időjárás 2°C Abigél , Alex 2023. február 9.
logo

Gulyás Gergely: Lemondtak a miniszterek a vagyonkezelő alapítványokban betöltött helyeikről

Szakértők szerint nem napokban, hanem inkább ledolgozott órákban érdemes számolni

Jancsó Orsolya
2022.12.03. 13:00 2022.12.05. 10:14
Szakértők szerint nem napokban, hanem inkább ledolgozott órákban érdemes számolni

Világszerte több sikeres pilotprojekt hirdeti a négynapos munkahét előnyeit. A pandémia átrendezte a munkaerőpiacot, így felmerül a kérdés: mi lesz a munkavégzés XXI. századi formája? A négynapos munkahét bevezetése ellen a fáradtság, illetve az adott feladatra rendelkezésre álló csökkent idő miatti stressz az egyik legfontosabb ellenérv. Számos pilotprojekt ezeken bukott el, mivel a fáradtság és a stressz hosszabb távon hatékonyságcsökkenést hozott. A négynapos munkahét pártján állók szerint ez azért jobb megoldás, mint az otthoni munkavégzés, mert jobban támogatja a munka és a magánélet egyensúlyát.

Henry Ford 1916-ban kezdett el gondolkodni az ötnapos munkahét bevezetésén, mivel remélte, hogy a kétnapos hétvégén az emberek távolabbra autóznak majd a sorozatban gyártott T modellel. Az ötlet végül 1926 júliusában valósult meg, és olyan sikeres lett, hogy az év szeptemberé­ben kötelezővé is vált. A tíz-tizenkét órás munkanap azonban nem számított különlegesnek, 1938-ban maximálták Amerikában 44 órában a munkahetet, amelyet két évvel később csökkentettek negyven órára. Richard Nixon már 1956-ban (még alelnökként) úgy vélte, hogy a munkaidő további csökkentése, tehát a négynapos munkahét „a nem túl távoli jövőben” megtörténhet, az elmúlt közel hetven évben mégsem következett áttörő változás.

Szakértők megegyeznek abban, hogy nem napokban, hanem inkább munkaórákban érdemes számolni, mivel a „négynapos munkahét” több verziót jelenthet. Az egyik megközelítés a korábbi negyven órát öt helyett négy részre osztja, ezt alkalmazták a kilencvenes években egy utah-i teszt­üzemben. Alkalmazkodva a világtrendhez azóta inkább a munkaórák csökkentése áll a középpontban, tehát negyven óra helyett már csak 32 a kötelező. Ez a modell inkább tükrözi a XX-XXI. századi munkaerőpiaci fejlődést, hogy az automatizálásnak köszönhetően rövidebb idő alatt végezhető el ugyanaz a feladatmennyiség.

Ezt támasztja alá a Telekom hazai projektje is, amelyben 152 munkavállaló vett részt júliustól októberig.

A résztvevők a cég közleménye szerint versenyeztek a lehetőségért, és az eredmények olyan pozitívak, hogy februártól már háromszáz dolgozó vehet részt a tesztüzem következő szakaszában. A dolgozóknak 32 órára csökkent a munkaidejük, szabadnapjukat pénteken vagy hétfőn kapták meg, miközben fizetésük azonos maradt. Az érintettek négyféle munkakörből kerültek ki, az ügyfélszolgálati és műszaki hibaelhárító munkatársak beosztásban dolgoztak, míg a technoló­giai értékesítési és erőforrás-támogatási munkatársak kötetlenebb munkaidőben. Az ügyfélkapcsolati munkatársak teljesítménye tíz százalékkal nőtt, és a többi beosztásban dolgozók is el tudták látni feladataikat, habár elismerték, hogy az intenzívebb munkavégzés az utolsó heti munkanapra jobban elfárasztotta őket, mint az ötnapos munkahét. Ám ezt a résztvevők szívesen elfogadták a plusz szabadnapért cserébe. A februártól induló etapban már informatikus fejlesztők is részt vesznek majd, akkor nem 32 óra, hanem 36 lesz az elvárt munkaidő.

