időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo
Városkép – Nemrég az elhanyagolt evangélikus egyházi épület új gazdára talált

Aki a pesti Rákóczi úton lakást vesz, annak templom is jár

Ozsda Erika
2022.09.10. 16:00 2022.09.26. 11:10
Aki a pesti Rákóczi úton lakást vesz, annak templom is jár

Jönnek-mennek a járókelők Budapesten a Rákóczi út 57. szám előtt. ­Arról nem sokan tudnak, hogy az épület körülöleli és elrejti az udvaron álló egykori­ szlovák evangélikus templomot, amelyet a rendszerváltás után különböző célokra használtak. Nemrég az elhanyagolt templom új gazdára talált: felújítják, és a Magyarországi Szlovákok Kulturális és Közösségi Központjává alakítják át.

Magyarországon tíz megyében élnek szlovákok. Legtöbben a Dél-Alföldön laknak Békéscsaba, Szarvas, Tótkomlós környékén, illetve a Mátra vidéki településeken, Komárom-Esztergom megyében és Budapest környékén. Angyalföldön, a Lomb utcában szlovák óvoda, általános iskola, gimnázium és kollégium működik. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás alapján mintegy harmincötezren vallották magukat szlováknak vagy kettős kötődésűnek. Az idei népszámlálás fontos számukra.

Csaknem két évszázada Pest-Buda még soknemzetiségű város volt, ahol többségében németek éltek. A XIX. század második felében épült a főváros körutakkal, bérházakkal, kisebb-nagyobb palotákkal. Az építkezésekhez sok munkásra volt szükség, akik főleg a Felvidékről érkeztek.

– A Pest-Budára érkező szlovák munkásoknak lelki gondozásra is szükségük volt – fogalmaz Kovács Anna művelődéstörténész.

– A németek első evangélikus templomát 1811-ben adták át a Deák téren, amelyet háromnyelvű – német, szlovák, magyar – gyülekezet látogatott. Később a szlovákok az uralkodóhoz írt levelükben azt kérték, hogy külön eklézsiát alakíthassanak. Amikor a templom már szűknek bizonyult a háromnyelvű gyülekezet számára, 1839-ben József főhercegtől egyházi és iskolai célokra alkalmas telket kaptak az akkori Kerepesi úton.

Az új templomot 1867 decemberében adták át. A város fejlődését szabályozó rendeletek értelmében körbe kellett keríteni, kikövezni az utcát, később csatornát kiépíteni. Mindezekre a szlovák egyháznak nem volt pénze. A gondok enyhítésére 1892-ben Deutsch Károly építkezővel kötöttek szerződést, aki vállalta, hogy négyemeletes bérházakat épít a templom köré. Ennek fejében a házakra hatvan évre haszonélvezeti jogot kap, amelyből minden évben meghatározott összeget fizet az egyházközségnek, kifizeti a gyülekezet adósságát, rendbe hozza a templomot, iskolát épít, valamint lakást és hivatalt biztosít a mindenkori lelkésznek. 1893–94-ben végül felépültek a bérházak, s kiszorították a templomot az utcafrontról: így láthatatlanná vált a Rákóczi útról.

A század végén négy-hatezer fős gyülekezet látogatta a vasárnapi istentiszteleteket, az 1920-30-as években már csak ezren. Az egyház a csőd szélén állt. Az elmagyarosodás és a második világháború utáni lakosságcsere miatt a templomot csupán néhány tucat hívő látogatta.

1965-ben eladták az épületet. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vette meg könyvtárának és előadótermének. Lebontották a karzatot, és födémek beépítésével háromszintesre alakították a belső részt. A rendszerváltozás idején privatizálták, és megkezdődött a mélyrepülés: a templomot kaszinóként, harcművészeti központként, edzőteremként, turkálóként működtették.

A templom mögött található iskola első emeletén alakították ki a kápolnát, ahol máig minden vasárnap istentiszteletet tartanak. Ott őrzik az orgona egy részét és a keresztelőmedencét. Than Mór imádkozó Krisztust ábrázoló festménye Dunaegyházára került, a harang a Nógrád megyei Szügy község templomtornyában szól. A Rákóczi úti templomban adta össze a pap a szlovákul is beszélő Mikszáth Kálmánt és Mauks Ilonát.

