Népünk a születést, a házasságkötést és a halált tartotta az élet három nagy szükségének, az emberi élet három olyan elkülönülő állomásának, amelyek előttünk sokszor rejtve maradtak… – A kötet szerzője, Balázs Kovács Sándor a magyar jogi népszokások tudós kutatója, Tárkány Szücs Ernő e gondolatainak nyomvonalán haladva tekinti át a paraszti lét „életszínjátékainak” szertartásszerű rendjét. Könyve bevezetőjében elemzi a népszokás, a néphagyomány, a „mindennapiság”, az ünnep fogalmát. A születés szokáskörét többféle nézőpontból vizsgálja.
Jegykendőből kapca
A kötet szerzője, Balázs Kovács Sándor a magyar jogi népszokások tudós kutatója.

A születésszabályozásról („egykézés”) ezt írja: „Magyarország három területén szinte egyszerre figyeltek fel [rá]: a dél-dunántúli református magyarok (Ormánság, Sárköz), a bánáti katolikus németek és a krassó-szörényi görögkeleti románok körében.” Balázs Kovács Sándor szerint a jelenséget sem vallási, sem gazdasági, sem nemzetiségi okokkal nem lehet megmagyarázni.
Balázs Kovács a házasságkötést és a lakodalmat is részletesen taglalja.
Bemutatja az ismerkedés, az udvarlás alkalmait: a fonót, a kukorica- és tollfosztót, a vasárnap délutáni játszót, a zengővárkonyi, szekszárdi, bátaszéki leányvásárt, a szőlőőrzést. (Utóbbi népszokás már a XIX. század közepén gondot okozott a hatóságoknak, később véglegesen be is tiltották, mert „afféle próbaházassággá fajult”.) A leánykérésnek (kérető, kullogó) felderítő szándéka és valóságos koreográfiája, finomra csiszolódott szokásrendje volt az időpont gondos megválasztásától a házassági ajánlattételen, a házasságkötés anyagi feltételeiben való megegyezésen át a jegyajándék átadásáig.
A jegyváltást a szerző visszavezeti a honfoglalás kori nővásárlásig.
A jegyesség néhány héttől több évig tarthatott. Ezalatt a vőlegény már szabadon látogathatta menyasszonyát, aki társaságban csak vőlegényével mutatkozhatott. Ha az eljegyzés időközben felbomlott, a legény kapcának is használta a kapott jegykendőt; feltűnően kitűrve csizmája szárára.

A Sárközben a lakodalom vasárnap a hívogatással, a legény- és leánybúcsúval kezdődött; hétfőtől folyt a készítő (ökörvágó). Szerdán a községházára az anyakönyvvezető elé a fiatal páron és a násznagyon kívül más nem ment, a templomi esküvő viszont az egész falu népe előtt zajlott. Balázs Kovács Sándor leírja a házasságkötés hiedelmekben gazdag szokáskörét, a menyasszony kikérésének módját, a hozományvitelt, a vőfély, a násznagy, a nyoszolyóasszonyok és -lányok szerepét, a szakácsok és más gyakorlati munkát végzők tevékenységét, a lakodalmi vacsora szokás- és étrendjét, a szakács- és menyasszonytánc menetét, a különféle tréfákat. Megörökíti a tekerődzést, amikor ősi sárközi szokás szerint a fiatal menyecske fejét finom fehér lepelbe (bíborba) csavarták.
A lakodalmat követő tréfás mulatság, a csiszló nevét csak a Sárközben ismerik.
(A tyúkverő szinonimája.) 1857-ben így ír róla egy krónikás: „lakodalom után való nap a násznagy azokat az embereket, akik reggelig nem bírták ki a dáridót, hanem megszöktek, visszahordatja”.
A közösségi érvényű utasításokat tartalmazó, szigorú temetkezési szokássort is megismerheti a könyvből olvasója. Megtudhatja azt is, mi a különbség az énekes halott és a prédikációs halott között, és hogy ki érdemelt szamártemetést. A kötet írója sárközi temetőkben gyűjtött sírverseket is közöl, bemutat néhányat a nevetőfejfa-költészet terméséből is. Egyik így szól: „Itt nyugszik Lakatos Sára, / itt vagyon ő eltemetve. / Most történik először, / Hogy senki sem fekszik mellette.”
A történész-néprajzkutató-muzeológus szerző hatalmas terjedelmű szakirodalmat dolgozott fel;
bőségesen idéz adatközlői visszaemlékezéseket, községi és peres iratokat, presbiteri jegyzőkönyveket, népdal- és balladaszöveget, imát, köszöntőket. A kötetben látható fényképek nemcsak kiegészítik a szöveget: őseink viseletét, véglegessé vált mozdulatait, tekintetét, a történelmet is látjuk rajtuk.
További Lugas híreink
(Balázs Kovács Sándor: Bölcsőtől a sírig. Az emberi életfordulókhoz kapcsolódó népszokások a Sárközben. Sárpilis Község Önkormányzata, 2021, 340 oldal. Ára: 4000 forint)
Borítókép: Egy szihalmi hagyományőrző parasztlakodalom menyasszonyát népviseletbe öltöztetik – A kép illusztráció. (Fotó: MTI/Komka Péter)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Magyarország sohasem akart háborút
Bethlen István miniszterelnök a New York-i Foreign Affairsben közöl cikket, amelyben leírja: a béketárgyalásokon csupán a világháború által megteremtett új kreációnak tekintettek minket.

