Októberben drágult, de átlagosan csak egy százalékkal lett magasabb a villamos energia európai bruttó lakossági végfelhasználói ára – mutatta ki a finnországi VaasaETT, amely a földrész két energiahatósága, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az Energie-Contol Austria megbízásából készíti el minden hónapban a nemzetközi ár-összehasonlítását. A dolgozat nem országok, hanem fővárosok áram- és gázárait veti össze, azokon belül is a meghatározó szolgáltatókét. Budapesten azonban, sőt Magyarországon is mindössze egy szolgáltató végzi az egyetemes szolgáltatást – írja a Világgazdaság.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően alacsony szinten befagyasztott magyarországi villamosenergia-ár kilowattóránként 9,34 eurócent volt. Nagysága csak a forint és az euró árfolyamának változása miatt mozoghat hónapról hónapra a VaasaETT diagramján, szeptemberben például 9,3 eurócentet tett ki. A budapesti tarifánál az uniós és az annál kicsit alacsonyabb teljes európai átlag mintegy 2,8-szer volt nagyobb.
A finn cég által figyelembe vett 33 európai főváros közül Kijevben volt a legolcsóbb a lakossági áram, kilowattóránként 8,91 eurócentbe került. Budapest a második volt az ukrán főváros mögött, Budapestet pedig Podgorica, Oslo, Valletta és Belgrád követte. A MEKH által közölt (de a VaasaETT jelentésén alapuló) rangsor az előbbitől kissé eltér két okból is. Egyrészt azért, mert a hivatal csak az uniós országok fővárosainak adatait veszi figyelembe – bár valami oknál fogva a szerb fővárosét mégis feltünteti –, másrészt azért beilleszt az adatsorába egy második budapesti árat is. Ez utóbbi adattal mutatja meg már bő két éve, hogy mekkora lenne egy budapesti lakos áramtarifája akkor, ha húsz százalékkal több villamos energiát használt volna fel annál, mint amennyiért még a rezsicsökkentett tarifát fizetheti. 2022 augusztusa óta ugyanis a háztartások csak az átlagfogyasztásként jogszabályban meghatározott mennyiségig jogosultak az alacsony tarifára. Az afölötti részért már egy magasabb, de szintén hatósági árat kell fizetniük. Ez az utóbbi ár a villamos energia esetében nem túl magas, így nem is jön ki túl magas átlagosa tarifa a húszszázalékos túlfogyasztás eredményeként.
Ez a „120 százalékos ár” októberben mindössze 10,76 eurócent volt, még mindig a második legalacsonyabb az uniós sorrendben.
Októberben átlagosan nagyjából ugyanakkora tarifát fizettek Európa egészében a gázért a lakosok, mint szeptemberben, mert a fűtési idény kezdetével megszűnt a földgáz tavasz óta tartó olcsóbbá válása. A budapesti 2,57 eurócentenként egységárnál az uniós és az európai átlag ötször volt nagyobb. A diagram kellemesebb végére Kijev került 1,62 eurócenttel, a kellemetlenebbre pedig Stockholm 34,40 eurócenttel. A svéd fővárosban azért nagyon drága a gáz, mert ott viszonylag kevés lakossági felhasználóra kell ráterhelni a szolgáltatás teljes költségét. A második legmagasabb árat fizető Amszterdamban már csak feleakkora (17,44 eurócent kilowattóránként) az egységár.
