A népdal szerint erdő mellett nem jó lakni, de ez manapság sokkal inkább igaz az olyan hatsávos sugárutakra, mint amilyen a budapesti Váci és Szentendrei utak. Nincs az a nagy hangszigetelő képességű ablak, amely képes hosszú távon is egészséges szintre mérsékelni a folyamatosan morajló, szirénafutamokkal és motorbőgetésekkel tarkított utcazajt. Nyugodt alvásra csak az a rövid néhány óra ad esélyt, amikor elvileg elcsendesül az utca, csakhogy nemritkán ilyenkor tűnnek fel a tuningverdák, és veszik kezdetüket az illegális utcai versenyek.
A sportkipufogókból előtörő robaj, a gázlevételkori visszadurrogás, amelyet a hangládaként működő házfalak csak felerősítenek, a legmélyebb álmából is felriaszt bárkit.
Életveszélyes helyzetek
A spontán illegális gyorsulási versenyek alanyai legtöbbször adrenalintól túlfűtött fiatal férfiak, de mint egy tavaly decemberi pécsi példa mutatja, időnként fiatal nők is. Az utcai gyorsasági versenyt rendező 21 éves lányok egyikének BMW-je egy megcsúszást követően oldalba talált egy szabályosan közlekedő autót. A versenyző lány a kórházban, a sértett autóban ülő nő a helyszínen vesztette életét.
2021 októberében 18 éves srácok játszottak autóversenyzősdit Csepelen, majd amikor egy kanyarban egyikük átsodródott a szembejövő sávba, egy ott haladó autóbuszba csapódott. A kocsiban ülő mindkét fiatal szörnyethalt.
Mindez nem vette el versenyzési kedvét annak a luxusautós fiatalnak, aki karácsony előtt barátjával próbálta összemérni gyorsulási képességét a Soroksári úton. Gyorsulási versenyük nem tartott sokáig, nyári gumikkal szerelt autója megcsúszott, és hátulról belecsapódott egy lámpánál várakozó 47 éves nő autójába. A családanya a helyszínen életét vesztette. Mindez halálos baleset gondatlan okozása bűntettnek minősül, amiért egytől öt évig terjedő fogházbüntetés szabható ki.
Állampolgári és önkormányzati nyomásra a rendőrség próbálja kedvét szegni az utcai versenyzőknek, de egyelőre végeláthatatlan macska-egér harcot folytat. Egy szubkultúra hobbija ez, amelyet lehetetlen pusztán hatósági szigorral kiiktatni.
Sokat segítene, ha legális mederbe terelődne az autótuning, illetve zárt versenypályákra az amatőr versenyzés. Korábban voltak szervezett gyorsulási versenyek a Hungaroringen és a tököli repülőtéren, de amióta ezek valamiért megszűntek, a tuningautósok arra hivatkoznak, hogy nincs lehetőségük máshol kiélni versenyzési vágyukat, mint az utcán. Főleg, miután a rendőrség a városszéli, szélesebb utakat is ellenőrzés alá vonta.
A tuningolás azóta létezik, amióta vannak, akik egyéni karaktert kívánnak adni járműveiknek (optikai tuning), illetve szeretnék megváltoztatni járgányuk eredeti teljesítménymutatóit (technikai tuning) – tehát a kezdetektől.
Mivel itt nincsenek kategóriahatárok, lehetetlen meghatározni, ténylegesen hány autó érintett. Az ugyanakkor beszédes tény, hogy nemzetközi iparág épült rá e hobbira, Budapesten és a megyeszékhelyeken tucatszám működnek tuningalkatrész-kereskedések és szakszervizek, illetve ötperces böngészéssel az interneten is százszámra találhatunk tuningklubokat, baráti közösségeket.
Illegális buherálások
– Az autó iránti szenvedély nem rossz dolog, csakhogy Magyarországon a tuning gyakorlata számtalan sebből vérzik – foglalja össze aggályait Balogh Ádám rendőr alezredes, a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője.
Az utcai gyorsulási versenyek és a lakosságot zavaró hanghatások mellett alapprobléma az engedély nélküli műszaki átalakítások kérdése. A rendőrség feladata egyértelmű: visszaszorítani az utcai versenyzést és elősegíteni az illegális műszaki átalakítások kiszűrését.
E kettős célt szolgálja az ismétlődő Lavina akció, amely minden alkalommal egy-egy budapesti főútvonalra fókuszál. Az „utcai gyorsulási versenyzők” túlnyomórészt fiatal férfiak, akik korosabb autókat izmosíttatnak fel házilag, garázsműhelyekben, bizonytalan eredetű alkatrészekkel, szerencsésebb esetben erre szakosodott tuningműhelyekben, de az átalakítások jellemzően egyik esetben sem a közlekedési hatóság által jóváhagyott módon történnek.