Csak megszületniük volt nehéz, számol be részletesen a New York Magazine karácsony előtt megjelent írása a szórakoztatóipar belterjességéről, illetve arról, hogy vajon mi az oka annak, hogy 2022-ben mintha minden az ismert emberek ismert gyerekeiről szólt volna. Új kifejezést ismerhetett meg a világ: a nepobébit, a közösségi média pedig azóta is kultúránk sztárutódok iránt tanúsított szeretet-gyűlölet rögeszméjét elemzi. A cikkből kiderül, hogy színészek neveltek fel zenészeket, zenészek pedig színészeket, valamint utánajár az „iparági babáknak” is, akik szülei ugyan nem híresek, viszont mélyen be vannak ágyazva a szórakoztatóipar DNS-ébe, ami hasonlóan nagy segítség az indulásnál.
Nepobébik mindenütt
A magyar etimológiai szótár szerint a nepotizmus a protekciónak az a fajtája, hogy az állások, hivatalok, tisztségek betöltésében dönteni vagy befolyást gyakorolni jogosult személy a rokonait, családtagjait részesíti előnyben mások, érdemesebbek előtt. Nemzetközi szó a latin nepos, nepotis (testvérünk fia) nyomán; a középkori pápák gyakorlatára utal, hogy megválasztásuk után közeli rokonaikat főpapi állásokba nevezték ki. A dolog tehát nem éppen új keletű, de vajon a szórakoztatóiparban is hasonló dinasztiák működnek, mint a reneszánsz pápák korában? Az egyház az 1600-as években felvette a harcot a gyakorlat ellen, ma már azonban sajnos semmi sem ilyen fekete-fehér.
A nepotápláléklánc csúcsán azok trónolnak, akik nemcsak a nevet örökölték a szüleiktől, de számos olyan tulajdonságot is, amelynek köszönhetően ők is híresek lettek. Lásd például, akik fizikailag is hasonlítanak szüleikhez, mint Uma Thurman és Ethan Hawke lánya, Maya Hawke, Melanie Griffith és Don Johnson lánya, Dakota Johnson, Lenny Kravitz és Lisa Bonet lánya, Zoe Kravitz, Eugene Levy fia, Dan Levy, Denzel Washington fia, John David Washington, vagy éppen Jerry Stiller fia, Ben Stiller. No és nem csupán színészek akadnak ezen a szinten: Elvis unokája, Riley Keough most kezd berobbanni, a modellszakmát pedig nem véletlenül hódította meg Cindy Crawford szinte klónjának tűnő lánya, Kaia Gerber, vagy a Kardashian–Jenner-klán üdvöskéje, Kendall Jenner, esetleg Vincent Cassel és Monica Bellucci lánya, Deva Cassel, aki alig lett nagykorú, de már a Dolce & Gabbana kifutóin sétál. A következő szinten azok vannak, akik családi kapcsolatok révén jutottak előrébb, még a szüleik nem is voltak sztárok, csak mondjuk iparági szakemberek, menedzserek, producerek, lásd Billie Eilish vagy Kristen Stewart.
Az idő persze kulcsfaktor, és sokan vannak, akik esetében megbocsátjuk, hogy híres szüleik voltak, hiszen bebizonyították, hogy megérdemelt helyük van a szakmában. Senki nem kérdőjelezi meg például Jane Fonda (Henry Fonda lánya) vagy Laura Dern (Bruce Dern és Diane Ladd színészek lánya) tehetségét, de Jamie Lee Curtis (Tony Curtis és Janet Leigh lánya) sem most kezdte a szakmát. Ő egyébként többször nyilatkozott a témában: szerinte amint kiderül valakiről, aki nagyon sikeres a saját területén, hogy valakinek a rokona, sokan feltételezik, hogy nincs tehetsége, ez viszont egyszerűen nem igaz. Kate Hudson (Bill Hudson énekes és Goldie Hawn színésznő lánya) szerint a nepotizmus például az üzleti világban sokkal jobban jelen van, és különben is mindegy, hogy ki honnan jön és kiket ismer, csakis a munkához való hozzáállás számít. Lily Rose Depp (Johnny Depp és Vanessa Paradis lánya) is hasonló érvekkel próbálta védeni saját érdemeit: lehet, hogy egy lépéssel beljebb van, de ez nem jelenti azt, hogy nyert ügye van – és különben is, egy orvoscsalád esetében nem firtatják, hogy a gyerekek miért lettek orvosok. Volt, aki messzebb ment: Kate Moss testvére, Lottie Moss azóta törölt tweetjében kijelentette, hogy az élet nem igazságos, szóval tessék szépen lenyelni, hogy valaki gazdag és híres családból jön.
Könnyített pálya
Egy sztár gyerekéből alanyi jogon lesz sztár: sokuk még meg sem született, máris újságok címlapján szerepel. Figyelemmel kísérik minden szárnypróbálgatását, hírszámba megy, ha csatlakozik a közösségi médiához. A következő lépés az, hogy a szülei vagy a szüleihez közeli projektek révén kipróbálhatja magát, a szakma pedig tárt karokkal fogadja, hiszen jól jön a reklám. A szupertitkos meghallgatásokra gyerekjáték bejutni, már csak teljesíteni kell valamennyire. Ha elbukik, kudarcát felfogja a védőháló.
Senki sem lesz persze rossz ember attól, hogy jobb helyzetbe született, azonban a nepobébik egy része nem érzékeli, hogy hasonló vagy éppen jobb adottságokkal rendelkező pályatársaik azoknak a termeknek az ajtóit döngetik hiába akár hosszú éveken át, ahol ők már rég benn poharazgatnak a megfelelő emberekkel, menedzserekkel és castingrendezőkkel. Hogy miért most lett ebből beszédtéma? Azért, mert felfigyelt rá a társadalmi igazságtalanságokra fokozottan érzékeny Z generáció. A nepobébivitára érkezett sértődött, negatív reakciók pedig kristálytisztán megmutatják, milyen érzékeny témára tapintottak, hiszen senki nem szereti, ha rámutatnak, hogy bizony nem kizárólag a saját érdemeinek köszönheti sikereit. A felháborodás meglehetősen visszás, miközben csak annyit kértek tőlük: egy kicsivel több alázatot, és talán egy kicsit szerényebben.
Borítókép: Riley Keough, Sepehen Yellow Hawk és Gina Gammell a War Pony premierjén március 16-án a texasi Austinban. Fotó: Frazer Harrison / Getty Images / AFP
