Tehetsége a szobrászat terén is megmutatkozott. A fővárosi Millenniumi emlékművön Szent László és III. Károly király szobrainak mintázásával viszonylag korán megbízták, 1912-re el is készült mindkettő. Forrás című női aktját (1911) a Széchenyi fürdő bejárata előtt helyezték el. Néhány évvel később, 1929-ben Alpár Ignác álló szobrának elkészítésére kapott megbízást. A kompozíciót két évvel később állították fel a Városligetben A céhmesteri ruhában ábrázolt tervező plasztikája Telcs Ede talán legsikerültebb alkotása. Kossuth-szobra (1906) Kecskemétre került.
Egyéniségét megismerve több építész kérte fel épületeinek szobrászi díszítésére. A Zeneakadémia földszintje és első emelete közötti füzérek és puttók, a Gresham-palota homlokzatán látható szakállas fej Telcs Ede keze munkái. Mindig igyekezett alkalmazkodni az épület rendeltetéséhez, stílusához, megtartva az önmaga számára előírt művészi és esztétikai mércét. Síremlék-tervezőként kerülte a mesterkéltséget, a túlzott patetikus hangvételt. Legismertebb műve Munkácsy Mihály 1911-ben felállított szecessziós síremléke. A korai Barabás Miklós-mellszobor után többnyire magas domborműveket készített az elhunytak sírjaira.
Az 1948-ban bekövetkezett halála után hagyatékát szülővárosa múzeuma kapta meg.
Borítókép: Telcs Ede műtermében 1900 körül (Fotó: Wikipédia)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!