Ave Domine, vagyis Üdvözlégy, Uram – olvasható a jelképes bejárat, a Gelsey család nyolcszögletű, kupolával fedett mauzóleuma homlokzatán, amelyet Hikisch Rezső tervezett 1915-ben a Zala megyei Gelséről származó famíliának, amely 1869-ben nemesi címet, 1904-ben pedig gyáriparosi teljesítményéért bárói rangot kapott. Az épület egy Avilai Szent Teréz-kápolnát is magában rejt, ahol évente egyszer, novemberben szentmisét is mondanak.
A mauzóleum mögött kezdődik a különleges légkörű terület, ahol az elnevezésével ellentétben nemcsak képzőművészek, színészek, írók és zenészek, hanem neves sportolók, közéleti szereplők, politikusok és híres orvosok sírhelyei is sorakoznak.
Az 1920-as években született meg egy olyan terület kijelölésének elképzelése, ahova kizárólag nemzeti nagyságok kerülnek, kizárva ezzel a pénzen vásárolható sírhelyek létesítését
– tudtuk meg Farkas Edittől, a Nemzeti Örökség Intézete történész-sétavezetőjétől, aki a művészparcellák kialakításának további részleteibe is beavatott. Korábban egyébként egyetlen jelentős sír állt itt, mégpedig Munkácsy Mihályé. 1929 őszén mintegy kilencven személy maradványait köztük Táncsics Mihály íróét, Csiky Gergely drámaíróét, Reviczky Gyula költőét, Semmelweis Ignác egyetemi tanárét és Ybl Miklós építészét – helyezték át. A folyamat a II. világháború után folytatódott. Exhumálták a gellérthegyi pálos templom bejáratánál lévő sírból Virág Benedek pálos szerzetest, a magyar ódaköltészet mesterét, és ekkor szállították haza Bécsből Mednyánszky László festőművész maradványait, aki szintén a művészparcellák egyikében kapott végső nyughelyet.
A színészsírokhoz érkezve kitűnik Lendvay Márton, a korszak egyik legnépszerűbb magyar férfi színészének síremléke, amely 1859-ben készült el. Rajta a színész domborműportréja látható, és a fejet körülölelő babérkoszorú levelein a legemlékezetesebb szerepei olvashatók: Árpád, Rómeó, Othello, Hunyadi László. Ő játszotta a címszerepet Pest első magyar nyelvű színházának nyitó előadásán is, amely Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című darabja volt. – 1837-ben a mai Astoriánál nyílt meg a színház, s miután 1840-től állami kezelésbe került, a Nemzeti Színház elnevezést viselte. A színházi társulat első nemzedékének hírességei egymás közelében kaptak végső nyughelyet– mondja Farkas Edit. Lendvay Márton sírhelyétől nem messze áll feleségének, Hivatal Anikónak, a korszak legendás szépségű színésznőjének sírja, amelyre Vörösmarty Mihály hozzá írt versének sorait faragták. A kezdetektől a színészgárda állandó tagja volt Jókai Mór felesége, Laborfalvi Róza; sírjára Zala György készítette el a színésznő portréját. Itt nyugszik a társulat első igazgatója, Bajza József költő, kritikus, valamint a későbbi vezetők közül Szigligeti Ede, a Liliomfi című vígjáték szerzője vagy a hazai színészképzésben is nagy szerepet játszó Paulay Ede.
A Szózatot megzenésítő Egressy Béni sírjára a zenei alkotás kottarészletét vésték. Az 1851-ben elhunyt zeneszerzőt – aki színészkedéssel, fordítással, szövegírással is foglalkozott – a XIX. század közepén megnyílt temető első nevezetes halottjaként tartják számon. Eredeti síremléke egy sziklaforma volt, amelynek tetején egy a változó szerencsét szimbolizáló márványkocka kapott helyet – árulja el a sétavezető, majd a magyar irodalom és a képzőművészet nagyjaihoz kalauzol. Számos forma és alakzat őrzi a kiemelkedő alkotók emlékét; a kettétört bazaltból kinövő fa Sarkadi Imre sírját rejti, a gyászoló női alak Karinthy Frigyes nyughelyét vigyázza, Faludy György pedig egy rusztikus kő alatt pihen. Egymáshoz közel találjuk Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Szabó Lőrinc sírját, egy kicsit távolabb Radnóti Miklósné Gyarmathy Fanni és Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona nyughelyét. Itt nyugszik Krúdy Gyula is.
A XIX. század festészetének kiemelkedő alakját, Munkácsy Mihályt már a díszparcellák kialakítása előtt ide temették. Mindjárt mellette látható Csontváry Kosztka Tivadar sírja, akinek maradványait a 60-as években helyezték át az óbudai temető egyik tömegsírjából.
A hazai művészkolóniákat meghatározó festők közül itt találhatók a modern magyar festészetet elindító nagybányai festőiskola alapítóinak, Ferenczy Károlynak, Réti Istvánnak, Iványi-Grünwald Bélának a sírhelyei. Itt nyugszik a szolnoki festőkolóniához kötődő Deák-Ébner Lajos és a szentendrei telep alkotója, Barcsay Jenő is, aki az 1950-es évek óta először részesülhetett egyházi búcsúztatásban a temetőben.
1952-től csak a párt engedélyével temethettek a díszparcellákba, így sokan tüntetőleg inkább a Farkasréti temetőben választottak sírhelyet, mint az 1988-ban hazahozott Bartók Bélának is a családja.
Az itt eltemetett szobrászok között olyan nagy nevek szerepelnek, mint Izsó Miklós, Zala György. A zenei élet képviselői közül itt nyugszik Hubay Jenő hegedűművész, valamint Weiner Leó zeneszerző és zenepedagógus. A Művészparcellákban volt a nyughelye egy ideig Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének is. A híres orvos ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak otthont adó, egykori házának udvarában van eltemetve, a Művészparcellákban egykori díszes kőszarkofágja található. Talán kevésbé ismert egy másik neves orvos, Lengyel Árpád neve – mutat rá Farkas Edit –, aki a Titanic megmentésére érkező Carpathia hajón szolgált, és a szerencsétlenül járt utasok mentésében szerzett elévülhetetlen érdemet.
A hazai tudósok közül itt nyugszik Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálója, Cholnoky Jenő, a hazai geográfia egyik legnagyobb alakja, a mandzsúriai lávamezők felfedezője, illetve Kuzsinszky Bálint régész, az ókori Aquincum feltárója és múzeum alapítója. A kormányfők közül Huszár Károlyt temették ide, kinek sírját 2017-ben – a temetőben nyugvó összes többi miniszterelnöki sírral együtt – a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) újította fel.
A Nöri 2013-as megalapítása óta látja el a magyarországi nemzeti és történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos feladatokat; az ország valamennyi védett sírjával foglalkozik, amely számszerűsítve több mint hatezer nyughelyet jelent. Gondozásába tartozik a Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető is.
A művészparcellákban sétálva végül lassan a múltból a jelenbe érkezünk vissza; korunk kiválóságainak nyughelyeit is felfedezhetjük. Itt nyugszik többek között a Nobel-díjas író, Kertész Imre, Kovács Apollónia nótaénekes, Makk Károly filmrendező, a világhírű zsoké Kállai Pál, Illés Lajos, az Illés együttes legendás alapítója és Szervátiusz Tibor szobrászművész is.
A másfél-kétórás vezetett túrák a művészparcellákban a Nemzeti Örökség Intézetének egyéb programjaihoz hasonlóan minden esetben ingyenesek.
Borítókép: Paulay Ede és Ybl Mikós síremléke (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)
