Ellenben a felhasználóknak azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a feladat még a felénél sem tart, egyrészt még számos magyar napi- és hetilap digitalizálására kell sort keríteni, másrészt a meglévő digitális állomány is leginkább az ementáli sajtra hasonlít.
Jelen kötetben a digitálisan elérhető lapokból származó utalások téves értelmezéséből adódhat az a félreértés, hogy a Függetlenség hasábjain Thaly már 1882-ben(!) a brassói „Árpád-szobor” felállítását szorgalmazta volna, sőt erre Verhovay Gyula lapjában még közadakozást is hirdettek.
A félreértésre az is ráerősíthet, hogy az eredetileg Árpád korabeli közvitézt ábrázoló szobrokat (a dévényit, de különösen a brassóit) a korabeli sajtó már szinte a leleplezésük pillanatától Árpád-szobornak vagy Árpád-emléknek nevezte, és ez így rögzült a köztudatban.
Az állami pénzből – tehát nem közadakozásból – emelt hét millenniumi emlékmű közül egyedül a pusztaszeri szobordísze ábrázolja Árpád fejedelmet. A pontatlan névhasználatból adódó tévedést érdemes tisztázni – és esetleg a könyv második kiadásában korrigálni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!