Kázmér 2024. március 4.
logo

Váci úti macska-egér játék a rendőrök és a tuningautósok között

Bertók T. László
2022.10.30. 17:45
Váci úti macska-egér játék a rendőrök és a tuningautósok között

A rendőrség és a közlekedési felügyelet illegális gyorsulási versenyzők, ­illetve szabálytalanul átalakított autók kiszűrésére tett kísérletet múlt pénteken. A nagyszabású akció azonban nem bizonyult túl sikeresnek. A hatóságok csak a jelenség tüneteire tudnak reagálni, de az igazi megoldást alighanem valahol a szankcionálás, a műszaki engedélyezés reformja és a hiánypótló legális gyorsulási versenyek háromszögén belül lehetne megtalálni.

A népdal szerint erdő mellett nem jó lakni, de ez manapság sokkal inkább igaz az olyan hatsávos sugárutakra, mint amilyen a budapesti Váci és Szentendrei utak. Nincs az a nagy hangszigetelő képességű ablak, amely képes hosszú távon is egészséges szintre mérsékelni a folyamatosan morajló, szirénafutamokkal és motorbőgetésekkel tarkított utcazajt. Nyugodt alvásra csak az a rövid néhány óra ad esélyt, amikor elvileg elcsendesül az utca, csakhogy nemritkán ilyenkor tűnnek fel a tuningverdák, és veszik kezdetüket az illegális utcai versenyek.

A sportkipufogókból előtörő robaj, a gázlevételkori visszadurrogás, amelyet a hangládaként működő házfalak csak felerősítenek, a legmélyebb álmából is felriaszt bárkit.

 

Életveszélyes helyzetek

A spontán illegális gyorsulási versenyek alanyai legtöbbször adrenalintól túlfűtött fiatal férfiak, de mint egy tavaly decemberi pécsi példa mutatja, időnként fiatal nők is. Az utcai gyorsasági versenyt rendező 21 éves lányok egyikének BMW-je egy megcsúszást követően oldalba talált egy szabályosan közlekedő autót. A versenyző lány a kórházban, a sértett autóban ülő nő a helyszínen vesztette életét.

2021 októberében 18 éves srácok játszottak autóversenyzősdit Csepelen, majd amikor egy kanyarban egyikük átsodródott a szembejövő sávba, egy ott haladó autóbuszba csapódott. A kocsiban ülő mindkét fiatal szörnyethalt.

Mindez nem vette el versenyzési kedvét annak a luxusautós fiatalnak, aki karácsony előtt barátjával próbálta összemérni gyorsulási képességét a Soroksári úton. Gyorsulási versenyük nem tartott sokáig, nyári gumikkal szerelt autója megcsúszott, és hátulról belecsapódott egy lámpánál várakozó 47 éves nő autójába. A családanya a helyszínen életét vesztette. Mindez halálos baleset gondatlan okozása bűntettnek minősül, amiért egytől öt évig terjedő fogházbüntetés szabható ki.

Állampolgári és önkormányzati nyomásra a rendőrség próbálja kedvét szegni az utcai versenyzőknek, de egyelőre végeláthatatlan macska-egér harcot folytat. Egy szubkultúra hobbija ez, amelyet lehetetlen pusztán hatósági szigorral kiiktatni.

Sokat segítene, ha legális mederbe terelődne az autótuning, illetve zárt versenypályákra az amatőr versenyzés. Korábban voltak szervezett gyorsulási versenyek a Hungaroringen és a tököli repülőtéren, de amióta ezek valamiért megszűntek, a tuningautósok arra hivatkoznak, hogy nincs lehetőségük máshol kiélni versenyzési vágyukat, mint az utcán. Főleg, miután a rendőrség a városszéli, szélesebb utakat is ellenőrzés alá vonta.

A tuningolás azóta létezik, amióta vannak, akik egyéni karaktert kívánnak adni járműveiknek (optikai tuning), illetve szeretnék megváltoztatni járgányuk eredeti teljesítménymutatóit (technikai tuning) – tehát a kezdetektől.

