Miközben Európának recesszióval, energiahiánnyal, az európai embereknek pedig az árak emelkedésével – és várhatóan növekvő munkanélküliséggel – kell megküzdeniük, addig Oroszország és az Egyesült Államok extraprofitra tesz szert az energiaválságból. A Gazprom 2022 első felében mintegy 41 milliárd dollárnyi rekordnyereséget ért el, míg az amerikai olajvállalatok csak a háború kitörése óta kétszázmillió dolláros extraprofitra tettek szert, emellett a palagáz kitermelése és a cseppfolyósított gáz (LNG) európai exportja is új lendületet kapott. Brüsszel a szankciós politikával végeredményben saját magát lőtte lábon, mert képtelen volt felismerni és érvényesíteni saját érdekeit a globális politikai és gazdasági rendszerben.
A háborúnak és a szankcióknak ugyanakkor nemcsak nyertesei és vesztesei, hanem vámszedői is vannak. Talán nem véletlen, hogy Soros György amerikai milliárdos befektető már 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálásakor több tucat energiavállalat részvényeiből vásárolt be abban bízva, hogy az annexió közvetett módon energiaválságot idéz elő az európai földrészen. Az orosz energiaszektort célzó európai szankciók 2014-ben végül nem kerültek napirendre, mivel az akkori német kancellár, Angela Merkel az amerikai lobbierő dacára is ellenezte azokat. Ma azonban már Olaf Scholznak hívják a német kancellárt. A szociáldemokrata–zöld német kormánykoalíció és Brüsszel elhibázott szankciós politikája megpecsételte Európa sorsát. Az energiaszankciók és az energiaválság valósággá vált, amely a tőzsdei spekulánsok számára is évtizedek óta nem látott haszonszerzéssel kecsegtet. A háború árát a globalisták eközben velünk, európai és köztük magyar emberekkel fizettetik meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!