Megcsonkított emlékművek: a hét millenniumi oszlop

A XX. század nem igazolta a századforduló bizakodását, hiszen teljes épségükben csak a pusztaszeri és a pannonhalmi emlékművek állnak.

Thaly Kálmán szabadon megtartott és gyorsírással lejegyzett előadásában részletesen ismertette a helyszínek kiválasztásának földrajzi, történeti, közlekedési, idegenforgalmi és nemzetpolitikai szempontjait; egyenként elbeszélte az emlékművek tervezésének és építésének történetét, a rájuk vonatkozó építészeti, művészettörténeti tudnivalókkal együtt. Beszámolt az építkezéseket megelőző vitákról is, így arról, hogy Munkács képviselő-testülete nem a várban, hanem a város központjában javasolta fölállítani az emlékoszlopot, Pusztaszeren pedig birtokjogi viták nehezítették az Árpád-emlékmű fölépítését.

Thaly Kálmán a Parlament I-es kapujánál, 1908. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

Thaly Kálmán az előadását azzal a reményteli gondolattal zárta, hogy 

e fölállított emlékművek hirdetni fogják hosszú időkig Magyarország ezredéves fönnlétét, és jelképezni a nemzetiségek előtt a magyar állameszmét, amelyhez híveknek kell lenniök nekik is.

A XX. század nem igazolta a bizakodását, hiszen teljes épségükben csak a pusztaszeri és a pannonhalmi emlékművek állnak. A zimonyi torony – amelyet Thaly mind között a legszebbnek tartott – ugyan áll, de immár turulszobor nélkül; a munkácsi emlékoszlopról pedig a legutóbbi időben távolították el a magyarok legendás madarának bronzba öntött mását. A többi emlékműnek immár nyoma sincs.

Az archív fotográfiákkal szemléltetett kötet eredetileg a pozsonyi Wigand nyomda kiadásában jelent meg 1898-ban, e mostani új kiadás változatlan formában tartalmazza az eredeti képanyagot, hogy az olvasók legalább régi fotográfiákon láthassák az utódállamokban 1920 után ledöntött vagy megcsonkított millenniumi emlékoszlopokat, amelyek hazánk ezeréves históriáját csupán rövid ideig szimbolizálták. Ám kurta történetüknek mindenképp forrásértékű dokumentuma Thaly Kálmán hajdani előadása. És a maga által megörökített emlékállító munka nem mellesleg életművének igazán értékes és becsülendő része.

 

(Thaly Kálmán: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története. Nagy-Magyarország Park, Isztimér, 2023, 66 oldal. Ármegjelölés nélkül)

Borítókép: A Budapest Galéria telepe. A millenniumi emlékműről leemelt Habsburg-szobrok, előtérben Zala György alkotása, Ferenc József szobra, 1990 (Fotó: Fortepan/Erdei Katalin)