időjárás 5°C Csenge , Ráhel 2023. február 4.
logo
A Tömösi-szoros millenniumi őrszeme

Árpád-szobor a hegyen

Tömösi István
2022.10.21. 10:25
Árpád-szobor a hegyen

A brassói Cenk-hegyen 1896-ban emelt oszlop egyike volt az országgyűlési határozatban rögzített hét emlékműnek, amelyeket a millenniumi Magyarország hét különböző pontján helyeztek el. A magyarság ezeréves Kárpát-medencei jelenlétét megörökítő emlékjelek „kigondolója”, Thaly Kálmán ország­gyűlési képviselő nemcsak az emlékművek szimbólumrendszerét „álmodta meg”, hanem a helyszínek pontos kijelölésében is részt vett. 

Thaly bevallása szerint az erdélyrészi emlékmű kijelölésénél volt a legnagyobb gondban. Végül a Keresztényhavas északkeleti nyúlványára, a Brassóba mélyen benyúló Cenk-hegyre esett a választása. A kerek talapzatból kinyúló dór oszlop tetején ugyanolyan honfoglalás kori vitéz vigyázta a Tömösi-szorost, Magyarország délkeleti kapuját, mint az északnyugatit a dévényi vár fokán. 

Az első világháborút követően megszállt országrészek magyar emlékműveinek sorsa mindnyájunk számára ismert: megcsonkításuk, elpusztításuk vagy kegyeletsértő átértelmezésük előrevetítette a Trianon után kisebbségbe került magyarságra váró megpróbáltatásokat.

A brassói millenniumi emlékmű kálváriája több szempontból is kiemelkedik az elpusztított magyar emlékek sorából, hiszen megsemmisítése már 1913-ban, tehát még a fennálló magyar államalakulat keretében bekövetkezett! Talán éppen ezért ismert kevésbé a története, és már az első világháború végén sok téves információ jelent meg róla a korabeli sajtóban.

Kovács Lehel István, a Heraldika Kiadó gondozásában idén napvilágot látott könyv szerzője az emlékmű történetének széthullott tükörcserepeit igyekezett összerakni az újságokban megjelent hírek közlésével és helyes értelmezésével. Könyvében így kerekedik ki a brassói Cenk-hegyen 1896. október 18-án leleplezett millenniumi emlékmű szomorú története, illetve utóélete, amelyről talán még az elpusztításánál is kevesebbet tudunk. 

Kovács Lehel István: Szobor a hegyen.
A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története. Heraldika Kiadó, Budapest, 2022. Ára: 4990 forint

Az emlékmű jelenkori kultuszának ápolásában a szerző is aktív részt vállal, ezért nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedek eseményei is érdekesek és jól adatoltak, hiszen az erre vonatkozó értesülések „első kézből” valók. A szerző alaposságára vall az is, hogy könyvében minden sajtóhírt közölt, amelyhez hozzájutott. 

Ez az összegzés jól rávilágít arra, hogy a korabeli értesülések mennyire eltérhettek egymástól, ezért nem árt az innen származó információkat kellő óvatossággal és fenntartással kezelni. 

Az emlékmű történetének tárgyalásánál jobb lett volna, ha több a magyarázó szöveg és kevesebb az idézet, mert így a kötet inkább tematikus cikkgyűjtemény jelleget ölt. Ugyanakkor az idézetek tárháza bizonyíték arra, hogy a korabeli magyar sajtó digitalizálásával évek óta szorgalmasan foglalkozó cég adatbázisa kimeríthetetlen művelődéstörténeti forrás, amely jócskán megkönnyíti a kutatók dolgát.

Trianon szlovák szemmel

Holec szerint végül is a nagyhatalmak geopolitikai és katonai érdekeinek megfelelően vonták meg az új határokat.

Ellenben a felhasználóknak azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a feladat még a felénél sem tart, egyrészt még számos magyar napi- és hetilap digitalizálására kell sort keríteni, másrészt a meglévő digitális állomány is leginkább az ementáli sajtra hasonlít. 

Jelen kötetben a digitálisan elérhető lapokból származó utalások téves értelmezéséből adódhat az a félreértés, hogy a Függetlenség hasábjain Thaly már 1882-ben(!) a brassói „Árpád-szobor” felállítását szorgalmazta volna, sőt erre Verhovay Gyula lapjában még közadakozást is hirdettek. 

A félreértésre az is ráerősíthet, hogy az eredetileg Árpád korabeli közvitézt ábrázoló szobrokat (a dévényit, de különösen a brassóit) a korabeli sajtó már szinte a leleplezésük pillanatától Árpád-szobornak vagy Árpád-emléknek nevezte, és ez így rögzült a köztudatban. 

Az állami pénzből – tehát nem közadakozásból – emelt hét millenniumi emlékmű közül egyedül a pusztaszeri szobordísze ábrázolja Árpád fejedelmet. A pontatlan névhasználatból adódó tévedést érdemes tisztázni – és esetleg a könyv második kiadásában korrigálni.

A kötetet számos dokumentumértékű fotó gazdagítja, némelyik sajnos forrásmegjelölés nélküli. Azonban ettől eltekintve a brassói millenniumi emlékről összeállított monográfia követésre méltó kezdeményezés, amely nemcsak a helytörténet, hanem az egységes magyar művelődéstörténet szempontjából is fontos.


Borítókép: Az emlékoszlop metszeten (Fotó: Wikipédia/ Kurcz Lipót – Vasárnapi Ujság 1896/43)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.