A négynapos munkahét bevezetése ellen a fáradtság, illetve az adott feladatra rendelkezésre álló csökkent idő miatti stressz az egyik legfontosabb ellenérv. Számos pilotprojekt ezeken bukott el, mivel a fáradtság és a stressz hosszabb távon hatékonyságcsökkenést hozott. Az így keletkezett bevételkiesést a négynapos munkahét harmadik modellje szerint az államnak kellene pótolnia, ami közgazdászok szerint tarthatatlan. Ugyanakkor a szakértők egyetértenek, hogy hosszú távon még­iscsak a munkaidő csökkenése várható szellemi munkakörökben, már csak azért is, mivel számos kutatás kimutatta, hogy az irodai munkavégzés az ötnapos rendszerben messze van a hatékonytól. Tanulmányok igazolják, hogy az irodai dolgozók munkaóránként tizenöt-húsz percet töltenek dohányzással, kávézással, irodai és netes hírek beszerzésével, illetve a barátaik Facebook-frissítéseinek szemlézésével. Nem véletlenül tiltotta le számos cég a közösségi médiumokat az irodai számítógépeken, de a munkavállalók telefonjait nem tudják korlátozni.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a négynapos munkahéttel főként a meetingek és az irodai interakciók száma csökkent. A Telekom HR-igazgatója, Friedl Zsuzsanna úgy nyilatkozott, hogy ennek ellenére a résztvevők kilencven százaléka folytatná a négynapos munkahétben való dolgozást.

A kérdés, hogy a csökkenő irodai interakciók hosszú távon milyen hatással lehetnek a munkavállalókra. A pandémia nyomán kötelezővé vált otthoni munkavégzésről például kiderült, hogy nem való mindenkinek. Deliága Ákos, a Talk-A-Bot alapítója és ügyvezetője szerint a munkatársak izolálódása, a csoportkohéziós öröm, például a közös kávézás hiánya a szervezeti kultúra ellaposodását kockáztatja. Hasonló a helyzet a home office esetében is, ahol tény, bizonyos feladatokat hatékonyabban lehet otthonról elvégezni, de a tartós otthoni munkavégzés már nem való mindenkinek, főleg annak nem, aki csoportban szeret dolgozni. A csapatkohézió ugyanis csökkenti a fluktuációt. Számos cég ezért állt át a pandémia után a hibrid munkavégzés valamely formájára. A Talk-A-Bot például egy bizonyos napot­ előír a munkavállalóknak, amikor benn kell lenniük, egy napot otthonról kell dolgozniuk, a többi napokon pedig eldönthetik, honnan jelentkeznek be.

Dallos Zoltán, a DLX Media vezetője annyit tesz hozzá, hogy mind a távmunkának, mind az irodai munkavégzésnek van előnye és hátránya is, és egyénfüggő, hogy ki minek örül jobban, a csúcsforgalom mellőzésének vagy a nyugodtabb irodai légkörnek. Ezen tapasztalatok alapján vitatkoznak a szakemberek, hogy mely alternatív munkavégzési forma, a távmunka vagy a négynapos munkahét lesz a XXI. század slágere. A négynapos munkahét pártján állók szerint ez azért jobb megoldás, mint az otthoni munkavégzés, mert jobban támogatja a munka és a magánélet egyensúlyát. Otthoni munkavégzésben ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy csak munkaidőben kell rendelkezésre állni, annak ellenére is, hogy több országban, például Francia- vagy Írországban már létezik az úgynevezett lecsatlakozás joga, tehát a munkáltató nem keresheti a hivatalos munkaidőn túl a munkavállalót. Ha mégis megteszi, büntetést kaphat érte.

Magyarországon jelenleg nincs hasonló szabály, de az újfajta foglalkoztatási formák egyre terjednek. Digitális nomádok között például elfogadott, hogy kevesebb fizetésért is hajlandók aláírni a szerződést teljes home office esetén. A Telekom mellett legutóbb a Libri-Bookline októberben indította el négynapos tesztüzemét az irodai dolgozók számára. A pécsi szoftverfejlesztő Cubicfox nyár óta működik heti négy napon kilencórás munkaidővel. Az önkormányzati szférában Gyöngyös vezetett be november 7-től négynapos munkavégzést – igaz, ott nem a rövidebb munkahét motivációnövelő képessége vagy a munkavállalóknak való pluszkedvezmény megadása állt a döntés mögött, hanem az energiafelhasználás mérséklése. Külföldön is elsősorban a vállalati szférában vezetik be kísérleti jelleggel a négynapos munkahetet, bár Izlandon például kétezer-ötszáz kormányzati dolgozó is részt vett a projektben.