Hadisírgondozás a rendszerváltozás után
Az 1994-ben megalkotott új hadigondozási törvény szakított a korábbi gondolattal, vagyis nem a rászorultság elve számított, hanem a sérelem bekövetkezte.

Indonézia: a WhatsApp-ország, ahol Bali még mindig megbabonáz
Tizenhat nap a csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén, ahol ember tervez, természet végez. Látogatás a Föld egyik legellentmondásosabb térségében.

Hitler utált fotói, amiket senki sem láthatott
Utólag cenzúrázták a Führer által előnytelennek tartott felvételeket.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Orbán Viktor: Gőzerővel zajlik a Voks 2025 szavazás – videó

Újabb magyar nézettségi rekord: egyetlen hazai családi filmet sem tekintettek meg ennyien a rendszerváltás óta

„Egy mentőt kérek” - néma csend lett a TV2 stúdiójában, segítségért kiáltottak

Kiderült, részt tud-e venni Sulyok Tamás Ferenc pápa temetésén

Rémisztő, mit jósolt Nostradamus Ferenc pápa haláláról és az azt követő időszakról

Lelepleződött az ukrán hadicsel: hiába rejtegették, a oroszok szétlőtték az európai szuperfegyver titkos bázisát

Dunai hajóbaleset: előkerült egy videó, ami mindent megváltoztathat a nyomozásban

Eldőlt Pintér Attila sorsa a Vasasnál

Magyar filmet még sosem vártak így a Netflixen

Arteta reagált arra, hogy Szoboszlai Dominikék mit terveznek az Arsenal meccse idején

Háborúra készül Brüsszel, itt a bizonyíték

Cseh Katalin gusztustalanul beletörölte a lábát a húsvétba
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Magyarország sohasem akart háborút
Bethlen István miniszterelnök a New York-i Foreign Affairsben közöl cikket, amelyben leírja: a béketárgyalásokon csupán a világháború által megteremtett új kreációnak tekintettek minket.

Hadisírgondozás a rendszerváltozás után
Az 1994-ben megalkotott új hadigondozási törvény szakított a korábbi gondolattal, vagyis nem a rászorultság elve számított, hanem a sérelem bekövetkezte.

Indonézia: a WhatsApp-ország, ahol Bali még mindig megbabonáz
Tizenhat nap a csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén, ahol ember tervez, természet végez. Látogatás a Föld egyik legellentmondásosabb térségében.

Hitler utált fotói, amiket senki sem láthatott
Utólag cenzúrázták a Führer által előnytelennek tartott felvételeket.