Földrengés

Az abortusz szerte a világon nem egészségügyi kérdés, hanem a politika része.

Már áll a bál Amerikában. Május eleje óta a nagyvárosokban tüntetéseken tiltakoznak az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának várható határozata ellen. Azért tömegdemonstrációra ne gondoljunk, de úgy ezren kivonultak New York, Chicago, Los Angeles, Seattle utcáira. A médiában egymást követik a publicisztikák, amelyek vitatják a döntés létjogosultságát. 

Ez még csak a felvezetés kezdete: lesznek még az ilyen jellegű megmozdulásokon jóval többen is, és a baloldali értelmiség részéről cikkek, tanulmányok és tévéműsorok tízezreivel kell számolni. Megkezdődött a Legfelsőbb Bíróság szellemi ostroma, hogy a ránehezedő nyomás alatt ne hozza meg „történelmi döntését”.

Mi történt valójában, amely már előzetesen ilyen érzelemkitöréseket vált ki? A taláros testület arra készül, hogy megváltoztassa azt az állásfoglalást, amely egy híján ötven éve az egész országban alkotmányos joggá tette a terhességmegszakítást, az abortuszt. A szövetségi államok jogkörébe utalná annak eldöntését, hogy területükön szabad-e vagy sem végrehajtani terhességmegszakítást. 

Az abortusz szerte a világon nem egészségügyi kérdés, hanem a politika része. A különböző világnézetűek másként állnak a problémához. A liberálisok úgy tartják: az anya joga dönteni arról, hogy gyermekének életet ad-e vagy sem. A konzervatív szemléletűek szerint a megfogant petesejt már élet, ezért annak korai eltávolítása az anyából gyilkossággal ér fel. Az első táborban főleg demokraták vannak, akik a személyiségi jogokat, a női önrendelkezést hangsúlyozzák, „a testem az enyém”. A másodikban nagyrészt vallásosak tömörülnek, akik szerint mindennél fontosabb az élet védelme.

Már eddig is tudott volt, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság foglalkozni fog az 1973-as texasi Roe kontra Wade-ítélet nyomán született döntéssel, amely eddig heves csatározások középpontjában állt. 

Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az akkori texasi ítélet, amely megtiltotta egy nőnek, hogy megszakítsa terhességét, mint az utólag kiderült, a bíróságot befolyásoló hazugságokon alapult. De ezzel a jelenlegi felülvizsgálat nem is foglalkozott.

Hogyan pattant ki ez az ügy? A Politico hírportál május 2-án közölt egy legfelsőbb bírósági „munkadokumentumot”, amelyből kiderült, hogy mire készül a testület. Samuel Alito konzervatívként elkönyvelt bíró írása szivárgott ki a bíróság modern kori történetében példa nélkül álló módon. 

Ez pedig földrengés erejével hatott az ország demokrata párti köreire, akik szerint „a terhességmegszakítás jogának elvesztésével az Egyesült Államokról többé nem beszélhetünk jogállamként”. 

Az abortuszt újraszabályozó állásfoglalás előkészítésében Alito bíró a következőket írja: „Úgy ítéljük meg, hogy a Roe-ügyben született határozatot meg kell semmisíteni. Ideje, hogy visszatérjünk alkotmányunk szelleméhez, azt a jogot, hogy az abortusz kérdésében rendelkezzenek, vissza kell adni a népnek.” 

A jogi testület már nemegyszer eltörölte korábbi határozatát, úgyhogy ebben nincs semmi újdonság. A hideg elkezdett futkosni a szabadságszeretők hátán, hogy a nép valamiben is a maga kezébe veszi a sorsát. Már ezt megelőzően az ötvenből 26 szövetségi állam jelezte, hogyha megszületik a döntés, akkor területén betiltja vagy pedig megszigorítja az abortuszok végrehajtását.

De miért biztosak benne a demokraták, hogy a Legfelsőbb Bíróság többsége felsorakozik ezen bírói érvelés mögé? A Legfelsőbb Bíróság Amerikában az alkotmányos működést is felügyeli. Végső ítélkező testületként állást foglal különböző alaptörvényt is érintő kérdésekben. Ezek pedig rányomják a bélyegüket a mindennapi életre. A testület kilenctagú, a bírák megbízatása élethosszig szól. 

Ha egy bíró meghal, akkor az Egyesült Államok elnöke jelölhet új tagot, nyilván olyan bírót választ, aki közel áll az ő nézeteihez. Donald Trumpot a szerencse kegyeibe fogadta, ugyanis három konzervatív bírót jelölhetett, és ezzel a bírók között a republikánusok és demokraták aránya hat-háromra módosult. 

Az elemzők szerint bár Trump négy esztendő után távozott államfői megbízatásából, de hosszú évekre biztosította a Legfelsőbb Bíróságon a konzervatív többséget. Ez Joe Biden megválasztása előtt is csípte a demokraták szemét, ugyanis a bírók hatása a nagy hord­erejű kérdésekben egyértelmű. A liberálisok nem is akarták elfogadni a jelenlegi helyzetet, különböző ötletekkel álltak elő a Legfelsőbb Bíróság megreformálására. Például nagy kört futott be az az elképzelés, hogy fel kell emelni az ítélkező bírák számát tizenötre, a hat főt Biden elnök jelölné. Aztán a demokraták mégsem kockáztatták meg ezt a lépést.

Miért fáj ennyire a liberálisoknak ez a módosítás? Egyrészt az elmúlt ötven évben alapjoggá vált a terhességmegszakítás. A legfelsőbb jogi szerv várható döntésével kihúzza a szőnyeget azok alól, akik a személyiségi jogok elsőbbségére hivatkoznak. 

Szerintük a nő nem rendelkezhet ezentúl a testével, meg kell szülnie a nem kívánt gyermeket, aztán persze akár azonnal nevelőotthonba adhatja. Vagy átmegy egy másik államba, ahol engedélyezett az abortusz, és végrehajtatja a terhességmegszakítást – vághatják rá a cinikusok. De van itt más probléma is, ha végigmegyünk a jelenlegi Legfelsőbb Bíróság gondolatmezsgyéjén. 

Hol szerepel az a jog az amerikai alkotmányban, hogy homoszexuálisok esküvőt köthetnek? Az alaptörvény mely cikkelye foglalkozik a fogamzásgátlókkal, a homoszexuálisok büntetlenségével, esetleg a transzneműekkel? Ezek lesznek a következő témák, amelyek sorban ott fekszenek a „konzervatív” bírák asztalán – ez a liberális meglátás. Számukra ezek bálványok, az „amerikai élet jelképei”. Milyen tervek voltak a Legfelsőbb Bíróság „reformjára”?

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)