Mint a film bemutatja, a magyar fiatalok a rendszerváltás után hamisított vonatjegyekkel utaztak Nyugatra: a határok megnyíltak, világútlevéllel büntetlenül, szabadon lehetett bejárni Európát, csak éppen pénze nem volt rá senkinek. A film főhősei a hamisítás feltalálói, egy háromfős baráti társaság, akik Domestosszal kilúgozzák a határ utáni első településekre megvett indigós jegymásolatokat, és Stockholmot meg Párizst írják rá. Pecsétet is csináltatnak, majd amikor a MÁV rájön a csalásra, és a lúgtól bebarnuló papírt vezetnek be, ők citrommal fehérítik azokat vissza. Nem bírják titokban tartani a luxusutazásaikat, így a feljelentéstől félve másoknak is kénytelenek hamisítani, amiből jövedelmező üzlet kerekedik. Persze csak amíg a lebukások hatására nyomozás nem indul.
Mint Csáki László rendező a világpremiert követő közönségtalálkozón elmondta, a filmet az alapötlettől kezdve tizenhét évbe telt elkészíteni. Amiben nyilvánvalóan fordulópont volt a Jurányi Galéria egyik termének falára rajzolt képregény több mint tíz évvel ezelőtt, valamint a 2018-as Inkubátor Program gyártási támogatása. A rendező szerint az alkotómunka alapjai a hamisítókkal készült interjúfelvételek voltak, amiket annyira eredetinek talált, hogy ezekre építette fel a történetet és az animációt. A film közösségi alkotásként készült, keresték a további történeteket, amelyekkel együtt a film nem csak néhány hamisító portréja, hanem a rendszerváltáskori magyar társadalom eufórikus hangulatát (és az átkos sivárságát) is felvázolja.
Noha dokumentumfilm, a Kék Pelikan egy egészen hagyományos bűnügyi történetként is működik, egyfajta magyar gengszterfilm szerethető delikvensekkel a főszerepben, akik nyilvánvalóan egy élhetetlen társadalomból igyekeztek kitörni.
A felvett interjúk autentikussága egyértelműen dominálta az alkotó folyamatot, ami alapján a film akár egy szépen illusztrált rádiójátékként is végezhette volna, de Csáki László és csapata kreatív animációjának köszönhetően egy vizuálisan is roppant izgalmas és eredeti film készült. Mivel az animáció absztraktsága miatt a valóság nyers látványát nem tudja megmutatni, archív anyagot éppúgy használtak, mint korabeli (Super 8-as) kamerával, filmszalagra forgatott új felvételeket.
