A nyugati hatalmak többsége Ukrajnát támogatja, és Josep Borrell, az EU előző külügyi biztosa bejelentette, hogy ha az USA nem támogatná tovább Ukrajnát, akkor ezt Európa az amerikaiak nélkül is megteszi. A hogyanra még nincs válasz. Kína, Irán, Észak-Korea és több egyéb állam a konfliktusban Moszkva mellé állt. Kérdéses még a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztás végkimenetele is. A két jelölt más-más koncepcióval rendelkezik. Az amerikai polgárok mindössze egy százalékát érdekli az orosz–ukrán, két százalékát a közel-keleti háború.
A Közel-Keleten a háborúk folytatódtak. Tavaly október 7-e óta folyik a harc a Gázai övezetben. Izrael célja kifejezetten a Hamász megsemmisítése volt, de ez nem sikerült. A szunnita szervezetnek a háború kezdetén 28 ezer katonája volt. Ebből hét-nyolc ezer maradt meg, közülük háromezer kisebb harcértékű újonc. Az izraeli hadsereg létszáma 170 ezer fő, a tartalékosoké négyszázezer fő.
Izrael második célja a túszok kiszabadítása volt. E területen is minimális az eddigi siker. Ahogy az izraeli csapatok közelednek, a palesztinok megölik a túszaikat. A háború folyamán a Hamász rakétáinak kilencven százaléka megsemmisült. Tény, hogy a Gáza és Egyiptom közötti, évi egymilliárd dolláros csempészforgalom drasztikusan csökkent. A Gázai háború mellett komoly harcok folynak a libanoni határ térségében, ahol a síita Hezbollah jóval erősebb, mint délen a Hamász. Naponta vannak az összecsapások Ciszjordániában is.
A világ döntő része tűzszünetet javasol, amit az izraeli vezetés nem fogad el. Izrael egyedül az USA-ban bízik, de nekik is fontos kérdés, hogy ki fogja megnyerni az amerikai választásokat.
A túszokról és a béke feltételeiről folyamatosan tárgyalnak Szaúd-Arábiával, Egyiptommal és az Egyesült Arab Emírségekkel. A Libanonban állomásozó ENSZ-erőkben magyar katonák is tartózkodnak. Izrael északi határtérségében, a libanoni határ mellett 55–70 ezer izraeli állampolgárt kellett kitelepíteni a háború miatt. Izrael a Hezbollah képességeinek jelentős részét elpusztította, de a béke itt, az északi fronton sem került közelebb. Irán új vezetése a vallási irányítók engedélyével próbálja a kapcsolatait rendezni az EU-val és az USA-val. A jemeni húszik, miután egyre modernebb fegyvereket kapnak, sorra támadják a Vörös-tengeren áthaladó hajókat, amelyek nem kínai vagy orosz zászló alatt közlekednek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!