Mivel itt nincsenek kategóriahatárok, lehetetlen meghatározni, ténylegesen hány autó érintett. Az ugyanakkor beszédes tény, hogy nemzetközi iparág épült rá e hobbira, Budapesten és a megyeszékhelyeken tucatszám működnek tuningalkatrész-kereskedések és szakszervizek, illetve ötperces böngészéssel az interneten is százszámra találhatunk tuningklubokat, baráti közösségeket.

 

Illegális buherálások

– Az autó iránti szenvedély nem rossz dolog, csakhogy Magyarországon a tuning gyakorlata számtalan sebből vérzik – foglalja össze aggályait Balogh Ádám rendőr alezredes, a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője.

Az utcai gyorsulási versenyek és a lakosságot zavaró hanghatások mellett alapprobléma az engedély nélküli műszaki átalakítások kérdése. A rendőrség feladata egyértelmű: visszaszorítani az utcai versenyzést és elősegíteni az illegális műszaki átalakítások kiszűrését.

E kettős célt szolgálja az ismétlődő Lavina akció, amely minden alkalommal egy-egy budapesti főútvonalra fókuszál. Az „utcai gyorsulási versenyzők” túlnyomórészt fia­tal férfiak, akik korosabb autókat izmosíttatnak fel házilag, garázsműhelyekben, bizonytalan eredetű alkatrészekkel, szerencsésebb esetben erre szakosodott tuningműhelyekben, de az átalakítások jellemzően egyik esetben sem a közlekedési hatóság által jóváhagyott módon történnek.

Ennek vajon mi lehet az oka?

A neve elhallgatását kérő műszaki hatósági szakértő szerint nagyon kevés tuningautó legális Magyarországon. Ez arra vezethető vissza, hogy a szabályozás a nyugatinál és főleg az amerikainál jóval szigorúbb, ezért legalizálás helyett inkább vállalják a lebukás kockázatát. A teljesítménynövelő átalakítások változó mértékben érintik a motorszerkezetet, vezérlést, kipufogórendszert, futóművet és a karosszériát.

Vannak alkatrészek, amelyekhez elég a műbizonylat, de a legtöbb szerkezet átépítéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélyére volna szükség, amelyet megfelelő dokumentáció alapján adnak ki. Az illetékes műszaki szakértő ilyenkor előírja a megkívánt technológiát, majd utólag ellenőrzi a kívánalmak betartását, a beépített alkatrészek bizonylataival együtt. Ez az ügymenet a szakember szerint azért indokolt, mert egy kiadós tuningon átesett motor képes eredeti teljesítményének akár háromszorosát produkálni.

Fotó: Havran Zoltán

Konkrét példaként egy 1,6 literesre felfúrt, eredetileg száz lóerős, 1,4 literes Honda Civic erőforrását hozza fel, amely átépítés után igazoltan 360 lóerőt adott le mérőasztalon. A veszély abban rejlik, hogy az autó többi alkatrészét a gyártó az eredeti száz lóerőshöz, nem pedig egy 360 lovas autóhoz méretezte. A biztonság szempontjából csak az lehet elfogadható, ha a váltótól a futóművön át a fékrendszerig mindent ehhez a teljesítményhez igazítanak, de nem mindegy, hogyan, ugyanis egy „leültetés”, nyomtávszélesítés, kerékméret-változtatás áthelyezi a karosszéria tömegközéppontját, megváltoztatva ezzel az autó úttartását, kanyarstabilitását. A hatóság érthetően nem rajong a sufnituningért, mert ezek komoly szakmérnöki kérdések.

