Miközben Európa kifizeti a gázszámlákat, közben maga is elvérzik – ezt a meghökkentő következtetést vonta le a Bloomberg a legfrissebb elemzésében. Az amerikai hírügynökség az összefoglalóját iparági vezetők nyilatkozata alapján készítette, vagyis még durvább lesz a helyzet a vén kontinensen, mint azt korábban gondoltuk. S miután az Európai Unió tagállamai gazdasági téren egymásra utaltak, az energiakrízis bizony mindenkinek fájni fog.
Látszólag pedig kedvező a helyzet, hiszen sikerült kellőképp feltölteni a gázkészleteket, és mérséklődtek a földgázárak is. Utóbbiak persze, látva a háború eszkalálódását, a bizonytalan helyzetet, gyorsan kilőhetnek. Magyarán: az árak nagymértékű ingadozása hosszabb távon is fennmaradhat. Ez a fajta, kiszámíthatatlan piaci környezet pedig káros az egész ellátási rendszerre, és megnehezíti a tervezést is. Eső után köpönyeg: valószínűleg egy, a jelenlegitől eltérő szabályozói rendszer nyújthatott volna segítséget a piacok ingadozásának csökkentésére. A kérdés azért is lényeges, mert Európa nem lesz képes egyhamar megszabadulni a gázkitettségtől, a jövő energiamixében is megtalálható lesz ez az energiahordozó.
Tény, hogy a rossz hírek végeláthatatlanul sorjáznak a gázpiacon. Először Moszkva elzárta a csapokat, majd valószínűtlenül hosszú ideig tartott a nyár folyamán az Északi Áramlat turbináinak karbantartása, ezután maguk a vezetékek is megsérültek. És közben folyamatosan ott van a legnagyobb kockázat: egy átlagnál hidegebb tél. A sokkot az okozza, hogy a gázárak továbbra is a sokévi átlag nyolc-tízszeresén mozognak, az olcsó orosz gázimportnak egyelőre befellegzett.
Európa gazdasági kilátásait jelentősen rontja, hogy csak nehezebben és jóval drágábban jut energiához, mint amire az egész kontinens ipara és fogyasztói berendezkedtek.
Az energiakrízis már felütötte fejét az egyik legfontosabb ágazatban: évek óta nem tapasztalt visszaesést produkált az eurózóna a feldolgozóiparban. Ez az ágazat az, amely leginkább tükrözi a közös pénzügyi zóna gazdasági teljesítményét. De nincs könnyű helyzetben a szolgáltatóipar sem: októberben a negyedik egymást követő hónapban zárt a korábbi küszöbérték alatt az ágazat teljesítményét reprezentáló mutató.
Ami pedig minden uniós tagállam számára a legborzasztóbb dolog: az euróövezeten belül a mutató csökkenése Németországban volt a legnagyobb, a feldolgozóipari és a szolgáltatási szektorban egyaránt meredek és gyorsuló ütemű zsugorodást állapítottak meg. A német gazdaságtól ugyanis mindenki függ, tekintve, hogy az EU legnagyobb exportáló tagállamáról van szó. Amennyiben pedig Németország beteget jelent, az egész EU ágynak dől. Az összes prognózis azt vetíti elénk, hogy tovább erősödnek a recessziós várakozások az euróövezetben a negyedik negyedévben. Arra lehet tehát készülni, hogy a következő évben a mélybe zuhannak az uniós gazdaságok, így a 2023-as esztendő másról sem szól majd, mint a recesszióról, utána pedig a károk eltüntetéséről.
