Ave Domine, vagyis Üdvözlégy, Uram – olvasható a jelképes bejárat, a Gelsey család nyolcszögletű, kupolával fedett mauzóleuma homlokzatán, amelyet Hikisch Rezső tervezett 1915-ben a Zala megyei Gelséről származó famíliának, amely 1869-ben nemesi címet, 1904-ben pedig gyáriparosi teljesítményéért bárói rangot kapott. Az épület egy Avilai Szent Teréz-kápolnát is magában rejt, ahol évente egyszer, novemberben szentmisét is mondanak.
A mauzóleum mögött kezdődik a különleges légkörű terület, ahol az elnevezésével ellentétben nemcsak képzőművészek, színészek, írók és zenészek, hanem neves sportolók, közéleti szereplők, politikusok és híres orvosok sírhelyei is sorakoznak.
Az 1920-as években született meg egy olyan terület kijelölésének elképzelése, ahova kizárólag nemzeti nagyságok kerülnek, kizárva ezzel a pénzen vásárolható sírhelyek létesítését
– tudtuk meg Farkas Edittől, a Nemzeti Örökség Intézete történész-sétavezetőjétől, aki a művészparcellák kialakításának további részleteibe is beavatott. Korábban egyébként egyetlen jelentős sír állt itt, mégpedig Munkácsy Mihályé. 1929 őszén mintegy kilencven személy maradványait köztük Táncsics Mihály íróét, Csiky Gergely drámaíróét, Reviczky Gyula költőét, Semmelweis Ignác egyetemi tanárét és Ybl Miklós építészét – helyezték át. A folyamat a II. világháború után folytatódott. Exhumálták a gellérthegyi pálos templom bejáratánál lévő sírból Virág Benedek pálos szerzetest, a magyar ódaköltészet mesterét, és ekkor szállították haza Bécsből Mednyánszky László festőművész maradványait, aki szintén a művészparcellák egyikében kapott végső nyughelyet.
A színészsírokhoz érkezve kitűnik Lendvay Márton, a korszak egyik legnépszerűbb magyar férfi színészének síremléke, amely 1859-ben készült el. Rajta a színész domborműportréja látható, és a fejet körülölelő babérkoszorú levelein a legemlékezetesebb szerepei olvashatók: Árpád, Rómeó, Othello, Hunyadi László. Ő játszotta a címszerepet Pest első magyar nyelvű színházának nyitó előadásán is, amely Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című darabja volt. – 1837-ben a mai Astoriánál nyílt meg a színház, s miután 1840-től állami kezelésbe került, a Nemzeti Színház elnevezést viselte. A színházi társulat első nemzedékének hírességei egymás közelében kaptak végső nyughelyet– mondja Farkas Edit. Lendvay Márton sírhelyétől nem messze áll feleségének, Hivatal Anikónak, a korszak legendás szépségű színésznőjének sírja, amelyre Vörösmarty Mihály hozzá írt versének sorait faragták. A kezdetektől a színészgárda állandó tagja volt Jókai Mór felesége, Laborfalvi Róza; sírjára Zala György készítette el a színésznő portréját. Itt nyugszik a társulat első igazgatója, Bajza József költő, kritikus, valamint a későbbi vezetők közül Szigligeti Ede, a Liliomfi című vígjáték szerzője vagy a hazai színészképzésben is nagy szerepet játszó Paulay Ede.