Péntek este hét óra, indul a Lavina. A közlekedésrendészet központi telephelyének épületébe egymás után érkeznek a rendőrpárok a kerületi kapitányságokról, illetve egy kettős a közlekedésfelügyelettől. A mai akció vezetője Ivánkovics András rendőr százados, aki minden felesleges körítés nélkül ismerteti a „haditervet”, osztja ki a feladatokat. Beveti a pofátlan(tan)ító autót is, amely egy civil Octavia, fedélzetén a Fáma III. lézeres mozgó sebességmérővel. Az adatokat – a többi kamerával megegyezően – zárt rendőrségi hálózaton, valós időben küldi a szerverekbe. Ezen az autón ma este Zoltán szolgál kolléganőjével, akinek egyik emlékezetes sztorija is tipikus gyorsulási versenyzős eset.

 

Lopakodó lebuktatók

– Szintén egy Váci úti Lavina akció során történt, hogy a pofátlan(tan)ító autóval belopakodtunk közvetlenül két tuningautó mögé, akik a pirosnál állva a szemünk előtt hívták ki egymást versenyre. Százhúszig fej fej mellett gyorsultak, ekkor a BMW-ben bekapcsolhatott a nitrobefecskendező, mert hirtelen faképnél hagyta a Mercedest. Száznegyvennél járt, amikor észlelte maga mögött a kék villogónkat. A BMW-ben fiatal srác ült, aki férfi módjára vette tudomásul, hogy kilencvenezer forint bírság és hat büntetőpont járt neki a versenyért.

Kilenc órakor egymás után jelentik az egységek, hogy megkezdik a sebességmérést és a gépjármű-ellenőrzést. Öt perc sem telik el, az egyik csapat vezetéstől eltiltott sofőrre bukkan, akit elő is kell állítaniuk. Az illető a kerületi fogdán lesz kénytelen eltölteni az éjszakát. Negyedórával később egy másik csapat garázdaságért körözött személyre bukkan az egyik igazoltatott autóban.

A századossal csakhamar mi is az akció helyszínére tartunk. A városból kifelé haladva kilométerenként találkozunk a Váci út mentén figyelő traffipaxos rendőrautókkal. A benzinkút előtt, ahol a tuningosok gyülekezni szoktak, most is vannak páran, de Ivánkovics András szerint a sok rendőrautót látva nyilván máshová vonulnak át. Ebben igaza is lett, csakhamar jelentik a rádión, hogy a Duna túloldalán, a Szentendrei úton gyorsulgatnak. Mire azonban átér a pofátlan(tan)-ító autó, a versenyzők már sehol.

– Legalább elriasztottuk őket innen, ez is valami – vigasztalja magát a parancsnok. Azért az este folyamán a Váci úton is horogra akad néhány gyorshajtó, ittas és eltiltott vezető, radarblokkolós „halacska” is.

A Duna Plaza mellett haladunk el, amikor nagy lendülettel érkezik egy vadonatúj Mercedes AMG GT, hátulján a gyári tuningcég jelével.

A százados kapcsolja is a villogót, megelőzi, félreállíttatja és ellenőrzés alá vonja a 367 lóerős kupét. Kiderül, a sofőrnél nincs jogosítvány, az autóról hiányzik az első rendszám.

Fotó: Havran Zoltán

A közlekedési hatóság kitelepített vizsgálóautójánál műszerrel megállapítják: a fóliázott oldal­ablakok fény­áteresztő képessége a minimális 74 helyett csupán három százalék. A vezető mintha bedeszkázott ablak mellett ülne. Lehet, hogy kívülről jól mutat, de nem látni ki az autóból, nem tűnik túl racionális átalakításnak. Több eljárás is indul ellene, de kap papírt, amellyel még hazaviheti a harmincötmilliós csodát. „Így vettük” – hangzik a szokásos magyarázat, amely senkit sem hat meg. A legtöbb illegális átalakítás is a „véletlen műve”, „így vásárolta külföldön”, „nem is tudott róla”.

A gyorsulási versenyt még bajosabb kimagyarázni – ráadásul ugyanennyire felesleges.

Borítókép: Egy eredetileg száz lóerőre tervezett autó nem bír el háromszázhatvanat (Fotók: Havran Zoltán)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.