az értesülés is, hogy Honeckerék vendéglátóikkal együtt „imádkoznak” a vacsoraasztalnál – valójában csak azt mondták, nem zavarja őket az ételre mondott áldás. „Honi imádkozni tanul: Saulusból lett Paulus” – írta szalagcímében a Bild nyugatnémet bulvárlap.

Honeckerék mindennap rendesen felöltöznek: öltöny-nyakkendőben, kosztümben feszítenek. Újságot olvasnak, tévét néznek, ehhez Honecker­ saját karosszékét a kísérői még az érkezésükkor elhozzák, Kornelius Holmer pedig ma is ereklyeként őrzi azt. Margot asszonynak a kétkezi munka sem derogál: söpri, súrolja a lépcsőt. „Ha használjuk, takarítjuk is” – mondja szűkszavúan Sigrid Holmernek, az azóta elhunyt lelkészfeleségnek. Traugott, a nagyobbik fiú viszont megtagadja, hogy bevásároljon Margot Honeckernek a helyi boltban. Azzal indokolja, hogy a nő nem engedte érettségizni nagyobb testvéreit. Ez az ateista rendszer a keresztény hit gyakorlásáért kirótt egyik büntetése volt.

Egy idő után még a makulátlan vendéget sem nagyon szokták marasztalni, a másfélékről nem is beszélve. Honeckerék elköltözése Lobetalból másodjára ugyan, de sikerül. Ám sorsuk újra bizonytalanná válik, a felelősségre vonásukkal is számolniuk kell. A Ceausescu házaspárt még 1989 karácsonyán kivégzik Romániában. Azok közül, akikkel szintén évtizedeken át együtt irányították a Varsói Szerződés tagországait, az agg szovjet pártvezérek még az 1980-as évek elején halnak meg, Kádár János 1989-ben. A bolgár  Todor Zsivkovot ekkoriban épp őrizetbe veszik, a lengyel Wojciech Jaruzelski ideje is lejár, a csehszlovák Gustáv Husákot félreállítják, pozsonyi otthonában betegeskedve várja hamarosan bekövetkező halálát. Egyiküké sem biztató jövőkép.     

Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet pártvezető összeomló birodalma végnapjaiban befogadja a szokatlan keletnémet párt. De kremlbeli utódja, Borisz Jelcin orosz elnök kiadja Erich Honeckert­ Helmut Kohl immár egységes Németországának, ahol bíróság elé állítják, míg Margot asszony Chilébe férjhez ment lányukhoz, Sonjához repül. Az idős exdiktátor politikai felelősséget vállal az NDK államhatárán – főleg, de nem kizárólag a berlini falnál – tiltott határátlépés kísérletéért lelőttek haláláért. Jogi és erkölcsi felelősséget azonban nem. Egészségi állapotára tekintettel később őt is családjához engedik, 1994 májusában, 81 évesen hal meg Santiago de Chilében. Felesége – akivel négy évtizeden át voltak házasok – 2016-ban követi. Latin-amerikai szélsőbaloldali vezetők ápolgatják még egy darabig a Honecker-kultuszt. 

„Inkább kuriózum, mint alapos történelemóra” – olvashatjuk a visszafogott kritikák között Liefersnek a Honecker és a lelkipásztor címmel a ZDF közszolgálati német csatornán bemutatott filmjéről, amelyet 3,4 millióan néztek meg. A rendező egyik legnehezebb feladata, hogy ne mossa össze az elkövetőket az áldozatokkal, az üldözőket az üldözöttekkel, akármilyen kellemetlen helyzetbe kerültek is a végére Honecke­rék. Filmjében egy hajdani politikai fogoly is megszólal, akinek az 1980-as években az volt a „bűne”, hogy ellenséges hatalom – Nyugat-Németország, az NSZK – képviselőjével vette fel a kapcsolatot. Az illető a saját testvérbátyja volt. Az NDK-ban százakat öltek meg, tömegeket figyeltek meg, hallgattak le, súgattak és súgtak be, vetettek börtönbe, sokakat szüleiktől elszakítva helyeztek (át)nevelő otthonba, életeket, pályafutásokat törtek ketté. A film egyik jelenetében Margot Honecker – Uwe Holmerrel sétálva – felveti: úgy néz ki, Chile befogadja őket, és kimehetnek a lányukhoz. Mire a lelkész megjegyzi: a dél-amerikai ország ugyanúgy diktatúrából lábal ki éppen. „Ne hasonlítsa a proletariátus diktatúráját Pinochet katonai rezsimjéhez! Kit hurcoltak meg az NDK-ban?” – förmed rá Honecker asszony. „Nincs megbánnivalójuk?” – kérdez vissza a házigazda. Mire Margot Honecker ezt mondja: „Mindenki követ el hibákat. Nem kell megbánni őket, ha tanulunk belőlünk.”

Borítókép: Erich Honecker Margottal Berlin megalapításának 750. évfordulóján, 1987 (Fotó: Getty Images)