Heinz Theisen az európai önérvényesítés hiányáról és a Nyugat felelősségéről

Nagyon szívesen jöttem Magyarországra, úgy látom, az önök országát vezetik a legjobban az Európai Unión belül. Magyarországnak jó érzéke van az önérvényesítéshez, és az európai kultúráért is kiáll – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Mathias Corvinus Collegium meg­hívására hazánkba látogató Heinz Theisen német politológus, aki az Észak-rajna–vesztfáliai Katolikus Egyetem professzora is egyben.

2022. 11. 22. 12:45
Forrás: MCC
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Idén megjelent könyve az Önérvényesítés. Miért kell Európának és a Nyugatnak önmagát korlátoznia? Mire utal ezzel a címmel?
– Európa nagy részén elterjedt az a nézet, hogy az önérvényesítés jobboldali téma, és ezért sokan negatívan tekintenek rá. Ezen szeretnék változtatni, szeretném, ha az önérvényesítésre ismét szükségszerűségként tekintenének.

– Milyennek látja Magyarországot ebben a tekintetben?
– Nagyon szívesen jöttem Magyarországra, úgy látom, az önök országát vezetik a legjobban az Európai Unión belül. Magyarországnak jó érzéke van az önérvényesítéshez, megvannak a saját érdekei, és az európai kultúráért is kiáll. Pozitívum, hogy Svédországban, Olaszországban és még a szociáldemokrata vezetésű Dániában is látjuk, hogy egyre inkább megjelenik a realitásérzet. Ezt a tendenciát a választási eredmények is megerősítik.

– Könyvében úgy fogalmaz, hogy az Európai Uniót hátráltatja a „hatalmi vákuuma”, amely abból fakad, hogy képtelen a közös fellépésre. Hogyan tudna nagyobb erőt felvonultatni, hatékonyabban működni az unió?
– Úgy gondolom, nagyszerű példa lehetne az Európai Unió számára Svájc, amely belülről teljesen decentralizált, a legkisebb falu is maga dönthet a saját ügyeiben. Kifelé ugyanakkor nagyon erős, stabil tartással rendelkezik. Az uniós tagállamoknak több szabadságra és függetlenségre van szükségük. Az Európai Uniónak csupán a belső piacot, a külpolitikát és a védelmi politikát kellene közös területként meghatároznia. Minden mást át kellene engednie a nemzetállamoknak.

– Mi történik akkor, ha Európa nem áll ki önmagáért, milyen veszélyek fenyegetik?
– Európát többek között régóta fenyegeti az Afrika és a Közel-Kelet felől érkező migráció, mivel az iszlám nem akar Európa részévé válni. Azt akarja, hogy mi váljunk az iszlám részévé, ami az európai kultúrát veszélyezteti. Az iszlám világból felénk áramló migráció gyengíti az európai értékrendet azzal, hogy teljesen más kultúrát reprezentál. Minden tiszteletet meg kell adni az iszlám számára, de attól még ez veszélyforrást jelent, és úgy tűnik, hogy Európa nagy része ezt nem látja.

– Németország régóta a Willkommenskultur, vagyis a befogadás kultúrájának hazája, annak ellenére, hogy a népesség már csak a bevándorlás miatt gyarapszik.
– A bevándorlók befogadásával szemben sok félelem és ellenállás tapasztalható a mindennapi életben. A politika és a médiaelit azonban annyira egységes a nyitottság mint legfőbb érték fenntartásában, hogy a német lakosságnak esélye sincs ellene.

– Mit gondol, segítene-e az európai népességfogyás megállításában, ha az országok a magyar példát követve a családpolitikára fókuszálnának?
– Igen, a férfi és a nő kapcsolatán alapuló családmodell fontosságát kellene hangsúlyozni. Ehelyett az európaiak minden szexuális irányultságot támogatni akarnak. A homoszexua­litást tolerálnunk kell és nem bátorítanunk, mert az nem járul hozzá a társadalom fennmaradásához. A homoszexualitás tisztán magánügy, és annak is kellene maradnia.

– Az Észak-rajna–vesztfáliai­ Katolikus Egyetem professzoraként mit tapasztal a diákok körében, mennyire támogatják a hagyományos keresztény értékeket?
– Egyáltalán nem. Még csak nem is ismerik őket. De ez az én generációm felelőssége, úgy tűnik, hogy nem sikerült átadnunk nekik ezeket az egyetemes európai értékeket. Ez egy elveszett generáció, lehetséges, hogy jön egy újabb, de pillanatnyilag ez nem látható még.

– Hogyan látja, mi vezetett odáig, hogy háború tört ki a szomszédunkban?
– Egyetértek azzal az állásponttal, miszerint a konfliktusért elsősorban a Nyugat a felelős. Aktívan rombolta Ukrajna semlegességét, amelyre geopolitikai szempontból feltétlenül szükség volt. A háttérben már régóta az Egyesült Államok és Oroszország közti konfliktus húzódik meg. Amerika pedig Európa függetlenségét is veszélyezteti, hiszen azáltal, hogy belerángattak minket egy háborúba, már nincs szuverenitásunk, és nem vagyunk abban a helyzetben sem, hogy ellenállást tanúsítsunk. Európának ugyanakkor elementáris szüksége van az orosz energiahordozókra, különben nem tudja fenntartani a gazdaságát és iparát. Ha Oroszország és az Egyesült Államok megállapodna a tűzszünetben, ahhoz Kijevnek is tartania kellene magát. Bár Ukrajnának joga van megvédenie önmagát, ha megpróbál érvényt szerezni azokon a területeken, amelyeket Oroszország megszerzett, például a Krím félszigeten, ám az magában hordozza egy harmadik világháború kitörésének veszélyeit. Be kell fagyasztanunk a konfliktust azoknak a határoknak a mentén, amelyek az elmúlt időszakban kialakultak.

Borítókép: „A tagállamoknak több szabadságra és függetlenségre van szükségük” (Fotó: MCC)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.