A nemzetközi tapasztalatok többnyire kedvezők.

Jelenleg Angliában fut a legnagyobb kísérlet, 73 cég háromezer-háromszáz dolgozójának részvételével. A félidős felmérésben 41 céget kérdeztek meg, amelyből harmincöten válaszolták, hogy a projekt év végi befejezése után is valószínűleg folytatni fogják a négynapos munkavégzést. Minden megkérdezett az ötnapos munkahéttel legalább azonos hatékonysággal dolgozott, hat cég pedig jelentős növekedést generált. Az eredmények alapján Skócia jövőre indítja tesztüzemét, és Wales is tárgyal a bevezetés lehetőségéről.

Izlandon 2015 és 2019 között folyt kísérlet a négynapos munkahétről. A tapasztalatok szerint a dolgozók boldogabbak lettek, jobban végezték munkájukat, és több idejük maradt a családjukra. Anthony Zeal, a Sydney-i Műszaki Egyetem professzora ugyanakkor tavaly arról számolt be, hogy a médiában egyértelmű sikerként tálalt izlandi kísérlet valójában mítosz, mivel a részt vevő 66 munkahely nagy része csak egy-két órával csökkentette a munkaidőt, így országos átlagban a projekt résztvevői mindössze 35 perccel dolgoztak kevesebbet a magán- és 65 perccel az állami szektorban. Svédországban sem volt teljesen sikeres a 2015-ös pilotprogram, ott a nővérek és az orvosok nyolc- helyett hatórás munkaideje azt okozta, hogy újabb munkavállalókat kellett felvenni a kiesők helyére. Japánban ugyanakkor pozitív eredménye lett a kormány bejelentésének, hogy a négynapos munkahéttel kívánják csökkenteni a japán dolgozók kiégését, öngyilkossági rátáját. A helyi Microsoftnál negyvenszázalékos hatékonyságnövekedést mértek. Spanyolországban sincs egyelőre negatív visszhangja a kétszáz kisebb és közepes vállalat hatezer dolgozója részvételével indult tesztnek.

Nemzetközi szakértők úgy vélik, hogy amíg a munkavállalók azonos fizetést kapnak, többnyire pozitív eredményt lehet kapni. Azonban már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ha a kevesebb munkaóra alacsonyabb fizetéssel jár. Németországban például az egyik legnagyobb autóipari szakszervezet ajánlotta a négynapos munkahét bevezetését a tömeges leépítések elkerülése érdekében. Ez utóbbi az energiaválság miatt egyre nagyobb veszély Európa-szerte, így szakértők lehetségesnek látják, hogy a rövidebb munkaidő hamarabb általánossá válik a kontinensen, csak nem annak pozitív hozadéka miatt, így a munkavállalók nem fogják tudni élvezi az előnyöket.

Iskolaidő Az 1930-as években Amerika-szerte népszerű volt a négynapos iskolahét, és az elmúlt években ezerhatszáz intézmény vezette be ismét anyagi problémák és a tanárhiány miatt. A gyakorlat célja a spórolás mellett a gyerekek tanulásra rendelkezésre álló idejének növelése, azonban oregoni és coloradói kutatások szerint a négy napot iskolában töltő diákok matematika- és szövegértési képességei rosszabbak, mint az ötnapos rendben tanulóké. A valószínű okok között a megnövekedett közösségimédia-használat állhat.

Borítókép: Kisvállalkozók számára kialakított „gördülő iroda” Fokvárosban. A nemzetközi tapasztalatok szerint a csökkentett munkahéttel főként a meetingek és az irodai interakciók száma csökkent (Fotó: Getty Images)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.