Adyban már fölsejlett Németh László előtt annak a magyar modellnek a lehetősége, melyet majd Bartók zenéje révén az egész magyar kultúra eszményi modelljének, magyar műhelyének álmodott” – Görömbei András fogalmazott ekképpen Adyról. A jeles kortárs irodalomtörténész alakját még februárban idézték fel kollégái, tanítványai a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott megemlékezésen.
Ady Endrének irodalmunkon túl is meghatározó mivoltát bizonyította a tavaly indult Ady-emlékév, amelynek egyik zárórendezvényét az idei magyar kultúra napján tartották az Országos Széchényi Könyvtárban, kiállítással és hozzá kapcsolódó könyvbemutatóval.
A szép kiállítású kötet utazásai kapcsán vizsgálja a költő életművét. Ady Endre valódi otthona még felnőttkorában is Érmindszent volt, tuszkulánumként szolgált a hazatérőnek megpihenni és feltöltődni. Szülőföld, honvágy, gyökerek – mindannyiunk számára lényegi toposzok. A másik meghatározó hely a költő életében Nagyvárad: a századforduló gazdag kulturális, szellemi életével az újságírói és költői pálya megalapozásának és kibontakozásának színtere. Hasonlóan alapvető az európai kitekintést lehetővé tevő Párizs-élmény, majd Budapest, ahol a szállodai lét és a panzióbérlések után felesége, Boncza Berta próbált meg otthont teremteni Veres Pálné utcai lakásukban, mely ma Ady-emlékmúzeumként szolgál.
A „Valaki útravált…” album e központi helyszínek mellett az Értől valóban az óceánig tartó utakról, később szanatóriumi tartózkodási helyszínekről tudósít. Splitből, Nizzából, Velencéből, a Tátrából, Mária-Grünből írt képeslapok mellett eredeti kéziratok fotóit, ritka felvételeket láthatunk a költőről, családi és baráti köréről. Első kiadások, felolvasóestek, híres cikkek lapjait vagy a Czigány Dezső festette elveszett Ady-portré hiteles másolatát is fellelhetjük a mintegy 150 oldalnyi Ady-album részben, amely a könyv túlnyomó, középső részét alkotja. A szerkesztők azokból a hagyatékokból válogattak, amelyeket a költő halála után örökösök, ismerősök, barátok időközönként felbukkanó Ady-kéziratokból és -relikviákból vásároltak vagy kaptak, és őriznek a mai napig. Külön fejezet foglalkozik a kötet végén az Országos Széchényi Könyvtár Ady-gyűjteményével.
A minden tekintetben kuriózum albumrészt két tanulmány keretezi, amelyek szerzői egyben a könyv összeállítói. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész az életrajzi kronológiát követi. A gyerekkor, Érmindszent, a nagykárolyi, zilahi diákévek, majd a bohém művész kedvenc kávéházainak – mint az EMKE, Korona, Café Cluny, Grand Café, Meteor, Három holló – miliőjét, Ady életében betöltött szerepét ismerteti. Riviérai, itáliai tájra, barátaival tett sétáira kalauzol. Végül a csucsai kastély, Csinszka erdélyi háttere kap részletes környezettanulmányt. Egy-egy utazás éppúgy az önmegértés stációja, mint a megismerésé, s e megállapítás átvezet Boka László tanulmányához.
Földrajzi jelentésén túl az utazás lehet önismeret, belső utazás, ennek nyomán vezeti végig az olvasót Boka László irodalomtörténész. A szerepek, konfliktusok túl nagy teherrel nehezedtek Adyra sikereivel párhuzamosan – rangos díjat nyer, tematikus lapszámot szentelnek neki, önálló estet ad –; a Szeretném, ha szeretnének költője magányos, s A föl-földobott kő versét már kolozsvári szanatóriumból küldi Osvát Ernőnek…
„Valaki útravált” – Az úton lévő és kiútkereső Ady Endre. Szerkesztette és összeállította: Boka László, Rózsafalvi Zsuzsanna. Országos Széchényi Könyvtár – Magyar Művészeti Akadémia Kiadó, Budapest, 2019, 247 oldal. Ára: 5800 forint
