időjárás 3°C Aranka 2023. február 8.
logo
A trianoni békediktátum szlovák történész szemével

Trianon szlovák szemmel

Mezey László Miklós
2022.10.21. 08:24 2022.10.21. 08:40
Trianon szlovák szemmel

Szlovákiában a trianoni békediktátum centenáriumára jelent meg a pozsonyi Comenius Egyetem tanárának monográfiája. A magyar olvasó szempontjából azért érdekes ez a könyv, mert egyrészt bemutatja, miképp látja a mai szlovák történetírás Trianont, másrészt azért, mert Magyarországgal ellentétben ott nem igazán téma az 1920. június 4-én aláírt békeszerződés. Így Roman Holec műve úttörő munkának számít e kérdéskörben.

A szerző elismeri, hogy a trianoni döntés a magyarok számára „túlságosan kíméletlen büntetés” volt, ugyanakkor az okait egyértelműen a régi Magyarország politikájában jelöli meg, nevezetesen a nemzetállam magyarosítási törekvéseiben, illetve a kiegyezés korának birodalomépítési ambícióiban. 

Úgy véli, a kisebbség asszimilációját szorgalmazó magyar politika mozgósította a korabeli szlovák értelmiséget és a felvidéki társadalom egy részét, az így kialakult ellenkezés lett az elszakadás vágyának egyik legfőbb mozgatórugója. 

Elismeri, hogy a szlovák politikai elitnek nem volt elképzelése az önálló szlovák államiságról, és csak a XX. század elején találtak rá a csehszlovák keretű államiság gondolatára. Azt is világosan látja, hogy a nemzeti önrendelkezés akkoriban „divatos” eszméje a magyarok esetében nem, a szomszédos népek vonatkozásában viszont érvényesült, így kerültek milliós magyar tömegek határon túlra.

Holec megemlíti, hogy végül is a nagyhatalmak geopolitikai és katonai érdekeinek megfelelően vonták meg az új határokat.

Roman Holec műve elején Magyarország első világháború előtti nemzetállami és birodalmi törekvéseit részletezi. A következő részekben a háborús vereség következményeit veszi számba, majd a szerződés tartalmát, annak jogi vonatkozásait tekinti át, kitérve a Trianont övező alaptalan legendákra is.

Roman Holec: Diadal és katasztrófa. Trianon egy szlovák történész szemével. Lábnyom Könyvkiadó – Vydaltel’stvo Zeleny Kocúr s. r. o.
Budapest–Somorja, 2022. Ára: 5450 forint

 

Vizsgálja a diktátum következményeit a győztesek és a vesztesek szemszögéből; majd fölidézi a határmegállapítás részletkérdéseit. Az 1920-as évek elejéig követi a politikatörténet fejleményeit, hogy az utolsó fejezetben Trianon emlékezetének évszázados jellemzőit világítsa meg. 

Itt állapítja meg, hogy a magyarokat roppant súlyosan büntető béke máig tartóan erősítette a magyarságban a „szigetszindrómát”, az „egyedül vagyunk” gondolatát, az etnocentrizmust, és aktivizálta a nemzetet a revíziós célok támogatására.

A szerző az „egyrészről – másrészről” módján egyensúlyozó fejtegetései után kritikusan szól a magyar történelemszemléletről; szerinte az a múltba fordulással érvel, és a sebeket föltépő szemlélet alkalmas az emberek közvetlen megszólítására, a határon túl élő magyarok gondolkodásának befolyásolására. Úgy tartja, hogy a Trianon-szindróma életben tartása évtizedekkel ezelőtt csupán szubkultúra volt – ma viszont az egész magyarságra jellemző ideológiai erőtényező.

Historiográfiai okfejtése szerint a magyar és szlovák Trianon-értelmezés különbsége abban ragadható meg, hogy 1920 után a magyarok visszafelé tekintettek, a XIX. századi birodalmi törekvések felől ítélték meg Trianont, és ma is ebből merítenek véleményükhöz érveket és legitimitást; ellenben a szlovákok a békekötés után előre, a jövőbe néztek, hiszen mást nem is nagyon tehettek, tekintve, hogy nem volt igazán múltjuk. 

A kétféle historiográfia paradoxona, hogy a szlovák történetírás inkább a Trianont megelőző korszakot vizsgálja, abban találja meg a későbbi események okát; a magyar történészek viszont a békediktátum következményeiből indulnak ki, azok alapján mérik föl a fájdalmas veszteségeket.

„A kölcsönös sérelmeknek se szeri, se száma. Próbáljuk meg megnevezni, megmagyarázni és megérteni őket” – írja Holec, miközben maga is tudatosítja, a történész nem bíró, nem oszthat igazságot. Meg aztán a „történelmi igazság” amúgy is roppant képlékeny fogalom, hiszen érzelmektől átfűtött.
 

Borítókép: Nagy-Trianon kastély (Fotó: Fortepan / MZSL/Ofner Károly)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.