– A Luther-házat Tótudvarnak is hívják, amely az evangélikus szlovák közösség legfontosabb találkozási helye lett, kulturális és társadalmi központként működött – mondja Kovács Anna.

– Előszeretettel béreltek szobát ezekben a bérházakban a történelmi Magyarországon tanuló szlovák diákok is. Az épületek környékén számos egyesület jött létre.

Aszódi Csaba intézményfelelőssel a Luther utcai bejáratnál találkozunk. Mivel a templom körüli területet lezárták – a leeső kövek miatt nyilvánították életveszélyessé –, ezért csak az ő vezetésével mehetünk be. Lemegyünk az alagsorba, amely igazi labirintus. Itt alakították ki a vizesblokkokat és az öltözőket. A földszinten átsétálunk azon a téren, ahol régen a padsorok voltak – évekkel ezelőtt recepcióként szolgált. Majd kiérünk a Rákóczi úti kapualjhoz, ahol az egyházközség megbecsült tagjairól helyeztek el emléktáblákat. A kétezer négyzetméteres templomteret kisebb-nagyobb részekre osztották fel, torna- és edzőtermeket alakítottak ki. Az emeleten, a bejáratnál még mindig kinn van a tábla: Crossfit. A szentély fölött állunk, rálátunk a kápolnára. Miközben még egy szinttel följebb ballagunk, Aszódi Csaba elmeséli, hogy kevesen tudták, amikor lakást vásároltak itt, hogy vettek hozzá egy templomot is, ugyanis a templom homlokzata és a tető a társasház közös tulajdona. Hat éve úgy tűnt, valaki megveszi a templomot, de visszalépett. Az épület azóta üresen áll.
Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke a budapesti Fadrusz utcai székházukban fogad:

– A Szlovák Ajkú Evangélikus Gyülekezet lelkésze, Szpisák Attila tizenöt évvel ezelőtt tudomást szerzett arról, hogy valaki meg akarja venni a templomot, és a helyére hotelt szeretne építeni

– idézi fel a kezdeteket az elnök asszony.

Itt adta össze a pap a szlovákul is beszélő Mikszáth Kálmán írót és Mauks Ilonát. Fotó: Mirkó István

– Abban az időben merült fel első ízben, hogy a magyarországi szlovák közösség valamilyen módon szeretné visszakapni a templomot, de akkor még sem politikai szándék, sem pénz nem volt arra, hogy akár az egyház, akár az Országos Szlovák Önkormányzat megvásárolja. Parlamenti szószólónkkal, Paulik Antallal – a magyar és a szlovák oldalon egyaránt – öt éve kezdtünk el lobbizni azért, hogy biztosítsuk a forrást a templom megvásárlására és a Szlovák Kulturális Központ kialakítására. Kétéves munka eredményeképp a magyar és a szlovák kormány egyaránt elkötelezte magát a támogatás mellett. A templomot 2020-ban a magyar kormány segítségével – 765 millió forintot biztosított a megvételre – sikerült megvásárolni, s jelenleg az OSZÖ tulajdonát képezi. Maradt kis pénzünk arra is, hogy az életveszély-elhárítási munkákat kívülről elvégezzük. Az évtizedek során hozzáépített részeket – a nyaktagot, a kéményt és a hátsó lépcsőházat – majd elbontják.

A földszinten múzeum, az emeleten az intézményeik irodái, könyvtár, színház, kulturális intézet és újság szerkesztősége kapnának helyet.

– A Szlovák Kulturális Központ kialakítása kiemelt kormányzati beruházás. A Szlovák Köztársaság kormánya eddig kétmillió euróval támogatta a megvalósulását – mondja Hollerné Racskó Erzsébet.

– Büszkék vagyunk rá, mert ilyen mértékű támogatást még nem nyújtottak határon túli szlovák közösségnek. A magyar kormány tavaly és idén is 700-700 millió forint támogatást nyújtott. Jelenleg 2,1 milliárd forint áll rendelkezésünkre.

Bíznak abban, hogy jövőre elkezdődhet az építkezés, és 2024-ben már beléphetnek az épületbe. A szentély fölött, a legfelső részen kis ökumenikus kápolnát alakítanak ki, amivel szeretnék szimbolikusan visszaadni a templom eredeti funkcióját.

Borítókép: A Szlovák Ajkú Evangélikus Gyülekezet egyháza volt kaszinó, harcművészeti központ és turkáló is (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.